A magyar kerteket a tuják helyett most már a gyümölcsfák lepik el. Történelmi-kulturális háttere van a szakértő szerint ennek a 180 fokos fordulatnak.
Ismerős látványt nyújthatnak a tujákkal szegélyezett kertek, a Balaton parttól kezdve a kertvárosokig mindenhol gyakran szembejönnek velünk. Ha eddig te is azt gondoltad, bizonyára a privát szféra kialakítása lehet az egyedüli felelőse ennek az elterjedt kerttrendnek, akkor Megyeri Szabolcs kertészmérnök alaposan meg fog lepni: a történelmünkben és kulturális fókuszváltásainkban keresendő a smaragdtuják korábbi sikere, amelyet a napjainkra megváltozott élethelyzetek gyümölcsfatrendre váltottak.
A kertészkedés jótékony hatásai
A kertészkedés alapvetően egy rendkívül hasznos hobbi. Első látásra is egyértelmű előnye, hogy egyszerre nyújt vizuális élvezetet egy szépen ápolt kert, és ad finom gyümölcsöket és zöldségeket, ha úgy ültetjük be, és gondozzuk. Ezenfelül nagyszerűen megtornáztatja azokat az izmainkat, amelyek a korral egyre gyengülnek, például a szorítóerőnket, segíthet a fogyásban, erősíti a csontokat, és természetes forrású D-vitamin-bomba is, hiszen a nyílt ég alatt kell munkálkodni közben. Mentális egészségünknek is jót tehet a növénygondozás, ráadásul az idegtudomány is azon az állásponton van, hogy a növények puszta látványa is segíti a koncentrációs készségünket. De még ha nem is vagyunk tudatában, mennyi kinccsel tud megajándékozni egy kert, akkor is arra az egyszerű következtetésre juthatunk, hogy kertben lenni élvezetes.
Kertészkedés akkor és most
Azonban hiába örök érvényű igazság, hogy jó érzés kertben lenni, a kertek összetétele sokat változott az elmúlt évtizedekben. Megyeri Szabolcs érdekes történelmi hátteret ad a smaragdtuják emelkedésének és bukásának, amely napjaink legújabb trendjéhez vezetett, a gyümölcsfák korának virágzásához. Az 1970-es és 1980-as években a zártkerti telek volt a legújabb sláger, amely a Kádár-korszak egyik elérhetőbb befektetésének számított, ugyanis autóhoz is nehezebben lehetett hozzájutni, és a lakásfelújítás is keretek közé zárt vállalás volt.
A rendszerváltás viszont a kertek összetételét is alaposan megváltoztatta. Az 1990-es évek végére már nem volt akkora szükség a telken megtermelt zöldségre és gyümölcsre, mivel a szupermarketek polcairól már egyszerűen le lehetett kapni az éppen szükséges dolgokat, ráadásul még csak nem is kellett hozzá belerakni azt az időt, energiát és izomerőt, amely a saját veteményeskerthez elengedhetetlen. Így a dísznövények kerültek fókuszba, ha a kertrendezésen törte valaki a fejét. És úgy alakult, hogy pont a smaragdtuja lett a favorit, amelyet akár tízezres nagyságrendben is lehetett értékesíteni évente, sok kertészeti termelő az örökzöldek eladásából tartotta fenn magát az ezredforduló környékén.
Csakhogy egyszer minden nagy korszak véget ér, így a smaragdtuja ideje is lejárt. A 2008-as válság után jóval kevesebb lett a kertészeteket felkeresők fogyasztása, és a 2020 elejétől tartó világjárvány, az Ukrajnában zajló háború és az infláció akkora horderővel bírtak, hogy szemléletváltásra késztették a magyar kerttulajdonosokat is. Rádöbbentek, hogy az ellátóláncok sérülékenyek, a világba vetett bizalmuk megroggyant, és az öngondoskodás felé fordultak szakértőnk szerint. A korábban alig kelendő bodzát, áfonyát, somot és kivit most úgy viszik, mint a cukrot, egyre több kertet művelnek meg a tulajdonosok. Pontosan tudhatják, mikor és milyen permet érte a növényeiket, így akár nagyobb biztonságérzettel fogyaszthatják saját terményeiket.
Ugyan a gyümölcstermesztés sok felkészülést és energiát vesz igénybe, mégis egyre többen döntenek amellett, hogy ez megéri számukra. Megyeri Szabolcs úgy gondolja, nemcsak a drágán összeállított kertek lehetnek hasznosak, hanem a kisebb költségvetésűek is. Kertjeink kinézete, legyen szerény vagy gazdag, szintén a kultúránk részét képezi, ugyanúgy, mint a színházainkban játszott darabok, irodalmunk, zenénk.
