Mennyire döntesz észszerűen? Változnak-e az emberek? Kiegészítitek-e egymást a pároddal? Pszichológiai tévhiteket gyűjtöttünk.
Pszichológiával az élet számos területén találkozhatunk: a gyerekneveléstől a párkapcsolaton és a munkahelyen át a társadalmi kérdésekig mindenhol hasznosíthatjuk azt a tudást, amit az emberi lélek vagy éppen az emberi közösségek működéséről felhalmoztunk. Ennek egy része persze saját tudás, saját tapasztalat vagy élmény, más részeit a többi embertől tanuljuk, de van, amit a szak- vagy ismeretterjesztő irodalomból.
A sokféle információ azonban nem ritkán ellentmondásba kerül egymással. Mást mond a szakma, mást tanultunk a szüleinktől, és esetleg megint más az, amit a mindenapokban tapasztalunk. Az ellentmondásokat természetesen a pszichológia (mint tudomány) dolga, hogy segítsen feloldani. Hogy mindez kézzelfoghatóbbá váljék, négy példát is mutatunk az intuíció és a tudományos tények ellentmondásaira!
Észszerűen döntesz
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy - hacsak nem vagyunk hulla fáradtak vagy éppen ittasak - döntéseinket észszerűen, racionálisan hozzuk. Egy nemzetközi kutatás eredményeiből ehhez képest úgy tűnik, hogy döntéseinket inkább utólag láttatjuk racionálisnak. Vagyis előbb hozunk egy döntést, amit utána megmagyarázunk. Magunknak is és másoknak is. A kísérletben részt vevőknek kettesével mutattak emberi arcokat ábrázoló fotókat, melyek közül páronként ki kellett választaniuk, melyiküket találják rokonszenvesebbnek. A kutatók ezt követően meglepték őket azzal, hogy kicserélték a választott képeket azokra, amiket korábban kevésbé ítéltek szimpatikusnak. A kísérletben részt vevők, mikor döntéseikről beszéltek nem csak a cseréket nem vették észre, de korrekt érveléssel el is tudták magyarázni, miért is az illető kép mellé tették le a voksukat. A kísérlet egy későbbi változatában ugyanezeket az eredményeket kapták lekvárokkal is: az emberek az általuk korábban kevésbé finomnak ítélt dzsemről mondták el, miért is finomabb a másiknál.
Úgy tanulj, ahogy számodra a legjobb!
A népszerű elképzelés szerint mindenki jobban tanul, ha a számára megfelelő módon, például vizuálisan, auditívan vagy mozgásos formában tanítják. Ebben az elméletben egy nemrég megjelent vizsgálat szerint a brit tanárok 96 százaléka hisz, a pszichológiai kutatások szerint alaptalanul. Úgy tűnik ugyanis, hogy valamennyien ugyanolyan módon tanulunk meg új dolgokat, és a tanítási formát nem a tanulóhoz, inkább a tananyag természetéhez érdemes igazítani. Egyébként a tanulási stílusokat felmérő vizsgálatok eredményei is ellentmondásosak, nincs egyetértés abban, hogy egyáltalán milyen tanulási formák léteznek, és ezek tényleg kizárólagosan jellemzőek-e egy-egy emberre.
Az ellentétek vonzzák egymást
A vonzalom kialakulása összetett dolog, befolyásolják többek között az aktuális érzéseink és fizikai állapotunk, a másik tulajdonságai, a gyerekkori tapasztalataink, ahogy befolyásolja az is, hogy a másik mennyire hasonlít hozzánk. Mert bizony, nem annyira a különbözőségre, hanem inkább a hasonlóságra bukunk. Általában vonzóbbnak találjuk azokat az embereket, akik külsőre, személyiségükben, érdeklődésükben és hiedelmeikben hozzánk hasonlóak.
Az emberek nem változnak
Számos korai pszichológiai elmélet sugallja, hogy a felnőtté válással a személyiségfejlődés is mintegy véget ér, vagyis 30 év fölött már nem fogsz érdemben változni. A későbbi kutatások ezzel szemben azonban arra utalnak, hogy fejlődni nagyon is lehetséges - akár felnőttként egy "már kialakult személyiséggel" is. Így azután ha mégis azt tapasztalod, hogy az emberek bizony ugyanolyanok maradnak, amilyenek mindig is voltak, az nem azért van, mert a változás nem lehetséges. A fejlődés nagyon is reális lehetőség - amivel érdemes is élni!
Ha érdekel a pszichológia, és szeretnél hiteles, izgalmas információkat kapni, ha leszámolnál egy rakás közkeletű tévedéssel, gyere el hétvégén a legnagyobb magyar pszichorendezvényre, a Pszinapszisra! Az előadásokon túl műhelyek és kutúrprogramok is várnak.
