Az UNICEF Magyarország megbízásából készült felmérés az iskolai bántalmazásról, az adatok szomorúbbak, mint amit hittünk volna.
Napjainkban a sziámi ikrek többségét még gyerekként sebészi úton szétválasztják egymástól, a múltban azonban az összenőtt ikerpárok egész életükben egymásra voltak utalva, és gyakran szörnyszülöttként kezelte, kitaszította őket a társadalom. A 20. század leghíresebb sziámi ikerpárja, Daisy és Violet Hilton tragikus élete is állandó megpróbáltatások, bántalmazás, kizsákmányolás és kiközösítés jegyében telt.
Zsiga Melindának sikerült az, ami keveseknek. Hányatott sorsú, bántalmazott kislányból lett eredményes sportoló: kétszeres amatőr világbajnoki bronzérmes kick-boxos, profi kick-box bajnok és amatőr magyar bajnoki helyezett ökölvívó. Melinda fontosnak tartja, hogy hasonló helyzetben lévő gyerekeknek segítsen, és megmutassa nekik: van kiút.
A megszálló szovjetek erőszakoskodását, valamint saját traumatikus első házasságát elbeszélő Asszony a fronton megrázó olvasmány. Szerzője, Polcz Alaine egyúttal haldokló gyerekek és hozzátartozóik pszichológusa is volt.
„Végre sikerült felöltöznöd egész normálisan!” „Ahhoz képest, hogy te csináltad, milyen szép lett!” „Milyen jól áll, hogy felszaladt rád néhány kiló!” – Az ilyen és ehhez hasonló mondatok az önbecsülésünkbe mély sebeket vájó érzelmi manipuláció, a negging tökéletes példái. Mondtak már neked is hasonlókat? Körbejárjuk, miért bántanak egyesek „bókokkal”, és honnan ismerhetjük fel, ha negging áldozatai lettünk.
Modi – ez volt a festő beceneve, aminek hangalakja azonos a francia maudit (’átkozott’) szóval. A különc művészről már életében legendák keringtek, amelyek a szex, a hasis és az alkohol köré csoportosultak.
A több mint száz éven át tartó erőszakos asszimilációs kísérlet legalább 3000 gyerek halálát okozta, és generációkon átívelő traumákat okoz a mai napig. Horrorisztikus részletek arról, hogyan bántak a bentlakásos intézetekbe kényszerített indián gyerekekkel.
Asha Lemmie érzelemdús első regénye egy fiatal, vegyes rasszú lány küzdelmeit mutatja be a második világháború utáni Japán előítéletes társadalmában. Sikerül-e Norikónak bántalmazó nagyszüleitől elszakadva új életet kezdenie, vagy a japán „polip” csápjai mindenhová utánanyúlnak?
Milyen a Krisna-tudatú közösség élete belülről? Hogyan viszonyulnak a nőkhöz? Mi történik, ha valaki ellentmond a közösség vezetőinek? És hogyan lehet kikeveredni egy bántalmazó kapcsolatból, ha a bántalmazó a lelki tanítómesterünk? Elolvastuk Tasi Zsuzsánna regényét.
Minden idők egyik leghíresebb szociofotóján négy szomorú tekintetű kisgyerek ül egy ház bejárata előtti lépcsőn, édesanyjuk pedig szégyenkezve fordul el az objektív tekintetétől, ugyanis a gyepen egy nagy méretű tábla hirdeti: „4 children for sale, inquire within”, vagyis „4 gyerek eladó, érdeklődjön odabent”. Miért kényszerült hasonló drasztikus lépésre a képen látható asszony, kik voltak az eladósorba került gyerekek, és tényleg pénzért árulták őket? A kép hátterében meghúzódó történet legalább annyira tragikus, mint maga a fotó.
Barsi Judit Éva – vagy ahogy a tengerentúlon ismerték, Judith Barsi – a ’80-as évek egyik legkeresettebb hollywoodi gyereksztárjának számított, aki tévésorozatokban, a mozivásznon és rajzfilmek szinkronhangjaként is bizonyította tehetségét. Úgy tűnt, a magyar származású színészpalánta élete a megvalósult amerikai álom, a valóságban azonban Juditot folyamatosan bántalmazta alkoholista édesapja, aki egy végzetes reggelen gyilkosságra szánta el magát.
Onnantól kezdve, hogy egy gyerek megszületik, jogokkal rendelkezik, azaz szabályok határozzák meg, ki mit tehet vele, s ő mit tehet meg másokkal. Joga van például az ellátáshoz, vagyis nem hagyhatják éhen halni. No de mihez még?
