Erről a felújításról nem dönthetsz egyedül: határozat kell hozzá

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy társasház életében időről időre elérkezik a pillanat, amikor már nem lehet tovább halogatni a felújítást. Beázik a tető, omladozik a pince vakolata, vagy egyszerűen eljárt az idő a közös terek felett. De vajon ilyen esetekben ki dönt arról, hogy valóban elinduljon a munka? És kinek kell állnia a költségeket?

Nem meglepő módon, a közös tulajdonhoz tartozó épületrészek felújítása nem kizárólag a jóindulaton vagy a lakógyűlési hangulaton múlik – szigorú jogi szabályok határozzák meg, hogy kinek mikor, mit és hogyan szabad tenni. Dr. Harsányi Orsolya ügyvéd segítségével az ezzel kapcsolatos, fontos tudnivalókat foglaljuk össze.

Nem mindegy, hogy felújítás vagy állagmegóvás

A legtöbben úgy gondolják, hogy a közös tulajdonban lévő részekkel kapcsolatos bármilyen munkát kizárólag közgyűlési döntés után lehet elkezdeni. Ez igaz is – bizonyos esetekben. Ha azonban a pince újraburkolásáról, a lépcsőház festéséről vagy egy lift beépítéséről lenne szó, az már jellemzően olyan jellegű felújítás, amely meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így a tulajdonostársak többségének jóvá kell hagynia.

„Ugyanakkor a törvény különbséget tesz felújítás és állagmegóvás között, és ez utóbbi esetén egészen más szabályok érvényesek” – magyarázza dr. Harsányi Orsolya.

A lépcsőház festéséhez már a tulajdonostársak jóváhagyása szükséges
Fotó: AleksandarNakic / Getty Images Hungary

Ekkor nem kell mindenkit megkérdezni

Amikor a társasház állapota már nemcsak zavaró, hanem egyenesen veszélyes – például beázik a tető, leszakad a mennyezet, vagy életveszélyessé válik egy közös használatú pincelejáró –, akkor

Idézőjel ikon

nem szükséges minden egyes lakó hozzájárulását beszerezni a beavatkozáshoz.

„Ilyenkor bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni vagy elvégeztetni az állagmegóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat” – teszi hozzá a szakértő.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tulajdonostársnak mindezt saját zsebből kell állnia: az ilyen sürgős és fontos munkák költségeit mindenkinek viselnie kell – a tulajdoni hányadától függően. Vagyis, ha valaki felelősségteljesen gyorsan lép, megelőlegezve a kiadásokat, akkor a többiek nem mentesülhetnek a rájuk eső rész kifizetése alól. Fontos azonban, hogy a többi tulajdonost lehetőleg még az ilyen halaszthatatlan munkák megkezdése előtt kell értesíteni. Ez ugyanis nemcsak udvariassági gesztus, hanem jogi elvárás is, amely

megakadályozza, hogy valaki a többiek megkérdezése nélkül, akár jó szándékkal is, aránytalan anyagi terhet rójon a házra.

Bármilyen halaszthatatlan munkáról fontos tudnia az összes tulajdonosnak
Fotó: Kelvin Murray / Getty Images Hungary

Ez történik, ha elmarad az értesítés

Ha az értesítés elmarad, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a többiek megtagadhatják a költségek kifizetését – de azt befolyásolhatja, hogy végül mekkora összeget kell megtéríteniük. Például, ha utólag bebizonyosodik, hogy ugyanazt a munkát jóval olcsóbban is el lehetett volna végezni, az érintett tulajdonostárs alappal kérdőjelezheti meg a rá eső rész nagyságát.

A nem sürgős, de szükséges munkához határozat kell

A nem sürgető munkálatok, amelyek hosszú távon mindenképpen szükségesek – például a tetőszerkezet részleges cseréje, a pince korszerűsítése vagy a ház energetikai felújítása –, már más kategóriába esnek. Ezek felújításnak minősülnek, amelyekhez

Idézőjel ikon

már nem elegendő egyetlen tulajdonostárs döntése vagy kezdeményezése.

„A felújítás tehát már a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít, amelyhez közgyűlési határozat, és a legtöbb esetben többségi szavazás szükséges. Különösen igaz ez akkor, ha a felújítás nemcsak karbantartás, hanem korszerűsítés is – például napelemek felszerelése vagy hőszigetelés” – sorolja az ügyvéd.

A felújításhoz már közgyűlési határozat és jellemzően többségi szavazás szükséges
Fotó: vitranc / Getty Images Hungary

A felújítás, karbantartás vagy üzemeltetés költségeit a társasház működési szabályzata alapján közös költségként osztják szét a tulajdonostársak között – hacsak nincs ettől eltérő megállapodás. Ez azt jelenti, hogy

a tetőfelújítással kapcsolatos kiadás ugyanúgy megjelenhet a közös költségben, mint a lépcsőházi világítás vagy a szemétszállítás.

Sürgős és elkerülhetetlen állagmegóvás esetén tehát bármelyik tulajdonostárs jogosult lépni – és a többieknek utólag fizetni kell. Felújítás vagy korszerűsítés során azonban közös döntésre, közgyűlési jóváhagyásra van szükség. Mielőtt tehát belevágnánk egy komolyabb munkába, érdemes átgondolni, hogy az valóban halaszthatatlan-e – és ha nem az, akkor közösen kell dönteni róla.

Ha más társasházi szabályokat is szívesen megismernél, a közös költség elmaradásával kapcsolatos tudnivalókról szóló cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.