A ma már több naposra duzzadt Budapest Pride rendezvénysorozat központi eseménye, a felvonulás. Még a melegek körében is óriási vitákat képes kiváltani: sokan maguk is "felesleges önmutogatásnak" bélyegzik meg, mások szerint "felesleges, mivel hetero felvonulás sincsen". A helyzet azonban az, hogy az LMBTQ közösség nem azért vonul fel évente egyszer, mert nem volt hová felvenni a strasszos cowboy kalapot, hanem azért, mert legalább egy napra az évben azok számára is láthatóvá akarjuk tenni a szubkultúránk létezését, akik konzekvensen keverik a melegeket a pedofilokkal.
Minden egyes nap heterofelvonulás, és mivel ismerjük a klasszikus fiú-lány viszonyokat, senki sem feltételezi a heteroszexuálisokról, hogy teliholdkor csecsemőáldozat tmutatnak be. A melegekkel kapcsolatban azonban legalább annyi sztereotípia él az emberek fejében, mint mondjuk a franciák mosakodási szokásairól - ezeknek pedig érdemes búcsút mondani. Mi lehet erre jobb alkalom, ha nem a szombaton megrendezésre kerülő Budapest Pride felvonulás? Fogja kézen a pasiját/csaját, vagy akár csak egyedül/barátokkal, de sétáljon végig ön is a menettel, ha...
#9 Szeretne gazdagabb országban élni
Lássuk be, Magyarország nem áll túl fényesen anyagilag, ám a turizmus hatalmas szelete ennek a szerény tortának. Az LMBTQ, azaz leszbikus, meleg, biszexuális, transzgender és queer célközönségnek szóló célzó rendezvények a világ számos nagyvárosában nagyobb, turizmusból származó bevételt biztosítanak az országnak, mint Budapestnek a karácsony. Budapest menő hely lehetne, és minden esélye megvolna rá, hogy a nem túl toleráns balkáni közegben Kelet-Európa melegturizmusának célpontja legyen. Ehhez azonban az kell, hogy a Pride eseményeit - legyen szó a kulturális programokról, kerekasztalbeszélgetésekről, vagy magáról a felvonulásról - minél többen támogassák a jelenlétükkel.
#8 Mert szeretne többet tudni
Az ember általában olyankor ítélkezik nagyon élesen és hevesen, amikor valaki kikezdi az elveit. Az elvek azonban rafinált dolgok, mert elhitetik velünk, hogy a világ csakis egyféle lehet: olyan, ahogyan mi helyesnek látnánk. Ha viszont visszagondolunk tíz-húsz évvel ezelőtti önmagunkra, sanszos, hogy rádöbbenünk, nekünk magunknak is millió dologban változott a véleményünk - ha másban nem is, mondjuk a frizuránkat, vagy a zenei ízlésünket illetően biztosan. Az ember egyik legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy képes a változásra, és minden alkalommal, amikor esélyt adunk valaminek, amit nem ismerünk, amit elutasítunk, egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy sikerüljön megérteni egymást és a világot.
#7 Mert egyszerűen csak kíváncsi rá, hogy milyen lehet ez
Ősrégi közhely, hogy minden homofób valójában látens meleg, és bár a helyzet természetesen nem ennyire egyszerű, azért nem zörög a haraszt. Az emberi szexualitás nem fekete-fehér, a kettő közt lévő széles spektrumon pedig mindenki oda helyezi el magát, ahová szeretné. A címkék nem jelentenek semmit, de egy biztos: senki sem jobb, vagy rosszabb a másiknál. Közismert tény, hogy a homofóbok nagyrésze valójában soha életében nem is tapasztalta meg, milyen is homoszexuális közegben. Miért ne lehetne a Budapest Pride a legjobb alkalom arra, hogy kicsit jobban megismerjük a többieket – és önmagunkat?
#6 Mert a szerelem szép
Kézenfogva sétálgató és a Margit szigeten csókolózó fiú-lány párok láttán sokan elmorzsolnak pár könnycseppet, mert hát a szerelem milyen szép dolog. De ha az utolsó csókolózó lánypár, akit látott Sarah Michelle Gellar és Selma Blair voltak a a Kegyetlen játékok című tinidrámában, meleg fiúpárt pedig csak a Született feleségekből ismer, ideje a valóságban is szemügyre venni a dolgokat. A kéz a kézben andalgó meleg párok ugyanis épp olyanok szerelmesen, mint a heteroszexuálisak, még ha a szemnek (egyelőre) szokatlanok is Budapesten.
#5 Mert még úgy sincs programja szombatra, és szereti a The Kolint
A menet délután négykor indul a Hősök terén, és az Andrássy úton, majd a Bajcsi-Zsilinszky út-Alkotmány utca-Honvéd utca-Markó utca útvonalon éri el az Olimpia parkot. Itt veszi kezdetét a Pride Piknik, ahol minikoncertet ad Anorganik, a roma világzenét játszó Lashe Shave, és a MTV Europe Music Awards díjasThe Kolinis. A fellépések között beszédet mond majd Schilling Árpád, Jászai-díjas rendező, a Krétakör színtársulat alapítója, és Robert Biedron, Lengyelország egyetlen nyíltan meleg képviselője. Ja igen, és én leszek a műsorvezető.
#4 Mert fogalma sincs, kik azok a transzvesztiták, transzexuálisok, nyunyók, butchok, és így tovább...
Bár a sztereotípia szerint minden leszbikus úgy néz ki, mint egy NDK-s úszónő, és minden meleg férfi szőke, szőrtelen, rózsaszínt visel és affektál, azért ez sem ilyen egyszerű. A felvonuláson rengeteg féle-fajta emberrel találkozhat majd. Egy kis segítség a "gay szótárból":
- transzexuális az, aki úgy érzi, "rossz" testbe született, és ellenkező nemű szeretne lenni,
- transzvesztita az, aki egyszerűen csak szeret női ruhába bújni,
- a "buch" a fiús leszbikus,
- a "femme" a csajos leszbikus,
- a "nyunyó" vagy "nyunyesz" a fiatal, vékony fiúcska,
- a "maci" pedig a nagydarab, borostás meleg férfi.
Ugye milyen sokfélék vagyunk?
#3 Mert szeretne egy jó ügy mellé állni
Ma Magyarországon mindenki, aki ellátogat a Pride-ra, szó szerint történelmet ír. Idén végre azonnal engedélyezte a városvezetés a felvonulást, sőt szinte civil mozgalom szerveződött arra, hogy minél többen vegyenek részt rajta, ám nem volt olyan régen, amikor még az egész Budapest Pride helyzete bizonytalan, közege pedig nyíltan ellenséges volt. Ez utóbbi persze nem tűnt el: az elmúlt napokban cikkek tucatjai foglalkoztak azzal, hogyan trollkodták szét a kisebbségek jogait támogatók a Deres.tv "köcsöglistáját" (azóta már Facebook-csoport is van a célra). Résztvenni a felvonuláson azt jelenti, hogy nem akarunk ránk erőltetett törvények és dogmák szerint élni, sem politikai, sem vallási szempontból. Nem csak a melegekért "vonulunk", hanem általában véve hátrányos megkülönböztetés ellen, és a törvény előtti esélyegyenlőségért. Aki pedig úgy érzi, hogy az ő jelenléte csupán csepp a tengerben, az jó ha emlékezteti magát: néhány évtizeddel ezelőtt Amerikában a feketék még a buszon sem ülhettek a fehérek mellé, ma pedig afroamerikai elnök áll az Egyesült Államok élén. Ez sosem valósulhatott volna meg, ha nincsenek fehér emberjogi aktivisták, politikusok, és polgárok is, akik - saját ügyük vagy sem - kiállnak a feketék jogaiért.
#2 Mert biztos lehet benne, hogy szeret valakit, aki meleg
Nemrég olvastam egy felmérésről, amely szerint a negyven felettiek közül minden ötödik embernek volt már valamiféle homoszexuális kalandja, a melegek aránya pedig sok nagyvárosban 15%-át teszik ki a lakosságnak... és akkor a "nem előbújt" melegekről még nem is szóltunk. Nagyon nagy a valószínűsége, hogy ha nem is tud róla, önnek is vannak homoszexuális vagy leszbikus barátai, kollégái, rokonai, akiket biztosan nem szeretne kevésbé csak azért, mert történetesen azonos nemű partnerrel osztják meg az életüket.
#1 Mert a diszkrimináció-vezérelte támadások mindannyunkat érintenek
Legyünk bár vörös hajúak, túlsúlyosak, cigányok, magasak, alacsonyak, hézagos fogúak, vagy mondjuk kopaszok, mindannyian ismerjük a kirekesztettség érzését. Lehet, hogy már régen volt, amikor az óvodában "digi-dagi-daganatnak" nevezték a duci gyerekeket, és "Szmöre" volt a vöröshajúak gúnyneve, nem nehéz felidézni (vagy legalább elképzelni) azt a megaláztatást és tehetetlenséget, amikor rajtunk kívül álló okok, akár a puszta létezésünk miatt ellenséges a környezetünk. Aki olyan társadalomban akar élni, ahol nem elfogadott mások cikizése, szekálása és gúnyolása, az sosem vehet részt a melegek pocskondiázásában sem. Hisz ha teret engedünk a hátrányos megkülönböztetésnek, a saját gyerekeinknek teremtünk olyan világot, ahol kérdés nélkül üthet, akinek nem tetszik valami.
