Dívány — Dívány

A XVIII. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, Benjamin Franklin nemcsak politikusként és diplomataként, hanem természettudósként is jelentős eredményeket ért el. Legismertebb kísérlete a villám és az elektromosság kapcsolatát vizsgálta, és döntő szerepet játszott abban, hogy az elektromos jelenségek fizikai magyarázata megalapozott legyen.

A ’90-es évek egyik legmenőbb technikai csodája újra felbukkant a közösségi médiában: ez az a TV, amelybe VHS-lejátszó is be volt építve. Igen, az a nagy, szürke doboz, amelybe gyerekkorunkban betoltuk a kedvenc mesekazettánkat, most újra trendi lett.

Ha manapság végiggörgetjük a TikTokot, szinte biztos, hogy belefutunk legalább egy emberbe, aki részletesen elmeséli szakításának történetét. Bár sokan túlzásnak tartják az érzelmek nyilvános kiteregetését, a pszichológusok szerint az úgynevezett túlmegosztás (oversharing) szokása valójában gyógyító hatású is lehet.

A Gízai piramisok a világ hét csodájának máig fennmaradt tagjai, amelyek még mindig képesek meglepni a kutatókat. Most például egy eddig ismeretlen bejáratot véltek felfedezni.

Tilly Norwood idén robbant be a köztudatba, és gyorsan népszerű lett, ám kiderült, hogy az AI, vagyis a mesterséges intelligencia hozta lére. Az AI-színésznő a jövő egyik úttörője lehet.

November 15-től hidegre optimalizált gázolajat árusítanak a magyarországi benzinkutakon, a nyári dízelből ugyanis télen könnyebben kiválnak a paraffinkristályok, amelyek eltömíthetik az autó üzemanyagszűrőjét.

Hat darab, a római korból származó márványszobor tűnt el a szíriai Nemzeti Múzeumból Damaszkuszban. A betörésre úgy derült fény, hogy a múzeum dolgozói észrevették: az egyik ajtót belülről felfeszítették.

A történelem során jó néhány olyan szépségtrendnek hódolt az emberiség, amitől manapság már inkább megbotránkozunk.

Évezredeken át rejtve maradt a kíváncsi tekintetek előtt az az ősi maja templom, amelyet végül 2020-ban fedeztek fel Délkelet-Mexikóban. Még most, 5 évvel később is folyamatosan új dolgokat tudunk meg róla.

A londoni Queen Mary Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Bombus terrestris nevű poszméh képes megkülönböztetni a morzekódhoz hasonlító rövid és hosszú fényvillanásokat. Ez az első alkalom, hogy rovaroknál bizonyították az időtartam-felismerés precíz képességét, amely korábban csak embereknél és néhány gerincesnél volt ismert.