Mit eszünk, az ételeink milyen minőségű alapanyagokból, és hogyan készültek? Ha száz embert megkérdeznénk, nagy valószínűséggel kilencven azt a választ adná, hogy nem foglalkozik azzal, hogy az étel, amit elfogyaszt, mit tartalmaz belülről: találhatók-e benne növényvédőszer-maradványok, nitrát, élelmiszer-ipari adalékanyagok, génmanipulált összetevők.
(Az elkészítés és a tárolás során keletkező méreganyagokról nem is beszélve.)
E kérdéskör sok esetben már csak akkor kezd fontossá válni, amikor valamiféle komoly betegség üti fel a fejét. Ekkor – jó esetben – a fontossági sorrend elejére lép az egészség, és górcső alá kerül az ezzel kapcsolatos legfőbb rizikófaktor: az egészségtelen étrend.
Egy amerikai orvosi társaság 1982-ben tanulmányban fejtette ki, hogy a rákos betegek 50–60 százalékánál az étrend tehető felelőssé a kór kialakulásában. Igaz tehát a mondás: „Amit eszel, azzá leszel.” Érdemes megszívelni, és tiszta, vegyszer- és génmanipulációtól mentes bioélelmiszereket és alapanyagokat vásárolni, fogyasztani. Ma már sok helyen beszerezhetők bioáruk: szakboltokban, biopiacokon, bizonyos üzletláncok is tartanak ilyen élelmiszereket, és „jó szimattal” a hagyományos piacon is találhatunk olyan őstermelőket, akik a gazdálkodás során nem használnak vegyszereket.
Tamáskodóktól gyakran hallani: elhiszed, hogy az az élelmiszer, amit a bioboltban vásárolsz, tényleg bio? A válasz hosszas magyarázat arról, hogyan is történik a termesztés, milyen garanciák vannak a minőségre: A biotermékeket az ökológiai (bio) gazdálkodás szigorú szabályait betartva állítják elő. Magyarországon komoly ellenőrzés folyik, az ellenőrző és a tanúsítványt kiadó szervezet a Biokontroll Hungária Kft. A biotermékek feliratán e névnek feltétlenül szerepelnie kell, továbbá a HU-ÖKO-01 vagy a HU-ÖKO-02 jelzésnek is.
Mitől bio?
Most lássuk, mitől lesz bio a bioélelmiszer, azaz, hogyan is folyik a biogazdálkodás. Az első lépés a földterület kiválasztása. Itt a legfőbb szempont: az ökogazdálkodásba bevont területnek meghatározott távolságra kell lennie forgalmas közutaktól és ipari területektől. Majd zöldtrágyázással feljavítják a termőföld tápanyag-összetételét. Ezt követően a termőtalaj 3–5 évig semmiféle szintetikus vegyszerrel nem kezelhető. Az immár kitisztult, tápanyagdús földbe génmanipulációtól mentes biovetőmagot szórnak. Szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használata a továbbiakban is tilos! Talajjavításra állati trágyát, növényi komposztot, növényvédelemre pedig nem felszívódó, vízzel könnyen lemosható, ásványi vagy növényi permetezőszereket (például: csalánlé, réz) alkalmaznak a gazdák. A kártevők ellen vetésforgóval, helyes növénytársítással és kézi munkával (például leszedegetik a bogarakat) védekeznek.
Az állatokat, mindamellett, hogy megfelelő körülmények között tartják, vegyszermentes táplálékkal etetik, és ha megbetegszenek, homeopátiás és növényi gyógyszerekkel kezelik. Az ökológiai állattartásban – a hagyományostól eltérően – tilos nyugtatószereket, antibiotikumot, hormonkészítményeket és étvágyfokozó ipari aromákat használni. Az élelmiszer-feldolgozásnak is szigorú szabályai vannak, nagyon kevés és kizárólag természetes íz vagy aroma alkalmazása engedélyezett.
Nemzetközi és hazai kutatások sora bizonyítja, hogy a bioélelmiszer a hagyományosnál nemcsak tisztább, de a minőség szempontjából is értékesebb. Az ökotermény egészséges talajból veszi fel táplálékát, így sokkal több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint az intenzív mezőgazdaságban termelt társa. Jóval alacsonyabb a nitráttartalma, ráadásul ízletesebb is.
Bár a bioélelmiszerek – a több és költségesebb emberi munka miatt – drágábbak, ám megéri őket választani, mert a befektetés megtérül: ha biotermékeket fogyasztunk, immunrendszerünk hatékonyan működik, ritkábban betegszünk meg, és gyorsabban gyógyulunk.
