A legtöbb embert meg fogja vele etetni, különösen, ha a szeme is barna. 8 fura tény a benyomáskeltés pszichológiájából.
Mit gondol erről az emberről? Szimpatikus önnek? Megbízhatónak tartja? Mennyire tűnik agresszívnak? És vonzónak?
Amikor először meglátunk valakit, másodpercek alatt benyomások tömegeit alakítjuk ki róla. Figyelembe vesszük a korát, a nemét, a testalkatát, az öltözködését. Nem teljesen tudatosan ugyan, de folyékonyan olvasunk a nem verbális jelzéseiből, a tekintetéből, arckifejezéséből a gesztusaiból. Az első pillanatokban nyert információ alapján aztán gyorsan képet formálunk róla, feltételezésekkel élünk arról, milyen ember lehet, milyen életet élhet, hogyan viszonyul az aktuális élethelyzethez és hogyan viszonyul hozzánk. És persze azt is rögtön tudjuk, hogy bennünk milyen érzéseket kelt.
A benyomás-kialakítás képessége már egészen kicsi korban megjelenik, és ahogy növekszünk, fejlődünk, tapasztalunk és érik a személyiségünk, úgy tanulunk meg minél alaposabb következtetést levonni a másik megjelenése alapján. Rengeteg ilyen nem tudatos hiedelemmel van tele az agyunk, ami részben szuper, hiszen sokkal könnyebbé teszi a társas életben való eligazodást, részben azonban – ahogy az általánosítások, egyszerűsítések esetében lenni szokott – torzítják is a valóságot.
A Research Digest összeszedett néhány fura kutatási adatot arról, hogyan is állnak bennünk össze az első benyomások.
A barna szemű férfiak dominánsabbnak tűnnek
Egy kutatás szerint a barna szemű, fehér férfiak dominánsabbnak tűnnek kék szemű tárasaiknál. Ezt a hatást azonban nem maga a szemszín éri el, hanem a barna szemhez társuló egyéb arcvonások, így a nagyobb orr és áll, valamint a közelebb ülő szemek.
A kopaszra borotvált pasik, na, ők is dominánsabbak
A kopaszra borotvált fejű férfiakat nagyobbnak, erősebbnek, dominánsabbnak hisszük, mint dús hajú társaikat vagy akár ugyanőket, hajjal. Ez talán megmagyarázza, miért tarkopaszok a kidobók.
Intelligensebbnek látszanak, akik több szemkontaktust létesítenek
Az emberek idegenek párbeszédeit hallgatva azokat tartották intelligensebbnek, akik beszéd közben több, hallgatás közben viszont kevesebb szemkontaktust létesítettek. Persze azért a szemkontaktus is könnyen túladagolható: ha eltúlozzuk, akkor beszélgetőpartnereink leginkább kattantnak néznek minket.
Kompetensebbnek hisszük azt, aki gyorsabban beszél
Ami egyben azt is jelenti, hogy azokat, akik lassabbak beszélnek, kevésbé találjuk összeszedettnek, megnyerőnek és őszintének. Azokról pedig, akik sokat őznek és hümmögnek beszéd közben, azt feltételezzük, hogy nem igazán tudják, miről dumálnak.
Az elegáns, drága öltözet sikert sugall
Számos vizsgálat bizonyította, hogy a ruhaválasztás sokban befolyásolja, mennyire tartunk valakit sikeresnek, magabiztosnak és gazdagnak. Ez a benyomás pedig meghatározza azt, milyen fizetést és pozíciót remélhet az ember egy állásinterjún, valamint azt is, mennyire vagyunk hajlamosak rábízni a pénzünket. Minél elegánsabbnak, drágábbnak és személyre szabottabbnak tűnik valakin a ruha, annál jobb helyzetből indul. Nem valami korrekt.
Az akkurátus cipőpucolás szorongó személyiséget takar
Aki kényelmes, elérhető árú cipőben közlekedik, azt kellemesebbnek, a kisikált cipőben toporgókat szorongóbbnak, míg a divatos, elegáns cipőben parádézók gazdagabbnak tűnnek.
Az arcpiercingtől kevésbé intelligens a fejünk
Hiába van egyre több embernek ékszer az arcán és hiába vannak egyre többen kivarrva, az arcpiercingek és a tetoválások így is feltűnőek, és erősen befolyásolják is a másikról alkotott véleményünket. Különösen a nők esetében. Minél több piercing van például valakinek az arcán, az emberek annál kevésbé tartják intelligensnek, és minél több látható tetoválás van egy csajon, annál kevésbé tartják vonzónak a férfiak, viszont azt hiszik, hogy könnyebben megkaphatják. Mondjuk valószínűbben is próbálják felszedni.
Szomorúbbnak tűnik az, aki lassan jár
A laza járás, a nagy lépések melegséget, kalandvágyat, extraverziót, míg lassú nyugodt léptek, melankóliát sugallnak. Hogy helyes-e ez az elmélet? Egyáltalán nem.
Az első benyomások alapján pontos ítéletet hozni a másikról tehát nem egyszerű. Néha jól döntünk, néha rosszul, és ezt nem is árt fejben tartani. Így legalább mindenkinek jár minimum még egy esély.
