A hagyományos orvoslás kiragad
Ez a holisztikus szemléletmód az alapja a - ma még borsos ára miatt kevesek által elérhető – biológiai fogászatnak. A hagyományos fogorvoslás kiragadva az egészből, önmagában szemléli és kezeli az adott problémát. Ehhez képest a biológiai fogászat egy olyan gyógyító mód, amely az összefüggéseken alapul. Gyakorlói állítják, hogy minden egyes fog az egész szervezettel, az egész emberrel áll kapcsolatban. Ennek fényében nem mindegy, hogy milyen anyagok kerülnek a szájüregbe, milyen anyagot használnak például tömésre. Mert a rossz tömés sokféle nem kívánt bioenergetikai folyamat elindítója lehet. A hatás fordítva is megmutatkozik, ezért lehetséges az, hogy a fogazat állapotát szemlélve hű képet kap a szakember a szervezet egészségi állapotáról.
Mely anyagok kerülnek a szájüregbe?
A szájüregbe juttatott ártalmas anyagoknak hosszú a listája. Két csoportjukat különböztethetjük meg: Az elsőbe azok az anyagok tartoznak, amelyek megelőzés céljából vagy terápia során jutnak a szájüregbe. Ilyenek például az antibiotikumok, a fertőtlenítők, tenzidek, tisztítószemcsék, stb. Ezek a nyálkahártyát és/ vagy a száj, illetve a bélflórát károsíthatják. A második csoportba a fogászati kezelés során bejuttatott tömőanyagok, fogpótlásra használt anyagok, implantátumok és csontpótló anyagok tartoznak. Közülük – egyéni érzékenységtől függően – bármelyik allergiát okozhat.
Szervek és fogak szoros kapcsolata
De nézzük csak meg közelebbről ezt a gyógymódot! A biológiai fogászat a kínai gyógyításból ismert akupunktúrás csatornák - meridiánok - rendszerén alapul. Ezekben az akupunktúrás csatornákban - melyeket több ezer éve írtak le, ám csak az utóbbi évtizedekben bizonyították be, hogy léteznek - elektromos jellegű folyamatok zajlanak. Minden egyes foghoz leágazik valamelyik csatorna, így minden fog adott energiacsatornán keresztül kapcsolódik össze bizonyos szervvel-szervekkel. Ezért van az, hogy ha egy fog megbetegszik, akkor az a rossz fog a vele energetikai kapcsolatban álló szerv gyengülését okozhatja, vagy éppen jelezheti, hogy az adott szervvel gondok vannak. A belgyógyász diagnózisa ily módon fedi a biológiai fogász által megállapítottakat. Mindebből következik, hogy a biológiai fogász nem csupán a szájüregre koncentrál, hanem kikérdezi a pacienst, megnézi, értékeli korábbi leleteit. Megméri a szervezet nehézfém-terhelését és teszteli, hogy mely tömőanyag a legjobb az illető számára.
A higanytömés tartós, de rendkívül egészségtelen
Tömőanyag kérdés tekintetében a legtöbb gondot az amalgám okozza. Ezt a fajta tömőanyagot idehaza még ma is alkalmazzák - igaz, egyre kevesebb páciens kéri. Az indok, hogy más anyagokhoz képest jobb fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, olcsóbb, tartósabb. Ugyanakkor ez a gyakorlat igencsak megkérdőjelezhető az amalgámban lévő higany egészségkárosító hatása miatt.
Az amalgám régi típusú tömőanyag, 1833-ban fedezték föl, azóta alkalmazzák szerte a világon. Ennek a tömésfélének a fele(!) higany, a többi része ezüstből, cinkből, rézből, egyéb alapanyagokból áll.
Bizonyos országokban – például Ausztrália (1994-től), Svédország (1997-től), Ausztria (2000-től) - teljes tiltás van érvényben az amalgámtömések alkalmazásával kapcsolatban. Németországban 1990-ben a különösen veszélyes hulladékok kategóriájába sorolták az amalgámot.
Galvánelem a szájban
Hogyan jut be az amalgámban lévő higany a szervezetbe? Elektrolízis során, ami a tömés elektromos tevékenysége, gyakorlatilag a szájüregen belül létre jövő feszültségkülönbség. Olyan ez, mint a galvánelem, amit úgy modellezhetünk, hogy sóoldatba merítünk valamilyen fémet, s akkor ott valamilyen feszültség indukálódik. Ugyanez jön létre a fémhidak, a fémtömések, stb. esetén. Itt – a szájüregben - az elektrolízis hatására az ionok, anyagrészecskék vándorolnak, a nyálon keresztül gyakorlatilag minden egyes nyeléssel a szervezetbe kerülnek.
Nehezen tolerálható mérgek
Az emberek többsége - 75 százaléka - nem tolerálja a higanytartalmú amalgámtömést, vagyis a higany behatol a szervezetébe és mérgezi azt, csupán a fennmaradó 25 százalékuknak nincsen semmiféle baja az amalgámtöméstől.
Az, hogy a higanyos amalgámtömés kinél okoz egészségi problémát, elsősorban az illető védekező-rendszerének állapotától függ. Az immunrendszer állapotát sok minden befolyásolja. Van, akinek eleve erős, s van, akinek gyenge az immunrendszere. Európában a környezetszennyezés és egyéb egészségkárosító folyamatok csökkentik az emberek immunrendszerének hatékonyságát. Így aztán a különböző környezeti mérgek negatív hatása is jobban érvényesül.
Segít a biológiai fogászat is
Mit tehetünk ez ellen a tendencia ellen? A lelki-szellemi harmónia, a megfelelő stressz kezelés, a természetes – különféle vegyipari mérgeket kiiktató, Földanyával kapcsolatot feltételező – életmód jó ellen-”szereknek” bizonyul.
Mindehhez a biológiai fogászat is hozzájárulhat a töméscserékkel és a mérgek kivezetésével. A biológiai fogász feltérképezi, hogy mely tömések szorulnak cserére és tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy a paciens miként szabadulhat meg a nehézfém terheltségtől, például homeopátiás szerekkel, gyógynövényekkel, vitaminokkal, nyomelemekkel. A töméscserék után egy ideig kissé rosszabbodhat az illető állapota, de ne ijedjünk meg, ez rövid ideig tart, a szerek hatására a mérgek kitisztulnak a szervezetből.
