A hónap dilemmája sorozat negyedik részében arról kérdezzük megszólalóinkat, hogy szerintük milyen lenne a világ vallások nélkül. Elsőként dr. Németh Gábor katolikus lelkipásztor, erkölcsteológus válaszol a kérdésre.
A vallás, egészen leegyszerűsítve a kérdést, három területet érint: azt, ahogyan az ember Istenről gondolkodik, a módot, ahogyan Istent megdicsőíti, illetve az ehhez kapcsolódó erkölcsi és értékvilágot, vagyis azt, ahogyan a mindennapokban élnie kell. Ezt tükrözi a szó latin megfelelője, a religio etimológiája is: egyesek szerint „odakötni” a jelentése, vagyis a vallásos ember nemcsak parancsokat teljesít, hanem egy összetett normarendszerhez köti, igazítja a magatartását, egy olyan rendszerhez, amelyet egy felsőbb hatalomtól kapott, és nem saját maga szabott meg.
Ft. Dr. Németh Gábor morálteológus, a győri Brenner János Hittudományi Főiskola tanszékvezetője, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának irodaigazgatója.
Nem is olyan régen még azt hallottuk, hogy a vallás ópium a népnek, amire válaszul a kortárs lengyel írót, Czesław Miłoszt tudnám szabadon idézni, aki szerint az igazi ópium a halál utáni megsemmisülésben való hit, az a meggyőződés, hogy vétkeinkért, kapzsiságunkért, hazugságainkért soha nem kell számot adnunk.
Kiket kérdezünk?
A hónap dilemmája cikksorozatunkban minden hónapban az élet egy nagy morális dilemmája mentén szólalnak meg a filozófia, valamint a hazánkban jelentős egyházak képviselői.
A többi megszólaló véleményét az alábbi – folyamatosan frissülő – linkekre kattintva olvashatod:
A hit és az ennek keretet adó vallás nélkül mindegy, hogy az ember hogyan viselkedik, vagyis saját magának szab törvényt, illetve ahogy Dosztojevszkij fogalmazott: „Ha nincs Isten, akkor mindent szabad!”. Egy valláserkölcsi értékek és szabályok nélküli világban viszont egyértelműen az erő törvénye, végeredményben farkastörvények fognak uralkodni. Kétségtelen és sajnálatos tény, hogy az elmúlt évszázadokban, évezredekben számos erőszakos cselekmény történt a vallás nevében – ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az ember nemcsak a vallással tud visszaélni, hanem a tudományra, a technikára vagy bármi másra hivatkozva is képes ellenségének tekinteni a másikat. Analóg módon ezeket is el kellene utasítanunk?
A címben feltett kérdést egészségesen provokatívnak találom, amelyre ahelyett, hogy konkrét választ adnánk, zárásul játsszunk el egy gondolattal. Az elmúlt évtizedekben világszerte számos ateista diktatúrában kipróbálták, hogy milyen lenne a világ vallás nélkül: döntse el a kedves olvasó, hogy szívesen élne-e ezekben az országokban, azaz: jobb-e az élet Isten nélkül?
