Már 2007-ben megszületett a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény, az Országgyűlés elfogadta. Ez a törvény gyakorlatilag a házassághoz hasonló intézményt hozott volna létre két 18. életévét betöltött személy között, amennyiben anyakönyvezető előtt együttesen kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatra kívánnak lépni. A törvény gyakorlatilag a házasságkötéssel járó jogokat (néhány kivétellel) megadta volna az élettársaknak.
A fenti törvény hatálybalépését azonban az Alkotmánybíróság egy 2008. decemberi határozatával megakadályozta. A taláros testület sérelmezte ugyanis, hogy a törvény egységesen vette számba az azonos és különneműek kapcsolatát, valamint azt, hogy a törvény lényegét tekintve egyenlővé tette azt a házasság intézményével. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a törvényben alkalmazott szabályozási mód miatt férfi és nő vonatkozásában – akik egymással házasságot köthetnek – a bejegyzett élettársi kapcsolat az Alkotmány által védett házasság megkettőzésének tekinthető, és mivel az Alkotmány a legmagasabb szintű jogforrás, törvényi szinten nem lehet alkotmányos intézményekkel azonos, azokkal felcserélhető, új intézményeket létrehozni. Mindemellett az Alkotmánybíróság hangot adott annak is, hogy az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát nem látja törvénysértőnek, hiszen számukra korábban nem volt lehetőség a házassággal közel azonos jogviszony létesítése.
A regisztrált élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan, nyilvánosan, két tanú jelenlétében, anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntetheti meg.
Amit nem tehetnek az élettársak
Jelen törvénnyel az azonos neműek között létrejövő bejegyzett élettársi kapcsolatra (a törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében) egyebekben a Családjogi törvény (1952. évi IV. tv.) irányadó azzal az eltéréssel, hogy a bejegyzett élettársakra nem vonatkoznak:
1. a házastársak által történő közös gyerekké fogadásra, azaz nem fogadhatnak örökbe;
2. az apaság vélelmére, azaz egymás rendezetlen jogállású gyermekére nézve nem tehetnek „apai elismerő nyilatkozatot”;
3. a házastársak névviselésére, azaz nem viselhetik egymás nevét „-né” toldással, vagy nem vehetik fel egymás vezetéknevét, még kötőjeles formában sem;
4. az emberi reprodukcióra irányuló eljárásoknak a házastársakra vonatkozó szabályok, azaz nem áll fenn ilyen esetekben az apaság vélelme az élettársra vonatkozóan.
