Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Úton útfélen azt hallod, egyél több zöldséget, gyümölcsöt, lehetőleg frissen, nyersen, de egyre inkább aggódsz a sok növényvédőszer miatt is. Ha nincs saját kerted, rá vagy utalva a termesztőkre. Már egyre bővül a kínálat, de légy résen, a primőröket ne add a gyerekednek, és ha lehet, te se ezeket válaszd. Tippek, hogyan kerüld el, hogy a vitaminok, ásványi anyagok mellett kemikáliákat is egyél.
Amikor a szüleim elmentek vásárolni, és kérdezték, mit hozzanak, többnyire mindig gyümölcsöt kértem, mert abból sosem volt elég otthon, hamar elfogyott. Ez az óhajom gyakran nagy fejtörést okozhatott nekik, mert télen és tavasszal vagy még éppen a nyári dömping előtt viszonylag nehezebb friss, szezonális (hát még hazai) fajtákat találni, ha nem a piacon kezded a napot. A nagyobb bevásárló központok, élelmiszerboltok zöldséges részlegén sem mindig a hazai, helyben termett saláták, almákat adnak (a makói hagyma szinte már csak mítosz az ilyen helyeken). A választást csak nehezíti, ha csecsemő vagy egy-két éves gyermek is van a családodban, mert neki még nagyobb gonddal kell összeválogatnod, mi kerül a tányérjára.
Primőrök kíméljenek
A hozzátáplálás megkezdésével már felmerül a kérdés, vajon melyik zöldséggel, gyümölccsel kezdd. A hazai ajánlásokban az elsők között szerepel a burgonya, alma, sárgarépa, körte, mivel ezek a többnyire legkevésbé allergizáló, könnyebben emészthető fajták. Azt már a legtöbb anya tudja, hogy a primőrök (például a paprika, paradicsom, saláta, retek) nem javasoltak ilyenkor, különösen nem az úgynevezett nitráthalmozó fajták. Ide tartozik a sárgarépa (mégis a legtöbb bébiétel ezzel indul, persze az sem mindegy, milyen termesztésből származik), a spenót, saláta, cékla, retek.
Fulladásveszély a salátától?
A methemoglobinémiát nem véletlenül hívják kék csecsemő szindrómának. A nitráthalmozó zöldségfélékből (vagy vidéken a nem ellenőrzött minőségű kútvízzel) a csecsemő szervezetébe kerülő nitrát baktériumok hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában és patkóbelében, majd innen felszívódik a vérébe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket (hemoglobint) ún. methemoglobinná alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására. A csecsemő emiatt hirtelen kékké válik és súlyos légzési zavarokkal küzd. Az ilyen zöldségeket (ismétlésül: a spenótot, céklát, sárgarépát, salátát), leghamarabb 8, de inkább csak 12 hónapos kortól ajánlott bevezetni a kisgyermek étrendjébe, és érdemes arra is ügyelni, hogy csak frissen készítsük neki, vagyis a maradékot ne melegítsük és tálaljuk fel újra.
Jobb várni, mint betegnek lenni
A mezőgazdaságban jól ismert az élelmezés-egészségügyi várakozási idő fogalma. Ez nem más, mint az az időtartam napokban számolva, amelynek az utolsó növényvédelmi kezelés és a betakarítás (szüret) között kell eltelnie, hogy a termék ne tartalmazzon a megengedettnél több peszticid-, vagyis növényvédőszer-maradékot. Hogy ez a gyakorlatban mit is jelent, gyerekként saját bőrömön tapasztaltam meg. Vidéken élő rokonunknál nyaraltam, ahol a kertben sok zöldség és gyümölcs termett, maga volt a paradicsom. Már érett a szőlő, szívesen ettem volna belőle. Ugyan mondták, hogy még nem szabad, mert nemrég permetezték, akkori fejemmel ezt még nem értettem meg igazán. Úgy gondoltam, elég, ha csak alaposan megmosom.
Tévedésemre a másnapra jelentkező negyven fokos láz (amiből csak néha aléltam fel), a borzalmas hányás és a szinte egyidejű hasmenés világított rá. A család csak úgy jött rá a turpisságra, hogy a barátnőm, aki szintén evett a tiltott gyümölcsből, a szőlő magjait is kihányta. Örök életünkre megtanultuk, hogy a frissen permetezett gyümölcs milyen veszélyeket rejthet. Szerencsére a piacon vagy boltban kapható gyümölcsöknél ez nem merül fel, mivel a kereskedők kötelesek betartani az esetenként legalább kéthetes várakozási időt, míg a termést árusítani kezdhetik. Ha ismerőstől kapsz vagy veszel gyümölcsöt, zöldséget, akkor érdemes erre is rákérdezned (bár joggal feltételeznénk, hogy csak biztonsággal fogyasztható csemegét kínálnak majd).
Mik azok a peszticidek?
A peszticid szó jelentése, kártevőirtó szer, olyan anyag, illetve készítmény, amely elpusztítja a nemkívánatos élőlényeket. Más megközelítésben gazdasági célokra használatos készítmények, növényi kártevők esetében növényvédő szerek, állatparaziták esetében irtószerek, amelyek lehetnek:
- olyan anyagok, amelyeket bármely kártevő elleni védelemre, azok elpusztítására, elriasztására vagy káros hatásuk csökkentésére alkalmaznak (szabadon élő, kártevőnek nyilvánított vírusok, baktériumok, gombák, növények, ízeltlábúak, rágcsálók stb.), valamint
- tágabb értelemben bármely anyag, amelyeket a növények fejlődésének szabályozására, (növényi regulátorok), lombtalanítására, alkalmaznak.
Forrás: Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Dr. Bordás Péter: Veszélyes anyagok, készítmények. Peszticidek
Hogyan csökkentsd a növényvédőszer-maradványok mennyiségét?
Ha csak teheted, vásárolj hazai, helyben termesztett fajtákat (így még a környezetet is véded valamelyeset, mivel ezeket kevesebb ideig kellett szállítani, amihez kevesebb benzin kellett és így tovább). Ha megteheted, a saját kertedben neveld a szendvicsbe, salátába valókat, így mindig tudod, mi mikor érik! Ha ez nem megoldható, járj el a piacra és őstermelőktől, helyi kistermelőktől vásárolj. A vásárlás során érdeklődj, honnan származik és mikor kezelték utoljára. Ha a pénztárcád engedi, vásárolhatsz bio, más néven ökológiai termesztésből származó fajtákat is, de itt is érdemes ellenőrizned, hogy nem csak nevében és árában különböztetik-e meg a termést.
Fogyasztás előtt mindig mosd meg, szükség esetén hámozd meg (inkább kicsit vastagabban) a zöldséget, gyümölcsöt, ezzel is csökkented az esetlegesen elfogyasztott növényvédőszer-maradványok mennyiségét. Ha csecsemőnek vagy egy-két éves gyermeknek főzöl, legyél még szigorúbb és gondolkodj, mielőtt cselekednél. Azt add, ami akkor terem, ne azt, amit éppen előír a babatáplálási kézikönyv (az alma, körte, burgonya szinte egész évben kapható, ezeket variálhatod az idényjellegűekkel).
