A McCann Worldgroup 36 országban, mintegy 24 ezer fő megkérdezésével végzett felmérésében több mint ezer, 20 és 70 év közötti magyar válaszadó is részt vett, a minta a magyar lakosságra nézve is reprezentatív volt. Az eredmények? Elég tanulságosak.
Az öregedés nem az életkorról szól
„A teljes népességre vonatkozóan világszerte egyre gyorsuló ütemben növekszik az idősek aránya, ám eddig mégsem rendelkeztünk elegendő adattal arról, hogy életük előrehaladtával miként változik az emberek gondolkodása magáról az öregedésről. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy kiderült: az idősödés egyáltalán nem az életkorról szól. A huszonévesek és a harmincasok például sokkal többet foglalkoznak az öregedéssel, mint a 65 év felettiek" – mondta el Marina Niks, a McCann Budapest stratégiai igazgatója a Truth About Age sajtótájékoztatóján. Nagyon úgy fest tehát, hogy itt az ideje átértékelnünk mindent, amit eddig gondoltunk az időskorról.
A 70 év feletti magyarok például közel 7 órát mozognak aktívan egy héten - bő másfél órával többet, mint a huszonévesek, ugyanakkor online játékokkal is több időt töltenek, mint fiatalabb honfitársaink: a 70 év felettiek csaknem 6 órát, míg a 20-30 évesek csak 4,7 órát játszanak a weben.
„Majdnem minden országban, így Magyarországon is azt mondták a 70 év feletti megkérdezettek, hogy az időskor legnagyobb előnye a szabadság, és az eredmények alapján szinte nincs is olyan életkor, amikor igazán öregnek érzi magát az ember. Egy 10-es skálán, ahol 1 a nagyon fiatalt, míg 10 a nagyon öreget jelzi, a huszonévesek saját magukat 3-asra értékelték, míg az 50-60 év közöttiek 4-esre, de 70 felett sem mentek 4 fölé a válaszadók" – fejtette ki Marina Niks.
Érdekesség, hogy a huszonévesek tartanak leginkább a haláltól és a harmincasok gondolnak a legtöbbet az öregedésre, míg a korosodás miatt legkevésbé a hetvenes éveikben járó nők és férfiak aggódnak. De ez még nem minden.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a fiatalok úgy gondolják, egy bizonyos életkorig nyereségekkel, előrelépéssel jár az élet, az idő előrehaladtával pedig egyre több a veszteség. Ehhez kapcsolódik az az elképzelésük is, hogy hatvan év felett már nem ismerkedik az ember, az idősebb generációk azonban egyöntetűen rácáfolnak erre: közel háromnegyedük, a válaszadók 72%-a állítja, hogy az ember soha nem túl öreg ahhoz, hogy ismerkedjen, randizzon. A világ többi részéhez képest azonban a magyarok valamivel konzervatívabbak: míg más országokban az 50 év felettiek mindössze 20 százaléka vélte úgy, hogy a szexuális életnek 55 éves kor felett vége van, hazánkban ez az arány elérte a 30 százalékot.
Szemléletváltás, az kell
Az eredmények alapján a magyarok 28 évesen érzik magukat a legboldogabbnak, 34 évesen a legproduktívabbnak, és 37 éves korban érzik a legnehezebbnek az életet. 60-70 éves korban viszont egyre inkább úgy érzik az emberek, hogy a média és a hirdetők kevésbé szólnak hozzájuk, kevésbé értik meg őket.
„Felmérésünk abban segít, hogy túllépjünk a hagyományos, életkor alapú megközelítésen, amikor a fogyasztói viselkedésről gondolkodunk és ehelyett az egyéniség kiemelésére fókuszáljunk. A vállalatoknak, márkáknak át kellene gondolniuk, hogy miként szólítják meg az embereket, bármely generációhoz is tartozzanak" – foglalta össze Marina Niks.
