Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pedig nem jó a párkapcsolatod. Nem olyan jó, mint, amilyennek elképzelted, amikor még szerelmes voltál. Olykor a férjed durva, néha a pohár fenekére néz. Majdnem biztos, hogy megcsal, hozzád viszont nem nyúlt már fél éve lassan. Mégse válsz el. Pedig türelmetlen a gyerekkel, foghegyről beszél veled, ha szól egyáltalán. Mi lehet az, ami mellette tart. Nézzük sorjában.
Még mindig jobb, mint egyedül?
A statisztikák szerint a nők 46%-a leginkább az egyedülléttől fél a válás során. A férfiaknál ez az arány csak 30%. Holott a férfiak rosszabbul viselik az egyedüllétet, mint a nők. Ahogyan oly sokszor, a nők ezen a területen is alul-, a férfiak pedig túlbecsülik a képességeiket. A legtöbb nőnek ahhoz, hogy kilépjen egy még oly megalázó kapcsolatból is, egy kézzel fogható közelségben lévő alternatívára van szüksége. Nem az teszi lehetővé a válást, hogy találtunk egy olcsó lakást, hanem az, ha találtunk egy új partnert. Segít szakítani a környezetünkben lévő példa is.
Kényelemszeretetből
Szakértők szerint sok férfi és sok nő csak azért nem lép ki a megunt viszonyból, mert túl lusták továbbállni. Már rég nem a szerelem miatt vannak együtt, hanem azért, mert hiányzik belőlük a bátorság, és az alternatíva, az egyedüllét tényleg sokkal kevésbé vonzó számukra, mint az a férfi, aki nyolc éve minden házassági évfordulóra sárga rózsát ad ajándékba, és aki négy éve túlórázik, amiről a felesége pontosan tudja, hogy semmi köze a munkájához. És ami még rosszabb: nem is érdekli. Megcsalhatja, boldogtalanná teheti sokféleképpen, de egyet nem tehet meg: soha nem hagyhatja el.
Mert soha nem jön jobb
A pszichológusok szerint a legtöbb kapcsolat és a házasságok egyharmada azért végződik válással, mert az érintettek nem tudják elfogadni, hogy túlságosan eltávolodott egymástól a szerelemről alkotott elképzelésük és a valóság. És azt gondolják a következő kapcsolatban majd másként lesz. Sajnos azonban az esetek többségében tévednek. Ahelyett, hogy a válás után verseket írnának, operát szereznének, és úgy fognák fel a magányt, mint a fejlődésre, előrelépésre való lehetőségét, hirdetéseket írnak, regisztrálnak a különböző társkereső portálokon, és feltöltik a magukról készített képeket, egy macska, vagy egy plüssmacival Az új kapcsolatban pedig nagyjából öt év múlva megjelennek, az elhasználódás első jelei. Ha ezt életünkben néhányszor már láttuk magunk körül, azt gondoljuk, úgyse jön jobb. És maradunk.
A gyávaság okán
Mert belátjuk, hogy álmaink, amelyeket kamasz lányként fejünket a párnába fúrva álmodoztunk, a film, amelyet fiatalon leendő életünkről képzeltünk, nem egyezik a valósággal. Nincs örök szerelem, se örök fiatalság, se változatlan hevességgel lángoló vágy. Ha lejjebb veszünk az elvárásainkból, jócskán megnövelhetjük a kapcsolat hosszát. Ez elég szörnyen hangzik. Mégis sokan választják. Lejjebb adják az igényeiket, kompromisszumokat kötnek, és azt gondolják a vágy csak illúzió, az álmok elérhetetlenek. Tényleg ez lenne a recept, amivel örökké, vagy legalább is jó sokáig tartanak majd a kapcsolataink? De mi van azokkal, akik túl sok mindenről mondanak le? Hányan tartanak életben olyan kapcsolatokat, amelyek már rég megérdemeltek volna egy tisztességes temetést.
A tehetetlenség miatt
A rossz kapcsolatok sok nőt korlátoznak szakmai, és személyes ambíciójában, az előrejutásban. A rossz kapcsolat gyilkolja az önbizalmat. A boldogtalan házasság bénító. A férfiak, akik megengedték maguknak azt a luxust, hogy magányosak, boldogtalanok és kreatívak legyenek, megalkottál a világirodalmat, Nobel-díjat kaptak. A nők sokkal ritkábban voltak képesek arra, hogy kilépjenek egy terhes, őket gátló házasságból. Nem véletlen, hogy a házasságoknak sokkal nagyobb százalékát lehet megtartani, ha a feleség otthon marad, főállású házi asszony lesz, és nincs saját keresete. Ha viszont a nő is pénzkereső, 25%-kal megnő a válás kockázata!
Anyagi meggondolásból
A nők szabadságával együtt megnőtt a nők szabadságtól való félelme is. És számtalan indokot hoznak fel amellett, miért ne kelljen bátornak és felelősségteljesnek lenniük. Miért maradnak benne a rossz kapcsolatban. A gyerek még túl kicsi, túl sok a törlesztés, a többi férfi sem jobb, és feladni egy ilyen lakást, ebben a helyzetben, ennyiért, tényleg nagy marhaság lenne. Másik kedvelt indok: már olyan sok mindent átvészeltem, annyit mindent befektettem - nem lehet, hogy mindez hiábavaló volt. Ha már elég sokáig mentünk a rossz irányba, a visszafordulás sokkal rosszabbnak tűnik, mint ha tovább megyünk.
A gyerek miatt
Természetesen a gyerek a legjobb indok, amiért érdemes küzdeni a házasságért. Extra hosszan és extra vehemensen is. Az elvált szülők gyermekei sérült gyerekek. Persze a feldúlt, hazudozó házasságban élő gyerekek is. Sőt, még az is lehet, hogy azon szülők gyerekei, akik már csak úgy tesznek, mintha, sokkal nagyobb hátrányt szenvednek a fejlődésük szempontjából, mint az elvált szülők gyerekei, kiknek szülei a válás után békésen megegyeztek egymással, és normális viszonyban maradtak.
