Hiába számlál a versailles-i palota 2300 szobát, és a néhai román diktátor, Nicolae Ceauşescu bukaresti gigantikus erődje is hasztalan épült közel 10 000 otthon lerombolása árán, a Guinness-rekordok szerint a legnagyobb palota ma a világon az 1788 szobás, 257 fürdőszobás, 200 000 négyzetméteres Istana Nurul Iman, a brunei szultán szerény hajléka.
A kistigriseknek is nevezett „újonnan iparosodott” kelet-délkelet-ázsiai országok Japán mintájára a 20. század végére a világ három nagy gazdasági centrumának egyikévé váltak.
Brunei és a '67 óta uralkodó szultán, Hassanal Bolkiah
Ezeknek a jellemzően apró országoknak nincs különösebb művelhető földterülete, sem számottevő ásványkincse, mára Dél-Korea, Hongkong, Tajvan és Szingapúr mégis Földünk legfejlettebb gazdaságai és legjelentősebb gazdasági potenciáljai közé nőttek. Ez a nagyszámú, olcsó, de annál szorgalmasabb munkaerő mellett az exportösztönző gazdaságpolitikájuknak köszönhető, amit a nemzetközi kereskedelem szempontjából rendkívül előnyös földrajzi elhelyezkedésük csak még tovább javított. Mindezt az okosan alkalmazott japán minta és technológia emelte a magasba.
De még így sem tudnak olyan magasságba emelkedni, mint amilyen magasra a kiterjedt kőolaj- és földgázmezőkkel is büszkélkedő, s az egy főre jutó GDP-t tekintve egyes források szerint a világon a 9., mások szerint a még mindig előkelő 12. helyet elfoglaló Brunei jutott.
A Nagy-Britannia protektorátusának megszüntetésével 1984-ben szuverén állammá váló Brunei vezetője 1967 óta Hassanal Bolkiah szultán. Irányítása alatt vált az ország iparosodott, politikailag stabil jóléti állammá, ahol az alig félmillió fős lakosság meglehetős támogatásban részesül a lakhatás, az egészségügy és az oktatás terén is. Egy ilyen tisztes fő, a világ egyik leggazdagabb államának vezetője nem hajthatja akárhol álomra fejét, nem étkezhet és nem imádkozhat Allahhoz naponta ötször akárhol. Meg is adja a módját.
Brunei szultánja nem lakhat akárhol
Nicolae Ceauşescunak, a „Kárpátok géniuszának” bukaresti monstruma joggal pályázhatna a maga 1 millió köbméternyi márványdíszítésével és 200 000 négyzetméter szőnyegével a legfényűzőbb palota világrekordjára, de alulmaradna. Pedig egyes királyi rezidenciák labdába sem rúgnak mellette. A jelenlegi spanyol királyi pár például, „beéri” egy 4 emeletes kisebb palotácskával, a Madrid közelében lévő Zarzuela Pabellón del Príncipe nevű otthona csupán 1800 négyzetméteres, és a master badroom, a dormitorio real, azaz a királyi pár fő hálószobája gardróbokkal és fürdőszobával együtt sem több – kimondani is szégyellem – gyalázatos 110 négyzetméternél. Pedig, a spanyol királyi pár egy közel 50 milliós nemzet felett uralkodik, míg délkeleti kollégájuk, a brunei szultán ennek töredékének ura. Nemzete alig számlál félmillió főt, a szultán otthona annál grandiózusabb.
Istana Nurul Iman, Brunei gazdagságának a csúcsa
A brunei szultán otthona Istana Nurul Iman. Az ingatlan báltermének kapacitása 5000 ember, mecsetének befogadóképessége pedig 1500 fő. A 200 000 négyzetméteres családi ház, otthon és rekordpalota 1788 szobával bír, ahonnan 257 fürdőszobába vonulhat félre a fehérnép bepúderezni az orrát, bár arrafelé a nők inkább a burkájukat igazítják meg (a lakosság több mint 80%-a iszlám hitű, ez az ország hivatalos vallása).
A szultán rezidenciájának fényéről, személyes kisugárzásán kívül több mint 560 csillár gondoskodik, nem csoda, hogy elhomályosítja a hajdani román elnök „mindössze” 480 csillárral megvilágított fészkét. Ez a sok csillár persze mit sem érne anélkül az 51 000 villanykörte nélkül, melyek bevilágítják a lakótereket és a 40-nél is több lépcsőházat. No persze, mondhatnánk, hogy a versailles-i palotában 70 lépcsőház található, kertjében pedig ugyancsak volt saját állatkert, ahogy Bolkiah szultán udvarában is van, csakhogy nála van benne 30 bengáli tigris is, a légkondicionált istállóban pedig mintegy 200 ló, az udvaron több medence, a házon belül meg számos kifejezetten nagy értékű, eredeti festmény.
A brunei palota a miniszterelnök irodájának is otthont ad, bár ezt a tisztséget maga a szultán tölti be. Ezzel az épület az államigazgatás székhelye is, mely rendelkezik még egyebek mellett egy nagyjából 6 milliárd dollár értékűre becsült gépjárműparkkal is. A hozzávetőlegesen 17 000 autó között van egy valódi arany Rolls-Royce is, de színaranyért nem kell még átlépni sem az épület (arany?) küszöbét, belül ugyanis állítólag a kilincsek is abból készültek az 1980-as évek elején mindössze 2 év alatt felhúzott házban, melynek összértéke még így is a szultán vagyonának csupán kevesebb mint felére rúg.
Ha a múltból is vonz a fényűző otthonok világa, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
