Ez az oka, ha nem bírja az anyósa

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Azt, hogy némelyik anyós egy igazi házisárkány, leginkább az evolúciónak köszönhetjük.

Sok nő párkapcsolatát keseríti meg az a helyzet, amikor (leendő) anyósa mindenbe beleüti az orrát, kritizálja a főzőtudományát vagy kéretlen tanácsokat osztogat arról, hogyan kellene a háztartást vezetnie vagy a gyerekeket nevelnie. A pszichológusok már évtizedek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mi áll az anyós-meny konfliktusok hátterében, ami olyan sok családi perpatvar alapja is. De mennyire megalapozott az a sztereotípia, hogy az anyós egy házisárkány és minek köszönhető, hogy sok meny(jelölt) úgy érzi, nem kedveli őt a párja édesanyja?

Más-más érdekek

Az eddigi kutatások alapján az elsődleges okok az evolúcióra vezethetők vissza. Ön belegondolt már, hogy mi alapján választotta ki a párját? A fizikai vonzereje, az intelligenciája, a humorérzéke vagy a kreativitása miatt? „Bármi is legyen az, el kell fogadnunk, hogy azok a tulajdonságok, amiket szeretünk a párunkban, általában nem egyeznek azokkal a tényezőkkel, amiket szüleink egy lehetséges, nekünk szánt partnerben értékelnek. Mi ugyanis általában a fizikai vonzalmat, az izgalmas személyiséget, és a jó humorérzéket tartjuk elsődleges szempontnak, míg a szülők sokkal inkább olyan szempontokból indulnak ki, mint a családi háttér, a megfelelő anyagi kilátások, valamint a vallási és etnikai hovatartozás. Az eltérő preferenciák pedig már a kezdetektől nemtetszést váltanak ki az anyósból, amin bizony, nem könnyű változtatni” – írja Madeleine A. Fugére szociálpszichológus a Psychology Today oldalon.

Túl vonzó

Az egyik legnagyobb konfliktusforrást a partner külső megjelenése, fizikai jellemzői (magasság, fittség, arc) jelentik, az evolúcióelmélet szerint ugyanis azért értékeljük ezeket a tulajdonságokat, mert jó géneket szeretnénk biztosítani utódaink számára. A szülőkből azonban aggodalmat válthat ki, ha a menyük túlságosan csinos, amire az evolúciós magyarázat, hogy a partnerüknél vonzóbb nők többször gondolnak arra, hogy hátrahagyják kapcsolatukat és nagyobb érdeklődést mutassanak más, alternatív partnerek iránt. Mindemellett a párjuknál vonzóbb férfiak kevésbé hajlamosak arra, hogy befektessenek az utódok nevelésébe, vagy gondoskodjanak a jövőben a közös utódokról.

Az anya tudat alatt nem rajong fia hosszú távú kapcsolatáért

Ha megkérdeznénk őket, a legtöbb anyós valószínűleg azt válaszolná, hogy stabil, hosszú távú kapcsolatot képzel el a fiának, az emberi fejlődés történetében azonban a férfiak számára nem voltak kívánatosak vagy előnyösek a monogám, tartós kapcsolatok. A kutatások szerint hím és nőstény őseink számára mást-mást jelentett az optimális párzási stratégia, amit ugyanaz az érdek vezérelt: a gének biztosítása és állandósítása a jövő generációi számára. Szigorúan evolúciós szempontból egy férfi legjobb párzási stratégiája az, amikor több rövid távú kapcsolatot létesít különböző nőkkel annak érdekében, hogy a génjei biztosan tovább legyenek örökítve. A nők számára azonban nem feltétlenül előnyös ez a taktika, hiszen számukra a legfontosabb szempont az, hogy egy állandó társuk legyen, aki segít felnevelni és gondozni az utódokat. Karen L. Fingerman kutatásai szerint az anyós beavatkozása fia és menye kapcsolatába azt a tudattalan vágyát tükrözi, hogy segítsen fiának az utódlás biztosításában. Ugyanakkor, ha a lánya házasságáról van szó, az anyósnak az az érdeke, hogy veje hosszú távon kitartson partnere mellett. Egy másik vizsgálat pedig arra világít rá, hogy általánosságban az anyósok számára sokkal kedvezőbb a vejükkel való kapcsolat, mint egy anyós-meny kapcsolat. Sőt néhány anyós szeret direkt azért beavatkozni a fia házasságába, hogy gyengítse annak stabilitását.

Versengés a figyelemért és az erőforrásokért

Történelmi bizonyítékok arra utalnak, hogy amikor egy családban egyszerre több nő is gyereket várt, kisebb volt az esélye, hogy utódaik túlélik - valószínűleg azért, mert egy adott ételmennyiséget több fő között kellett megosztani. Az anyós-meny konfliktus pedig az erőforrásokért való megnövekedett verseny során éleződhetett ki. Manapság ritka ez a fajta nézeteltérés, az anyósok mégis azt gondolják, hogy fiuk idejéért és figyelméért a menyükkel kell versengeniük. Egy újabb tanulmány szerint az idősebb nők nagyobb valószínűséggel érzik azt, hogy - a szegényes anyós-meny kapcsolatnak köszönhetően - elhanyagolják őket és attól tartanak, hogy gyermekük és annak partnere kizárják őket az életükből.

Hogyan csökkentsük a konfliktust?

Szerencsére a kutatóknak akad néhány jó tanácsuk is azzal kapcsolatban, hogy hogyan küzdjük le ezeket a családi nehézségeket. Menelaos Apostolou, az evolúciós pszichológia kutatója szerint a legjobb módja ennek az, ha folyamatos törődéssel és odafigyeléssel igyekszünk meggyőzni az anyósunkat arról, hogy mi vagyunk a fia/lánya számára a lehető legjobb társ. Azoknak pedig, „akik még házasság előtt állnak, érdemes minél több időt tölteni – a partner nélkül - a leendő anyós társaságában, ha szeretnének az esküvő után is jó kapcsolatot ápolni vele” – javasolja Fingerman. Ugyanakkor, ha az anyós-meny/anyós-vő konfliktus nem akar szűnni, a házasságot kell előtérbe helyezni: azok, akik úgy érzik, hogy házastársuk támogatja őket ilyen családi harcokban, sokkal elégedettebbek a kapcsolatukkal.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Brownie
Brownie
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?