Az ELTE Társadalomtudományi karának hírlevelében közzétett, a Pew Research Center által végzett összehasonlító elemzés szerint a nők később és magasabb iskolai végzettséggel vállalnak gyermeket, mint húsz évvel ezelőtti nőtársaik. Az elmúlt közel húsz év adatait vizsgálva kiderült, hogy 1990 óta folyamatosan nő a harminc év fölött szülő nők aránya, különösen kiugró azonban a növekedés az idősebb korcsoportokban. A 35 és 39 év közöttiek esetében 47, a 40 és 44 év közöttiek körében 80 százalékkal nőtt a gyermeket vállaló nők aránya, igaz, az arányok mögött rejlő számok nem túl magasak.
Tanultabbak, de nem házasok
A későbbi gyermekvállalás egyik oka, hogy a nők egyre nagyobb része már magasabb iskolai végzettséggel lesz anya. A kilencvenes évek elején a szülő nők 41 százaléka rendelkezett főiskolai végzetséggel, míg a 2000-es évek második felében ez az arány már 54 százalék volt. A magas iskolai végzettség kiemelten jellemző a 35 év fölött gyermeket vállaló édesanyákra: körükben tízből hét a diplomások aránya.
A házasságban született gyerekek száma viszont fordított arányban van a végzettséggel. 2008-ra már a nők közel fele, 41 százaléka szült gyermeket hajadonként. A házasságon kívül szülő nők száma a legnagyobb arányban a fehér bőrű és a spanyolajkú lakosság körében nőtt, de a legtöbb hajadon anyuka még mindig az afroamerikaiak körében van.
Nem tervezett babák
A kutatás szerint a házasságon kívüli gyermekvállalás egyre elfogadottabb az amerikaiak körében, bár sokan úgy vélik, a jelenség nem tesz jót a társadalom egésze számára.
A Pew kutatói a gyermekvállalás okára is rákérdeztek a szülőknél. Elsöprő többséggel (87%) a gyermekvállalás örömére hivatkoztak a megkérdezettek, de egészen meglepő módon - ötven évvel azt követően, hogy a fogamzásgátló tabletták forgalmazása engedélyezetté vált - a válaszadók 47 százaléka elismerte, a baba nem tervezetten érkezett, a családalapítás inkább csak úgy megtörtént.
Magyarországon is hasonló a helyzet
A KSH Népességtudományi Kutató Intézet Demográfiai Portré 2009 című kötetében megjelent tanulmány szerint az idősebb korban történő gyermekvállalás a magyar nők körében is jellemző trend. A Spéder Zsolt és Kapitány Balázs által jegyzett kutatás szerint, míg a kilencvenes évek elején az első alkalommal szülő nők háromnegyede 25 év alatti volt, addig napjainkban az ilyen, viszonylag fiatalon anyává váló nők aránya alig egynegyed. Az elmúlt két évtizedben öt évvel nőtt a nők átlagos életkora első gyermekük megszületésekor: az 1990-es évekre jellemző 23 évről 2008-ra 28 évre emelkedett. Emellett az elsőgyermekes apák átlagéletkora 29,5 évről 32 évre tolódott ki. A kutatás szerint az európai és amerikai trendekkel összhangban hazánkban is nőtt a házasságon kívüli gyermekvállalás aránya. 1990-ben a gyermekek 13 százaléka, 2008-ban azonban már 40 százaléka született olyan családba, ahol a szülők nem voltak házasok.
Fotó: Sharon D Pruitt