14 rossz szokás, ami mégis hasznos

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem ciki, ha valaki nem veti be az ágyát vagy munka helyett facebookozik egy laza 10 percet.

Már korábban is írtunk arról, hogy bizonyos dolgok, amik rossz szokásnak tűnhetnek (vegyük például az álmodozást vagy a munkahelyi nassolást), lehet, hogy az előnyünkre válnak. Most következzen még 14 olyan dolog, amiket elsőre nagyon bosszantónak találhatunk, de lehet, hogy éppen az életünket mentjük meg. Bizony, nem ciki, ha valaki nem veti be az ágyát vagy munka helyett facebookozik egy laza 10 percet.

1. Későn kelés

A korán kelőkről azt tartják, hogy sokkal hatékonyabbak, egészségesebbek, mint azok, akiket reggel nem lehet kirobbantani az ágyból. Ha azonban pont rosszkor szakítjuk meg az alvási ciklusunkat, az negatívan hat a teljesítményünkre, így nem baj, ha valakit hagyunk egy picivel tovább aludni. Mielőtt nagyon elkezd örülni: ez sajna még mindig nem mentség arra, hogy rendszeresen elkéssen a munkahelyéről. További jó hír, hogy a Brunel Egyetem kutatása szerint a kora reggeli kemény edzés gyengítheti az immunrendszerünket, úgyhogy nem kell tovább próbálkozni az önsanyargatással, elég, ha délután megy edzeni, mikorra már kellőképp összeszedte a lelkierejét hozzá.

2. Bevetetlen ágy

Allen P. Rathey, a Healthy House Institute elnöke szerint nem feltétlenül kell lelkiismeret-furdalást éreznünk, ha reggel már nem jut idő arra, hogy bevessük az ágyat. Így ugyanis belepállik az éjszakai nedvesség, a poratkák pedig oda- és vissza lesznek az örömtől, szóval inkább hagyjuk, hogy az ágynemű egy kicsit kiszellőzön mielőtt a lepedőt és takarót gondosan elrendezzük.

3. Fánk reggelire

A Virginia Commonwealth University kutatása szerint azok a nők, akik reggelizés közben nem számolgatják a kalóriákat, akár háromszor többet is fogyhatnak, mint azok, akik mondjuk fánk helyett a korpára szavaznak. Daniela Jacubowicz, a The Big Breakfast Diet című könyv szerzője szerint ez annak köszönhető, hogyha megjutalmazzuk magunkat valami kis finomsággal, sokkal több boldogsághormon termelődik a szervezetünkben, ami beindítja a zsírégetést, miközben a szénhidrát utáni sóvárgás csökken. És hogy miért jó, ha rögtön ezzel kezdjük a napot? Azért, mert ez a hatás akár 11 órán keresztül vagy még tovább is kitart – írja az iVillage.

Fotó: Chad Buchanan

4. Rágózás

A hangos csámcsogás, a nyitott szájjal kérődzés megbocsáthatatlan bűn, de a kulturált rágózás igenis hasznos, mert segít koncentrálni, jó stresszoldó és segítségével az ételmaradékok egy része is eltűnik a fogaink közül. Ezt állítja legalábbis Marjorie Nolan, az American Dietetic Association szóvivője.

5. Halogatás

A Calgary Egyetem kutatása szerint a nők 75 százaléka néha, negyede pedig naponta kis időre felfüggeszti bokros teendőit, és inkább az internetet böngészi, vagy egyéb, nem annyira hasznos tevékenységet végez. Német kutatók szerint viszont egyáltalán nem baj, ha pár percre kiszállunk a mókuskerékből, hogy körülnézzünk a Facebookon, a Pinteresten és hasonlók. A szakemberek szerint egyébként a sok, kicsi szünettel sokkal többre megyünk, mint egy hosszabbal.

6. Fészkelődés

Bár gyerekként mindig ránk szóltak, ha nem tudtunk nyugton ülni, most már izeghetünk-mozoghatunk a széken, sőt, egyenesen ajánlott. A Mayo Klinika tanulmánya szerint akár 40 százalékkal is hatékonyabb lehet a zsírégetés annál, aki nem bír nyugton ülni. Persze a lábrázogatás, ujjal dobolás és társai nem pótolják a rendes testedzést, de ártani sem ártanak, sőt. Stephen Sinatra, a Reverse Heart Disease Now című könyv szerzője szerint a fészkelődés a stressz levezetésében is segít.

7. Pletykálkodás

A Brown Egyetem kutatása szerint 20 percnyi traccsparti a legjobb barátnőnkkel elég ahhoz, hogy négy órára búcsút intsünk a stressznek, szorongásnak, belső feszültségnek. Ha pedig pozitív, kellemes pletykákat terjesztünk, akkor hosszú távon is sokat javul a lelkiállapotunk, és már három hónapon belül látványos eredmény érhető el. Ezt állítja legalábbis Scott Haltzman, a The Secrets of Happy Families című könyv szerzője.

8. SMS-ezés

Bár vannak helyzetek, amikor nem illik nyomkodni a telefonunkat, több kutatás is bebizonyította, hogy azok, akik rendszeresen üzengetnek egymásnak a barátaikkal, kevésbé lesznek levertek, depressziósak, mint azok, akik nem kommunikálnak ennyit ismerőseikkel. A Mount Sinai Kórház szerint egyébként a barátok sokat segíthetnek abban is, hogy megszabaduljunk a káros szenvedélyeiktől, mint például a dohányzástól.

9. Káromkodás

Ugyan a szitkozódás egyike a legrosszabb szokásoknak, .de indokolt helyzetben védekezhetünk azzal, hogy ez remek fájdalomcsillapító. Ez derült ki legalábbis a Keele egyetem kutatásából és a Myth Busters mellékelt kísérletéből is.

10. Kávézás

Egy harvardi kutatás szerint azok a nők, akik naponta legalább két csészényi kávét isznak, kevésbé depressziósak, a hollandiai Utrecht egyetemén végzett vizsgálat szerint pedig napi három csésze elfogyasztása 25 %-kal csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.

11. Kimaradt zuhany

Bár a személyi higiénia nagyon fontos, nem baj, ha néhanapján – mondjuk, amikor nem edzünk vagy végzünk kemény fizikai munkát – kimarad egy zuhanyzás. Így nem is szárad ki annyira a bőrünk, és a  a bőr normál baktériumflóráját is kíméljük.

12. A dühroham

Nyilván semmi jó nem származik abból, ha valaki folyton dúl-fúl, de néha ki kell adnunk magunkból a felgyülemlett feszültséget. Így kevésbé leszünk stresszesek, és még egy szívrohamtól is megkímélhetjük magunkat. Egy svéd kutatás szerint azoknál a férfiaknál, akik magukban fortyogtak a munkahelyi sérelmek miatt, kétszer akkora volt az infarktus veszélye, mint azoknál, akik kiadták mérgüket.

Fotó: Jill Horvath

13. A lustaság

Bár ez nem minden esetben mentség arra, hogy ne mozogjunk rendszeresen, azért néha a lustaság is előnyünkre válhat. A Louisiana Állami Egyetem szerint az izzasztó, kemény edzés önmagában nem garantálja a fogyást, ugyanis hatására olyan vegyületek szintje nő meg a szervezetben, amelyek növelik az éhségérzetet. A Tokiói Egyetem kutatói azt javasolják, hogy egy hosszú edzés helyett mozogjunk egyszerre kevesebbet, de naponta több alkalommal.

14. Éjjeli bulizás

Nemcsak a mérsékelt italfogyasztás lehet jó hatással az egészségünkre, hanem az is, ha néha-néha kimaradozunk. Állítólag álmatlanság ellen érdemes alkalmanként egy jót szórakozni a haverokkal, mert ez csökkenti a szorongást, ami köztudottan nagy ellensége a jó és pihentető alvásnak. Arról nem is beszélve, hogy a Stanford Egyetem kutatói szerint éjjel kettő és reggel fél hét között legpihentetőbb az alvás.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.