Hiába csinálja mindenki gyakran (naponta körülbelül tizennégy alkalommal), a szellentésről ciki, kellemetlen beszélni – legalább annyira, mint amennyire kínos társaságban eregetni, főleg, ha annak még a szaga is orrfacsaró. Erre pedig, ha tetszik, ha nem, mindenkinek jó esélye van – különösen, ha nőnemű, dönti romba a rózsaillatú pukik elméletét a Real Clear Science cikke, amihez a Gulp: Adventures on the Alimentary Canal című könyvből merítettek. Tények a szellentésről.
1. A bélgázok főbb alkotóeleme a szén-dioxid, az oxigén, a nitrogén, a hidrogén, és esetenként a metán, valamint a kén. Ha a szellentés nagyobb arányban tartalmaz kénhidrogént (hidrogénszulfidot), akkor a szag záptojásos lesz, ha a mentántiollal történik ugyanez, akkor inkább rohadó zöldségre emlékeztet, míg az édeskésebb szagot a dimetil-szufid kölcsönzi neki. A távozó bélgáz szaga tehát ezek elegyéből áll, milyensége pedig attól függ, hogy az összetevők közül melyik dominál éppen. Egy 1976-os vizsgálatból egyébként kiderült, hogy a többség gáza nem tartalmaz metánt, ugyanakkor ha az ön szülei metánosokat szellentettek, akkor önnek 95 százaléknyi esélye van arrak, hogy ez az ön esetében is így lesz.
2. Egy átlagos szellentés során körülbelül 100 milliliternyi gáz távozik a szervezetből, úgy körülbelül két másodpercen keresztül, és ez naponta kb. 14 alkalommal ismétlődik meg. Ugyanakkor érdemes figyelni a saját testét, hogy gyakrabban szellent-e, jobban puffad-e, mint korábban, a sok bélgáz, a fájdalmas felfúvódás ugyanis akár komoly bajokra, irritábilis bélszindrómára is utalhat. Nem árt tudni azt sem, hogy a várandós nők gyakrabban szellentenek, köszönhetően például a megváltozott hormonháztartásnak.
3. Ha szeretné megkímélni magát és környezetét a kellemetlen szagoktól, akkor először is az étrendjére figyeljen: ugyanis a bélgáznak nem feltétlenül kell súlyosan orrfacsarónak lennie. Az Egyesült Államokban már tabletta is létezik egy fél évszázada, ami bázisos bizmut-gallát összetevője révén csaknem száz százalékkal csökkenti a kénes gázok okozta kellemetlen szagot. A bizmut-gallát alkalmazásának egyetlen ismert mellékhatása, írja a Real Clear Science, hogy sötétebbre festheti a székletet és a nyelvet – de ez azért elviselhetőbb, mint a szag.
4. A nők büdösebbet szellentenek, sajnos, ez van. A bélgázokat magas fokon kutató tudós, Michael Levitt tanulmányában azt állítja: a nők gázában nagyobb koncentrációban található kénhidrogén, ennek köszönhető a zavarbaejtő bűz. Viszont a férfiak állítólag többet finganak.
5. Bár főként a kénhidrogént tehetjük felelőssé a kellemetlen szagú gázokért, a metántiol szerepe sem elhanyagolható, áll a Real Clear Science cikkében. A metántiol megtalálható a vérben, és egyebek mellett a vörös húsokban is. Úgyhogy jobb, ha számít rá, hogy amikor ilyet fogyaszt, szellentését jobban meg fogja szenvedni a környezete.
6. Belepusztulni persze nem fog, ha visszatartja a távozástól a kikívánkozó bélgázt, de arra számítson, hogy nem érzi majd magát komfortosan. A gáz ugyanis ilyenkor visszaáramlik a szervezetbe és a bélfalakra rakódik, majd elvegyül a vérrel. Puffadást, hasfájást és székrekedést okozhat, ha pedig rendszeresen megismétli, az akár a belek tágulásához, felfúvódásához is vezethet.
Ha úgy érzi, még nem elég tájékozott a témában, vonatkozó cikkünket elolvasva még inkább kiművelheti magát!
