Újítson fel szinte fillérekből!

A lakásfelújítás nem kerül minden esetben milliókba, házilagos kivitelezéssel sokat lehet spórolni. Megmutatjuk, hogyan.

Mi van akkor, ha az ember szeretne új bútorokat vagy padlót a lakásába, de nincs rá pénze? Ilyenkor jön a csináld magad felújítás, amihez némi jókedv, egy csomó önirónia, és pár lelkes barát szükséges, meg némi sör.

A legegyszerűbb dolognak nyilván a festés tűnik. Ezt viszonylag egyszerűen és olcsón meg lehet úszni – gondolná az ember. A hirtelen felindulásból elkövetett festés nem jó, ezt saját tapasztalatból tudom. Egy reggel arra ébredtem, hogy én bizony kék fürdőszobát akarok. Nem nagy, nem is nagyon magas, a festékbolt sincs messze, henger van, a fürdőből nagyon kipakolni sem kell – gondoltam én, naiv. Senki nem mondta el, milyen hengerrel érdemes dolgozni, sem azt, nekem miért csöpög ez a dög, ellentétben azzal, amikor a szakember csinálja. Nem volt róla szó, hogy kéne maszkolószalag, és hogy rendesen le kell takarni mindent, mert különben hetekig kék lesz a padló, a plafonnál bénán fog kinézni, és még a festék sem lesz elég, hiába írták azt a tájékoztatóra.

Ennek ellenére nem lehetetlen feladat a festés, főleg, ha nem kell előtte glettelni és tapétát vakarászni. Bár a gletteléstől sem kell megijedni, csak egy jó spakli meg glett kell hozzá. Meg türelem, míg megszárad.

Szerencsére, az internetnek hála, számos videót lehet találni, ahol kiművelődhetünk a festésből, így csak meg kell próbálni reprodukálni a dolgot.

A másik, viszonylag egyszerű dolog a laminált padló lerakása. Ettől nem kell megrémülni, nem kell lakkozni, festeni, ragasztani, csak némi fűrészelés meg számolás vár ránk, meg persze méricskélés.

A laminált padló kiválasztása után még be kell szereznünk párazáró fóliát, hang- és lépésszigetelőt is, erre jöhet rá a lap. A lerakás tényleg nem nehéz, a bepattintós rendszernek köszönhetően viszonylag hamar élvezhetjük az új burkolatot. Amire érdemes figyelni, hogy legalább 7 mm vastag legyen a padló, és a kopásállósága 32-es (ez minden csomagra rá van írva), különben hamar karcolódik, kopik, és egyéb csúnya dolgok történnek vele. Az, hogy szükség van-e vízzáró tömítésre, attól függ, hová kerül a padlólap, nyilván egy konyha esetében erősen ajánlott. Ezen túl kellhet még véglezáró profil, szegélyléc, a hozzá való kapoccsal, illetve külön alátét, ha padlófűtésünk van (sőt ebben az esetben eleve speciális padlót kell választanunk). A legolcsóbb fajta laminált padló négyzetmétere 1600 Ft körül van, a kiegészítőkkel együtt erre legalább egy ezrest kell rászámolni. A padlót érdemes legalább 48 órán át abban a helységben tárolni, ahol le lesz fektetve.

Akinek nincs kedve a padlót vagy a falakat átdekorálni, vagy éppen rendben van mindkettő, vagy csak ellenállhataltan vágy tör rá, hogy új bútorokat vegyen, az álljon meg egy pillanatra.

Persze, az új bútor menő, de ha jobb anyagból készült, akkor általában nagyon drága, ócskát venni pedig mi értelme van? A legjobb cuccokat általában a bolhapiacon vagy az aukciós oldalakon találni, de ezek gyakran felújításra szorulnak. Gondoljunk egy régi, de roppant kényelmes fotelra, aminek a mintája a retrokávézók kedvence lehetne, vagy egy asztalra, amire 5 réteg olajfesték került az évtizedek során, de akár egy képkeretre is, ami már összeszáradt.

Ezeket mind új ruhába lehet öltöztetni – hogy közhelyesek legyünk –, és az egykor ciki cuccokból valami igazán egyedit lehet alkotni.

Naná, hogy az interneten kismillió ötletet lehet találni, közte persze teljesen egyszerűnek tűnő, de valójában baromi nehéz feladatokkal. A "csiszoljuk le a szekrényt, kenjük át páccal, és kész is" gyakran több hetes melót takar, és vért, verítéket, könnyeket.

Nem mindegy ugyanis, hogyan és mivel csiszolunk, van-e otthon gép, vagy kézzel kell szenvedni (ezt nem ajánlom, mert erősen csalódni fogunk), hogy ha van is csiszoló, az excenter- vagy vibrációs csiszoló, mennyire legyen finom a csiszolókorong, és akkor még nem is beszéltünk a festés és alapozás rejtelmeiről.

Szóval annak, aki bútort akar felújítani, sok türelemre lesz szüksége, legyen szó bútor áthúzásról vagy egy konyhaszekrény teljes helyrepofozásáról.

Mielőtt nekilátunk a házilagos módszereknek, érdemes kiszámolni, hogy nagyságrendileg mennyibe fognak kerülni a szerszámok, mennyi lesz az anyagok díja, hogy mennyi időt tudunk rááldozni, és hogy mennyire vagyunk képesek pontosan dolgozni.

Ha úgy döntünk, hogy olcsóbb házilag, vagy nem találtunk megfelelő mestert, akkor persze vágjunk bele bátran. Régi bútorokat leginkább az aukciós oldalakon, bolhapiacokon, apróhirdetésekben, vagy ismerősöknél találhatunk, mostanában a '60-as évek bútorai nagyon keresettek, illetve a kredencek, pohárszékek is előszeretettel alakulnak át.

Persze, néha megéri keresni egy jó kárpitost, vagy asztalost, de egy ügyes kezű szaki is megteszi, aki nem összebarmolja, hanem lelkiismeretesen meg is csinálja a munkát, és mindezt reális áron.Ehhez nyilván nem az Arany Oldalakból kell szakembert keresni ( vagyis lehet, de könnyen csalódás lehet a vége), érdemes az ismerősöket megkérdezni, hogy ismernek-e olyan mestert, akit jó szívvel ajánlanak.

Érdemes több helyről is ajánlatot kérni, mert elég nagy eltérések lehetnek az egyes szakemberek között; illetve pontosan tisztázni, mi van benne az árban, és mi az, amire még külön összeget kell félretenni. Kárpitozásnál a munkadíjra jön rá a szövet ára (ami akár jóval magasabb is lehet, mint a munkadíj). Egy szék áthúzásának kárpitos munkadíja átlagosan 3000-14000 Ft, egy fotelé 12000-től, egy kanapéé 20000 ft-nál kezdődik. Erre jön még az anyagár, ahol határ a csillagos ég, de azért lehet találni olcsó és jó szöveteket is.

Az asztalosoknál a legnehezebb dolog – legalábbis személyes tapasztalatom alapján – a határidők pontos betartatása. A mesterek gyakran túlvállalják magukat, aztán csúsznak mindennel. Ezzel érdemes már a munka megrendelésénél számolni, maximum kellemesen csalódunk. Az asztalosok, és főleg a bútorrestaurátorok munkadíja nem kicsi, cserébe szakszerűen felújított, újjászületett bútoraink lehetnek.

Aki erre nem akar költeni, mert kevés a régi bútora, vagy maga is szeret fúrni faragni, annak a net tökéletes aranybánya. A fent már említett videós útmutatók mellett rengeteg lakásdekor-blogot is lehet találni, akár magyarul is. Ha csak IKEA bútora van, nézze meg, hogy lehet átalakítani a régi darabokat, akár valami funkciójukban is teljesen mássá, hazai pályán pedig sokak által kedvelt Kicsi Házat, Szentgyörgyi Kata blogját ajánljuk, aki már helyettünk is elkövette az összes hibát, amit lehetett.

Mindenesetre nincs lehetetlen, legyen szó új ágyvégről vagy falbontásról, csak fantázia kell hozzá, no meg egy kis pénz.