A méhnyakrák korai elváltozásai filléres módszerrel felismerhetők, ezért még időben kezelhetők. A WHO tegnap bólintott rá, hogy ezt a fajta házi szűrővizsgálatot bárhol alkalmazhassák.
Méhnyakrák következtében a statisztika szerint évente 250 000 nő hal meg a világban, 85 százalékuk szegény országban. Az iparilag fejlett országokban a méhnyakrák okozta halál azért lett ritkább, mert jó szűrővizsgálati lehetőségük van: a Pap-kenet.
Mi az a PAP-kenet?
Az elnevezés Giorgios Papanicolaou, az Egyesült Államokban dolgozó, görög származású kórboncnok nevéből származik, aki mintegy 50 éve fedezte fel ezt a módszert. A méhnyak felszínéről vett szövetmintából állapítják meg, hogy van-e ott rosszindulatúan elburjánzó sejt. A Pap szövet-mintavételhez komoly felszereltségű laboratóriumra és magasan képzett szakemberekre van szükség.
Tíz éve ugyanakkor a leghíresebb amerikai egyetem, a John Hopkins Medical School intézeteiben kimutatták, hogy az 5 százalékos konyhai ecet a méhnyak felszínére kenve 3-5 perc alatt elszínezi az egészséges sejteknél több fehérjét és kevesebb vizet tartalmazó daganatos szövetet. Az elváltozás néhány napi tanulás során egy ápolónő számára is fölismerhető. Ezért ma Zimbabwétől Thaiföldig 20 szegény országban használják a méhnyakrák szűrővizsgálatára ezt a filléres módszert. Ráadásul egy mélyhűtött fémpálcával a gyanús területet megérintve a kezelés is megoldható. A fagyasztás egy-két napig égő érzéssel jár, de 90 százalékban hatékony.
Az ecetes ecsetelés is jó módszer, legfeljebb gyakrabban jelez kórosnak tűnő elváltozást, mint a Pap szövetminta. A VIA/cryo technika, ahogy az új, olcsó eljárást nevezik, bárhol minimális oktatással elindítható. Az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a mindenütt könnyedén bevezethető eljárást, így a súlyos, rosszindulatú daganatos betegség korai felismerése és kezelése világszerte megoldható.
