Kevés kiállító, kevés látogató. A hétvégén rendezett a gardenexpóról kiderült, hogy nem a hobbikertészek mekkája.
Pedig lehetett volna jó is, hogyha nem ennyire kevés a kiállító. Aki hobbikertészként ment oda, és nem jacuzzira, vagy luxus kerti garnitúrára fájta foga, az valószínűleg hozzám hasonlóan üres kézzel és lógó orral távozott.
A hétvégén kimentünk a Gardenexpóra. A rendezvényt több kertészeti magazinban is hirdették, és a honlapja is ízléses, sokat ígérő volt, pláne ha az ember elolvasta a nyitómondatot:
„2012-ben hatodik alkalommal rendezzük meg a legnagyobb és legsikeresebb hazai kerti életmód kiállítást, a Gardenexpót.” A továbbiakban pedig sajnos szinte csak kritika fog következni. Mert a kiállítás nagy csalódást okozott.
Kezdjük mindjárt a megérkezéssel. A kiállítás a Papp László Sportarénában volt. Biztosan Önök is tudják, hogy méretes épületről van szó, aki nem jár arra minden nap, az nem feltétlenül tudja mi merre van. Más kiállításokon ezen táblákkal szoktak segíteni, mondjuk hogy: „Gardenexpo bejárat: - nyíl – arra”. Itt nem volt ilyesmi, így aztán azok a szerencsétlenek, akik nem a megfelelő oldalon érkeztek, kénytelenek voltak nekiindulni és körbejárni az épületet, amíg egyszerre csak el nem érkeztek a bejárathoz. Akik véletlenül rossz irányba kezdtek bele a körbejárásba, azok akár egy kilométert is kutyagoltak.
Ez azonban csak aprócska bosszúság ahhoz képest, ami akkor érte a látogatót, amikor kifizette az 1900 forintos belépőt, majd döbbenten látta, hogy a kiállítás milyen kicsi.
Nem szeretném, ha bárki azt hinné, hogy csak a szokásos módon, ok nélkül kritizálok. De én hobbikertészként azt reméltem, hogy metszőollók sokasága, virágpalánták, tápoldatok, kerti tavak, öntözőrendszerek különleges növények sokasága közül válogathatok majd. Volt is ezekből egy-egy, - abból lehetett válogatni.
A különleges növények egyik képviselője egy szép nagy standot bérlő orchideás volt, akinek még bougenvilleái is voltak. Az orchideát vitték is, mint a cukrot, viszonylag kedvező volt az ára, szépek voltak és gondolom ha már valaki kifizette a belépőt, nem akart üres kézzel távozni.
Volt még egy citrusfa árus is, jópofa különleges fajtákat is lehetett venni nála, persze jó drágán. Még egy virághagymaárust is találtam, és körülbelül ez volt a felhozatal.
A kiállítást egyébként – gondolom a kerti életmód jegyében – egy kerti bútor árusító cég uralta, akik az egész teret berendezték a luxus lakberendezési magazinok hangulatát idéző kerti garnitúráikkal. Remek lehetőség volt, hogy egy kétszemélyes napozóágyat majd 100 000 forint kedvezményért, mindössze 399 000-ért meg lehetett venni.
Volt egy metszőollós cég is, nagyon kedves, szívélyes árussal, aki örült, amikor érdeklődő érkezett. (Egyébként alig volt néhány ember, ez volt az egyedüli jó a kiállításban. Nyilván nem a kiállítóknak.) De a Gardena, vagy a Fiskars standját hiába kereste valaki, illetve én például – mivel a fentiek termékei egyszerű barkácsáruházakban is kaphatóak – arra számítottam, hogy itt, az expón majd megismerek új cégeket.
Ugyanígy a tápoldat, műtrágya és virágföld forgalmazók sem igazán képviseltették magukat, volt egy virágföldes, és egy-két különleges táptalajokat árusító cég, de semmi olyan, ami a hétköznapi, nem luxuscikkeket akaró kertésznek csábító lett volna.
Volt még egy-két burkolólapokat és térköveket árusító cég is, valamint egy mézárus, és az elmaradhatatlan svájci ételaprítógép-bemutató stand, animátor-szakáccsal és szakácsnővel. Egy jópofa fürdő- és kerti dézsákat árusító cég. Meglepően sokan árultak kerti medencét, aki medencét akart venni, annak kifejezetten megérte eljönni a rendezvényre, a belépőért cserébe akár százezer forinttal olcsóbbért vehette meg a medencéjét, vagy jacuzziját.
A Hermes kertészeti szakbolt-hálózatot nagyon szeretem, tényleg minden kapható náluk, és általában kedvesen tanácsot is adnak, de az expón a standjuk annyira pici volt, hogy nézelődni, vagy vásárolgatni esély sem volt. Márpedig az a kevés látogató, aki ott volt, és hozzám hasonló élményei voltak, mind igyekezett volna bejutni a kis standra, hogy legalább egy madárlátta virágmagcsomaggal gazdagabban térhessen haza.
Végül mindössze egy olyan élmény ért, amiből ötvennek kellett volna. Felfedeztem egy csinos, igazi nőcis kertészruhákat-kesztyűket árusító céget. Pontosítok, nem a céget magát, mert a termékeket a Budai Kertcentrum forgalmazza, náluk lehet megvásárolni, felpróbálni őket. Ugyanitt a másik kuriózum, hogy lehet David Austin rózsatöveket kapni, de ez csak azoknak mond valamit, akik szeretik a rózsákat. David Austin a világ egyik leghíresebb rózsanemesítője, és szebbnél szebbek a virágai.
Sajnálom, mert nem tudom kin, vagy min múlik egy ilyen esemény sikere, nem értem miért nem akarnak jönni a kiállítók, és az emberek. Mindenesetre nekem jobban bejön a Kertészeti Egyetemen évente rendezett dísznövény kiállítás és vásár, ahol – hiába sugall a név csak növényeket, - merem állítani, hogy több metszőollót, ásót, kapát és ötletes virágcserepet látni, mint a szerencsétlenül sikerült Gardenexpón.
