Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!
A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.
Bűnözők, rabszolgák és szabad polgárok is éltek és harcoltak a leghíresebb gladiátoriskola, a Ludus Magnus falai között. Sőt, Commodus római császár is aludt az egyik cellában.
Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?
Novi Sadra nem csak a minden év júliusában megrendezett zenei fesztivál miatt érdemes ellátogatni: a Vajdaság központját Szerbia kulturális szívének tartják.
Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.
A modern orvostudomány történetében kevés olyan alak van, akit akkora tisztelet és szeretet övezett volna életében, mint Jonas Salkot. Az amerikai virológus neve egybeforrt a 20. század egyik legfélelmetesebb betegsége, a járványos gyermekbénulás (polio) elleni győzelemmel.
A mesterséges intelligencia működéséhez hatalmas mennyiségű memóriachipre van szükség, ami hiányhoz vezet a piacon, és brutális áremelést idéz elő a népszerű elektronikai eszközöknél.
Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.
Olyan kevés az ápoló a magyar egészségügyben, olyan sok beteg jut egy nővérre, ami már a páciensek biztonságát is veszélyezteti. A FESZ szerint az úgynevezett 10%-os szabály nem elméleti probléma, hanem a páciensek túlélésének egyik kulcstényezője.
