SZÜLŐSÉG

Nem kell mindent megoldani, hogy boldog legyen a kamasz!

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. december 10., szombat 09:37

Egy pszichológus kolléga szavai frappánsan foglalják össze a gyermekneveléssel kapcsolatos lényegi tudnivalót: „A gyerek olyan probléma, amit nem lehet megoldani.” Ez így elsőre borúlátónak tűnik, de legalább annyira felszabadító. Lehet együtt élni vele, kaphatunk egymástól kölcsönösen sokat, örülhetünk egymásnak, szerethetjük egymást, és tagadhatatlan: a gyereknevelés (tizenéves korban talán még erőteljesebben) számos problémát is felvet. Ezeket elviselhetjük, és a tőlünk telhetőt megtehetjük, de olyan értelemben, ahogy egy másodfokú egyenletet megoldunk, és dolga végezetten hátradőlünk, úgy nem oldhatjuk meg.

shutterstock 128632589
Fotó: Shutterstock

Gondoljunk bele, milyen problémák merülnek fel egy tinivel kapcsolatban. Ezerféle, de nézzünk néhányat! Nem jó az önbecsülése, rondának, butának találja magát. Nekünk, mint szülőknek valamiféle elfogadást kellene nyújtani, és önbizalmat belé plántálni lenne dolgunk. Na de nyilván nem sikerülhet ez úgy, hogy a kamasz-kételyek szele se suhintsa meg a gyereket.

A másik gyakran felmerülő feladat: hogyan viselkedik velünk és másokkal a tini. Szemtelen, tiszteletlen, néha már ellenséges. Ügyeskedhetünk, hogy tompítsuk ezeket a hullámokat, hogy ráérezzünk, mikor kell békén hagyni, mikor van szükség szigorra, humorra, kedvességre, de ha a fejünk tetejére is állunk, akkor sem lesz otthon mindig derűs és barátságos a légkör.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így maradjon nyugodt anyaként: könyvajánló

Puskás Pálma 2016. december 9., péntek 15:09

Kisgyerekes anyukaként számtalan gyermeknevelésről szóló könyvet elolvastam már, így biztonsággal állíthatom, hogy a szakemberek szerint kivétel nélkül minden gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásának első lépése az, hogy „maradjunk nyugodtak”.

Mármint, hogy ha ordít a hasfájós csecsemő, ha földhöz veri magát a dackorszakos óvodás, és ha ránk csapdossa az ajtót a kamasz. Valamint kruppos roham, játszótéri baleset, ágy alatti szörny és szobatisztasággal kapcsolatos problémák során is. Meg minden egyéb elképzelhető esetben.

Néha sikerül is nyugodtnak maradni, amikor üvölt a kendőben rám kötözött csecsemő, miközben a hároméves ordít, amiért szerinte rossz sorrendben kapcsoltam be a cipőjén a tépőzárakat. De nem mindig. Előfordul olyan is, hogy nem vagyok nyugodt. Nagy ritkán. Mondjuk, rosszabb napokon többször is. Így aztán elolvastam két könyvet, ami arról szól, hogy HOGYAN maradjunk nyugodtak – akadt bennük néhány igazán hasznos tipp is.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Berg Juditot megbüntették, könyvet küldött

nemoszi 2016. december 8., csütörtök 17:44

Berg Judit írónőt megbüntették a XI. kerületben, mert rossz körzetben indította el parkolását – mindennapos eset. Ezek után az írónő próbálkozott mindenféle méltányossági ügyintézésekkel, lepattintották – ez is mindenkivel megesik. 

Viszont ő ezek után nem anyázva kezdte verni a klaviatúrát, hogy szűkebb/tágabb baráti körével megossza a Facebookon, mennyire gyökér ez az egész rendszer, hanem igazán okosan, elegánsan és kedvesen intézte a dolgot. Befizette a büntetést és küldött pár általa írt mesekönyvet a Parkolási Osztály dolgozóinak. Mi most csak nyílt levele végét idézzük, de elolvashatja az egészet Facebookon!

"Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a megértés, jóindulat és odafigyelés sokkal élhetőbbé, lakhatóbbá teszi a világot – nem csupán kerületi szinten, és ennek megvalósítása mindannyiunk érdeke! Levelem kísérőjeként küldök néhány általam írt mesekönyvet a Parkolási Osztály dolgozóinak, azt remélve, hogy karácsonykor sikerül vele a gyerekeiknek örömet szerezniük. Remélem, ez a kis ajándék is hozzájárul ahhoz, hogy mindannyian úgy érezzük: sokkal jobb érzés egy emberséges világban élni. Kellemes karácsonyi ünnepeket, és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok!"

Távolról sincs vége, olvasson még »

A hülye p.csát németül is tudni kell a gyereknek?

Primilla 2016. december 8., csütörtök 08:10

Az ön gyereke használja például azt a kifejezést, hogy „Bicskával eszi a fagyit, akkora paraszt”, vagy „Hogy a rendőr/Doszpot rajzoljon körbe!”, vagy „hülye picsa”? Nos, ha igen, akkor önnek szerencséje, van, mert ugyanezeket már németül és angolul is megtanulhatja a gyereke, ami, lássuk be, menő, európai kölyköknek elengedhetetlen ismeret. Vagy lehet, hogy nem, minden esetre a PONS Európai Diákszótárban ezek a kifejezések frankóra ott vannak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Már csak a Jégvarázs-nyaktiló hiányzik

(bj) 2016. december 7., szerda 10:07

Biztosan sok családban már lecsengőben van a Jégvarázs-varázs, de nálunk most kezd a csúcsra érni. Négy és féléves kislányom képes (lenne) napjában akár többször is végignézni az ominózus filmet dvd-n, és ha éppen nem azt nézi, akkor szerepjátékot játszik, amiben ő Elzát vagy Annát személyesíti meg, anya vagy apa pedig vetésforgóban hol Sven, a rénszarvas, hol Kristoff, a sármos fiatalember bőrébe bújik.

06
Fotó: outnow.ch

Megpróbáltam elképzelni egy tökéletes Jégvarázs-napot, és ehhez a neten kerestem hozzávalókat. Az egyik legnagyobb netes játékáruházban például 95 darab Jégvarázs-játék közül választhatunk, úgyhogy minden adott egy jégvarázsos naphoz.

De nem kell itt leragadni, a merchanidizing ipar dübörög, Csillagok háborúja, Verdák, Harry Potter, Aranyhaj, csak választani kell, és jó alaposan kinyitni a pénztárcát.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nyelvvizsga kell majd a felvételihez, katasztrófa lesz belőle

Primilla 2016. december 6., kedd 16:25

Azok a diákok, akik a jövő év szeptemberében kezdik el a középiskolát, már kizárólag középfokú nyelvvizsgával léphetnek be a felsőoktatásba. A helyzet állítólag nem drámai, hiszen előttük áll négy év, hogy elsajátítsanak ezen a szinten egy nyelvet, amit egyébként már így is valószínűleg legalább öt éve tanulnak. Vagyis ez elméletben nem állhat a továbbtanulásuk útjában.

Ha így nézzük, tényleg nincs itt semmi baj. Ha viszont elfordítjuk egy kissé a fejünket, azt látjuk, hogy jelenleg nemhogy a középiskolákból kikerülőknek nem sikerült középfokú szintre felfejleszteni a nyelvtudásukat, de a diplomáját is több tízezer diáknak pendliztetik, egyszerűen azért, mert még a főiskola/egyetem végére sem jött össze a nyelvvizsga.

Egyszóval messze földön híres a magyar arról, hogy nem beszél nyelveket. A magyaroknak csak negyven százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, az uniós átlag ezzel szemben úgy néz ki, hogy a lakosság kétharmada „tud külföldiül”, és nagyjából minden országban jobban állnak, mint mi.

shutterstock 341832011

Persze vannak magyarázatok (nettó tiszteletből nem akarjuk a szerecsenmosdatás kifejezést használni), hogy miért állunk ilyen rosszul a nyelvtudással. Fel szokták hozni a homogén nyelvű országot, meg a finnugor átkot, habár a finnek 75, az észtek 87 százaléka beszél idegen nyelven.

A valóságban azonban a szakemberek is értetlenül állnak a dolog előtt. Az Új Pedagógiai Szemle című szaklapba Kákonyi Lucia írt cikket a Nyelvtudásért Egyesület tényfeltáró konferenciájáról, ahol a válaszokat keresték. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hihetetlen, de sikerült: újabb mélyponton a magyar oktatás

Dívány 2016. december 6., kedd 13:44

A legutolsó, 2012-ben készült felméréshez képest hatalmasat zuhantak a magyar tanulók eredményei, pedig az akkori értékek sem voltak épp rózsásak. Természetudományos és szövegértési kompetenciából sosem látott, drasztikus mértékű mélyrepülésben vannak a gyerekek, akik egyébként az OECD-átlag alatt vannak. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Letagadja az állam saját hibás tankönyveit

ermiz 2016. december 4., vasárnap 12:11

Nem egyszerű dolog a tankönyvírás, és az sem biztos, hogy annak, aki jól tanítja a matematikát, fejlett az íráskészsége. Nincs is ezzel semmi baj, sőt, a lektor és a szerkesztő sem lehet mindig a topon, amikor átnézi azt a rengeteg tankönyvet.

Múlt héten írtunk egy matek tankönyvnek vagy munkafüzetnek látszó tárgyról, amiben a kilencet sikerült konzekvensek killencnek (és killencvennek, sőt killencszáznak) írni. Persze egy matekkönyv az matekkönyv, nem nyelvtan, de mégis ciki, ha ez így átcsúszik a lektorokon.

Az OFI nem ismerte el sajátjaként. Csakhogy.
Az OFI nem ismerte el sajátjaként. Csakhogy.

Mivel annyira vicces volt a hiba, felmerült bennünk, hogy valaki csak trollkodik egy összerakott képpel, hogy aztán bezsebelje a megosztásokat. Ezért aztán megkérdeztük az oktatásért is felelős EMMI-t (Emberi Erőforrások Minisztériuma), akik az OFI-hoz (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet) továbbították a megkeresést.

Ők azt a választ adták, hogy nem az általuk fejlesztett tankönyvek egyikéből származik a mellékelt kép. Csakhogy megkértük önöket is, hogy ha rémlik ilyesmi, küldjék el nekünk, miben van a killenc, a killencven és a killencszáz. És olvasónktól ezt a képet kaptuk:

Nem csak ezt egyébként, hanem egy másikat is, amiből az is kiderült, hogy pontosan a 45. oldalon van az interneten keringő részlet, erről is küldött nekünk képet segítőkész olvasónk.

Ehhez képest múlt héten az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet még azt írta: a kérdéses könyv nem hozzájuk tartozik, "amennyiben valódi a fotó, valószínűbb, hogy egy nem állami kiadó fejlesztő, gyakorló füzetéből való." Ehhez képest kaptunk a fenti fotót a könyv borítójáról is, amiből egyértelműen kiderül, hogy az OFI adta ki.

Honlapjukon az is megtalálható, hogy a "tankönyvcsalád arra szeretné rávezetni a, hogy gondolkodva, a tantárgy szépségeit felfedezve jussanak el a szükséges matematikai ismeretekhez. A játékos felfedeztetés nagy öröm a gyerekek számára, ez a leghatékonyabb módszer az eredményes ismeretelsajátításhoz. A sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el a következtetések levonásáig. A matematikai problémák megoldását a feladatok apró lépésekre bontásával, az elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük." 

Az ügy tisztázása érdekében ismét kerestük az OFI-t, akik leírták, hogy az említett kiadvány az Apáczai Kiadó tevékenységének átvétele során került az OFI-hoz a Kormány rendeletének megfelelően.  

Mint fogalmaztak, "az OFI célja, hogy a pedagógusok a legjobb minőségű tankönyvekhez és tanítási segédanyagokhoz juthassanak hozzá, ennek érdekében az átvett kiadványokat szükség esetén alapos és szakszerű átdolgozási eljárásnak vetjük alá." - írták válaszukban, és megjegyezték, hogy várják a javaslatot illetve észrevételt a tankönyvekkel kapcsolatban. Mint írták, a jövő tanévben már sajtóhibák nélkül fog megjelenni a kérdéses tankönyv.

Arra sajnos nem kaptunk választ, miért írták korábbi levelükben, hogy nincs közük a tankönyhöz. 

Heti cuki: így látja a világot egy másfél éves

Primilla 2016. december 4., vasárnap 10:06

Kivételesen most nem aranyos kisgyerekeket mutogatunk a heti cukiban, hanem azt mutatjuk meg, hogy milyen a világ egy másfél éves kisgyerek szemével. Nem lőjük le a poént, ha előre bocsátjuk: nagyon más, mint egy felnőttével.  

A 19 hónapos Stanley apukája a brit hadsereg fotósa, aki egy szép nyári napon a kisfia kezébe adta a régi fényképezőgépét. Tartott neki egy rövid eligazítást: hol kell belenézni (a gyerek nem az LCD kijelzőt választotta, inkább átkukucskált, mint a profik), megtanította a nagyon fontos „mondjátok, csííííz” felkiáltásra, valamint, hogy mit kell megnyomni, és kezdődhetett a móka – adta hírül a My Modern Met.

My dad @jonesmrjones

A photo posted by Stanley Robert Jones (@stanleyrjones) on

Na de mi ebben az érdekes? Biztosan mindenkinek a telefonját/fényképezőgépét megkaparintotta már a gyerek, és amíg a szülő vissza nem szerezte, kattintgatott vele egy sort, amit utána nem győzünk kitörölni. Nincs itt semmi látnivaló. Pedig dehogyis nincs! 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért van az, hogy mindig apa a szupersztár

Primilla 2016. december 3., szombat 17:50

Érezték már anyaként valaha, hogy a világ igazságtalan? Nem? Na, őszintén! Mondjuk, amikor a gyerekek üdvrivalgásban törnek ki, ha apa este belép az ajtón, holott ön egész nap a lelkét kitette, hogy szórakoztassa őket, és az élete minden percében gondoskodik a jólétükről, amiért legfeljebb egy puszi jár? Na ugye!?

shutterstock 326848943

Számos, ehhez hasonló példát sorol fel a Dad&Daughters nevű Facebook oldal egyik táblázata, amelyre a minap bukkantunk. Jó, megértjük, anya tényleg kicsit unalmas az állandó jelenlétével és az örökös aggodalmaskodásával, bezzeg, ha hazaér apa, rögtön a legjobb buli kerekedik!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Vaiana: a Disney hercegnő, akit átkereszteltek egy pornósztár miatt

Miklya Anna 2016. december 3., szombat 13:36

A világ lett píszíbb, vagy a művészek, vagy csak ez jövedelmez mostanában? Akárhogy is, a Disney az utóbbi években kifejezetten arra törekszik, hogy olyan történeteket vigyen vászonra, amik világnézetükben minél kiegyensúlyozottabbak.

A legújabb hercegnő, Vaiana annyira megfelel a korszellemnek, hogy eredetileg Moanának hívják, csak egyes európai országokban átnevezték, nehogy valaki összekeverje az azonos nevű, fiatalon elhunyt olasz pornósztárral. 

Nem véletlenül küzd persze a Disney. Nézzük csak meg például a Csipkerózsikát, vagy a Hófehérkét: hát egyik sem egy mai nőszerep.. Az idők azonban változtak, és bizony a Disney-hercegnőknek is színesebbeknek, aktívabbaknak, öntudatosabbaknak kell lenniük, hogy olyasfajta példát mutassanak, amikkel a most legifjabb generáció azonosulni tud.

001
Fotó: outnow.ch
Távolról sincs vége, olvasson még »

Utcát seperni éhbérért, Borsodban ez a karrier várt

Mártonffy Zsuzsa 2016. december 3., szombat 08:05

Egy borsodi faluban élő tizenhat éves cigány lány szerelmes lesz, kislánya születik, abbahagyja az iskolát, lesz egy fia is, majd szakít a párjával, és egyedül neveli tovább a gyerekeket. Ez volt az indulás.

Ma Melindának (29) érettségije van, a fővárosba költözött, a Magyar Telekom ügyfélszolgálatán dolgozik, eltartja egyedül a két gyerekét, fellép amatőr színészként, kilencéves Félix fia pedig a Prezi iskolájába jár, és készített egy videóklipet a költözésről, amelyet már nyolcezren láttak.

Mesés történet szorgalomról, akaraterőről és szerencséről. Melindával és Félixszel beszélgettem. Az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogjának riportja.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Elvitték a gyerekeket a kukások

Dívány 2016. december 2., péntek 12:28

A gyerekek rajongásának megmagyarázhatatlan tárgyai közé tartoznak a kukásautók. A legtöbben csak távolról csodálhatják a narancssárga behemótokat, azonban egy budapesti kisfiút szülinapján igazán meglepett a kukásautós csapat.

A Fővárosi Közterület Felügyelet Facebook-oldalán jelent meg egy hír arról, hogy az egyik autó kivételesen nem a szemetesek tartalmát gyűjtötte be, hanem egy személyes kívánságot teljesített.

"Egy anyuka keresett meg bennünket, hogy kisfia, aki nagy kukásautó-rajongó, a születésnapját ünnepli és a legnagyobb ajándék az lenne neki, ha nem csak a negyedik emeleti ablakból, hanem közelről is megnézhetne egy gyűjtőjárművet, sőt utazhatna is vele. Az FKF csapata a meglepetés mellé állt, megszerveztük a várva várt rendkívüli születésnapot a kisfiúnak."

A kukásautó és csapata természetesen tortát is hozott az ünnepeltnek, aki ki is próbálhatta, milyen érzés a járműben utazni.

"Peti nem akart hinni a szemének, amikor a házuk előtt az imádott autó mellett narancssárga ruhába öltözött emberek várták, tortával és ajándékokkal a kezükben. Örömében önfeledten ugrált és tapsolt" - számolt be az FKF a meglepetés hatásáról.

"Végül az a vágya is teljesült, hogy beülhetett anyukájával a kukásautóba és utazhatott vele."

A kommentelők imádták a Közterület Felügyelet gesztusát: 

"Köszönöm, hogy vannak még ilyen jóérzésű emberek!!!!!!!!!! - írja egyikük. 

"Ezt a nagyvonalúságot és önzetlenséget lehet másolni!!!! Nagyon rendesek vagytok fiúk, és a cég egyaránt!!!!! Példamutató és rendkívüli!!!!! - sorjáznak a meghatott hozzászólások. Sőt, olyan is akad, aki látta a meglepetést: "Akkor mindent ertek  pont sikerult Oket latnom  ezuton is ismeretlenul boldog szulinapot a kisfiunak  kedves volt Toletek "

Többen pedig arról számoltak be, hogy a kukások velük is nagyon barátságosak voltak és tudják, milyen nagy kedvencek a kicsik körében.

"Jaj, amúgy nagyon helyesek a kukások, az én lányomnak is mindig lelkesen integetnek, a kukásautó önmagában kész gyerekszórakoztató intézmény, én csak a női kukásokat hiányolom egy kicsit!" - írja egy anyuka.

Egy másik arról számolt be, hogy segítettek neki: "Mi is nagyon szeretjük őket! Bár, mi Dunakeszin lakunk. Egy pár hónapja kitaláltam, hogy az imádott kukásautóba fogjuk kidobni a cumikat cserébe kérhet vmit a kukásbácsiktól, mondjuk pár új sínt a fa vonataihoz... (A hátam mögött a kezükbe nyomtam). Rögtön vették a lapot, tök felcsillant a szemük. Nagyon jó fejek voltak! Azóta ők a legnagyobb királyok nálunk!"

Sakkjátszma: még tíz nap fizetésig

Divany.hu 2016. december 1., csütörtök 11:36

Miközben a karácsonyi ajándékcunamira és süteményhegyekre készülünk lelkiekben, futott bele szerkesztőségünk egyik tagja egy posztba a kendoereje.blog.hu oldalon. A posztot egy fiatal édesanya, Maja Gabriella Mia írta.

Az őszintesége miatt brutális erejű szöveg arról szól: hogy nekik (nekünk), az úgynevezett középosztály tagjaként, rendezett családi háttérrel és fizető állással együtt is forintra kell kiszámolni hogy mit egyenek, mire költsenek, hogy legyen színes ceruza is a gyereknek, és gyümölcs az asztalon.

Hogy míg ő szerencsésnek mondhatja magát, mert ha fogösszeszorítva is, de van mit ennie és meleg van a lakásban, addig az ország java része ennél jóval rosszabbul él, a létminimum alatt. Mert lehetetlen megélni 47 ezer forintból, úgy biztosan, hogy az emberi és fenntartható legyen hosszú távon. A szerző beleegyezésével közöljük a blogbejegyzést. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szereti a kihívásokat? Dokumentálja a decembert!

Primilla 2016. december 1., csütörtök 08:13

Mit szépítsük, a karácsony az év legszebb ünnepe helyett a családanyák fejében leginkább egy jeges, hófúvásos, hegyi terepen végrehajtott ultramaratonra hasonlít. Mert mielőtt két hétre leáll az élet, kezdve egy háromnapos főünneppel, mindent alaposan elő kell készíteni, és kinek a dolga ez, na kié? 

Kifundálni és beszerezni az összes ajándékot (sógor nagybátyja Géza bácsit se felejtsük ki!), összeállítani és elkészíteni a menüt, lakást kiglancolni, gyereket az iskolai/gyülekezeti karácsonyra felkészíteni úgy szövegben, mint jelmezben, mint kihúzós ajándékban, plusz az év végi munkahelyi hajtás, és még folytathatnám a sort, de nem fogom, mert utálok embereket ijesztgetni.

Szóval feladat van bőven. Gondolták volna-e, hogy ennek ellenére van egy kisebb extrém közösség (tagjai leginkább magukat egyszerű "anyukának" valló nők), akik évről évre elhatározzák, hogy mindezek ellenére napról napra dokumentálni fogják december összes napját, egyenként?

Mert (hatalmas kontrasztként) nincs is szebb időszaka az évnek, mint a december, tele csodával, a gyerekek ilyenkor a legboldogabbak, és ezeket a pillanatokat meg kell őrizni. A reggeli ablaknyitást az adventi kalendáriumban, a Mikulásvárást, a szánkózást (abban a csodával határos esetben, ha véletlenül még mindig esne a hó decemberben), a korcsolyázást, a közös fagyoskodást az adventi vásárban, meg a fellépést az iskolai/gyülekezeti ünnepségen, hogy csak pár, megörökítésre érdemes eseményt említsünk. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Helyzet van. Tetűhelyzet

(bj) 2016. november 30., szerda 10:04

A tetűhelyzet fokozódik. Egyre több szülőtárs rémisztgeti egymást a facebookon és egyéb csatornákon, hogy gyermeke fején változatos egyedfejlődési stádiumban lévő tetvekre lelt. Tetűben rutinosabb munkatársaink szerint ilyenkor kétféle gyerek van: a már tetves, és aki hamarosan az lesz.

A tetvek ellen alapvetően kétféleképpen harcolhatunk, tetűirtó szerekkel vagy magas hőmérséklettel - de ezzel sem akárhogy. Ha akárki mást mond, ne higgyen neki, az csak vajákolás, és hatástalan. (Víz, majonéz, illóolaj, hajbalzsam, vazelin, hajfesték: egyik sem tünteti el a tetveket.) De erről még bővebben később.

A dolog nem függ össze a higiéniával; bármely óvoda vagy iskola bármely osztályában előfordulhat tetű, igen, még a budai elithegyi elitóvodában is. Nem érdemes tehát a tetűvel fertőzött gyerek szülőjére ferdén nézni, inkább biztatni és támogatni kell mindenkit, aki már benne van a tetűhelyzetben.

shutterstock 478600159

Egyértelműen rengeteg vakarózás

Ahogy azt már többször is megírtuk: a tetvesség egyik legjellemzőbb tünete a viszketés, vagyis a félreérthetetlen mennyiségű vakarózás. Minden gyerek vakargatja időnként a fejét, de a tetvekkel ez olyan méreteket ölt, hogy azt nehéz nem észrevenni.

Ha pedig vakarja, jöhet a konkrét ellenőrzés. Ezt is megírta már kolléganőnk korábban:

  • A tetű először a hajban a tarkó környékén és a fülek mögötti hajrészeken szokott megjelenni, itt érdemes a legalaposabban vizsgálódni, akár nagyítóval!
  • A tetvek maguk kb 2 milliméteres lények, akik a fény elől rejtőzködnek, és bizonyos keretek között alkalmazkodnak a gazdatest hajszínéhez.
  • Az ellenőrzést ennek ellenére erős fénynél (nap, vagy erős lámpa) érdemes megejteni, én mindig ide-oda hajtogatom a hajukat, arra gondolva, hogy ha van benne tetű, még meglátom, ahogy próbál elbújni a fény elől. (még soha nem jött be)
  • Árulkodó még, ha a hajas fejbőr piros foltokkal van tele - a tetű vérszívó, a szívás helyén pedig gyakori a bőrreakció
  • A tetű után nem sokkal megjelennek a serkék - ebbe rakja petéit a rohadék. A serke felületes ránézésre hasonlít a korpára, ám kicsit tojásdad, és nagyon erősen rá van ragasztva a hajszálra. Eleinte a hajtőtől 0,6-1,2 centire van, hajmosással, rázogatással nem távolítható el a hajszálról - ellenben a korpával. Az élő serke barnás, amiből már kikelt a tetű az fehéres - de továbbra is tapad a hajra.
Távolról sincs vége, olvasson még »

8 gyerekes anya: a boldog család titka az önzés

Primilla 2016. november 30., szerda 08:08

Legtöbbünk - főleg ha dogozó anyákról beszélünk - őszinte döbbenetet és némi rémületet érez, ha arról hallunk, hogy valaki dolgozó anyaként 8 gyereket nevel. Ez akkor vált át csodálatba, ha azt is látjuk, hogy a 8 gyerekes anya, sőt az egész család kiegyensúlyozott, sőt kisimult, és boldog. De mi a titok? A 45 éves Jo Carter úgy érzi, ő tudja. És meg is mondja, mindannyiunknak.

Az életvezetési tanácsadóként dolgozó nő szerint a boldog nagycsaládos lét titka az, hogy minden anya szakítson időt saját magára, és ettől majd a gyerekei is boldogabbak lesznek. Sőt: az első és legfontosabb helyre saját magát tegye, és csak utána jöjjenek a gyerekek.

A Manchester melletti Wigan-ben Jo úgy érzi, megváltozott az élete, amikor eldöntötte, hogy a saját érdekeit a gyerekeié elé fogja helyezni. A most 45 éves nő 25 éves kora óta, nagyjából háromévente szült, a legidősebb gyereke jelenleg 20 éves, a legkisebb pedig még csecsemő.

Nem csoda, hogy számára az anyaság nem egy röpke projekt, hanem már évtizedek óta tartó, intenzív élmény, aminek minden mélységét és magasságát megjárta már. Sorra jöttek a gyerekek, és velük az egyre több feladat, amíg rá nem jött, hogy hogyan lehet ezt jól megélni.

Eldöntötte: a legjobb, amit a gyerekeinek adhat az, ha ő maga boldog. És ha ehhez az kell, hogy mindig legyen ideje saját magára, akkor ezt fogja tenni.

Életvezetési tanácsadóként korábban is mindig arról beszélt az anyáknak, hogy tudja, milyen nehéz dolguk van, hiszen egy csónakban eveznek. Ma viszont már egészen más dolgokat mond. Az új életfilozófiája megváltoztatta az életét, és a kapcsolatát a gyerekeivel. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nincs menekvés, a gyerekzáras világ körülvesz

Primilla 2016. november 29., kedd 19:42

Amikor egy kisbaba már nem úgy fekszik többé, mint egy zsák krumpli, hanem elkezd helyet változtatni (értsd: mindenhová be/fel/alá/rámászik, mindent megvizsgál), hát az alaposan átalakítja a család életét. Elsődleges és állandó feladat lesz a gyerek megóvása, ezzel párhuzamosan az ember elkezdi bababiztossá alakítani a lakást. Meg a kertet. Sőt szíve szerint az utcát, és az egész világot is azzá tenné, és elborzadva néz minden kiálló betonszegélyre, a tüskés ágakra, és a térdig érőnél mélyebb vizekre: ezt ki engedte meg?!

Ami egyrészt jogos, mert nyilván jobb a bajt megelőzni, mint utólag kezelni, másrészt viszont ilyenkor szép teljesítmény a szülőktől, ha nem pörgetik bele magukat teljesen a dologba, és sikerül megőrizni a józan eszüknek egy bizonyos részét. Na jó, egy kisebb rész megőrzése is szép teljesítmény.

shutterstock 70264492

Igaz, az sem mindig sikerül, de erről nem feltétlenül a szülők tehetnek. A gyártók, forgalmazók, sőt a törvényhozók is alaposan beleálltak a dologban, ami bizonyos szemszögből nézve nagyon szép, mert minden segítség jól jön egy kisgyerekes családnak, ha a gyerek épségének megóvása a tét.

Csakhogy előbb-utóbb mindenképpen elmúlnak azok az idők, amikor a kisgyerek már nagyon bátor, de még legalább annyira oktondi. Pár év, és megnő, megokosodik, megtanul és -tapasztal egy csomó mindent, a lakás meg ott áll felszerelve: gyerekzár a konyhaszekrényen, rács az ágyon, kerítés a lépcső tetején, dugó minden konnektorban. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mit csináljak, ha más a gyerek? Úgy értem: meleg

Miklya Anna 2016. november 29., kedd 17:46

Nehéz lehet homoszexuális, biszexuális, transzszexuális gyermek szüleinek lenni. Minden tolerancia és szeretet mellett is bitang kemény megküzdeni azzal a ténnyel, hogy a gyermekünk más, mint a társadalom nagy része, hogy addig is kemény küzdelmei voltak saját maga elfogadásával, és hogy a előbújás után is mindennapos problémát jelent, vagy legalábbis kérdéseket vet fel számára identitása megélése.

Hogy nehezebben illeszkedik be az előítéletekkel teli társadalomba, és ha nagyon szerencsés is, valószínűleg problémásabb lesz számára a társkeresés (minimum statisztikai alapon). De úgy gondolom, nehéz lehet a gyereknek is, aki évek alatt lassan hozzászokott „saját magához”, amikor pedig az egészet elmondja a szüleinek, nem biztos hogy azonnal az elvárt választ kapja.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hű, de sokáig tart ez a kamaszkor!

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. november 28., hétfő 19:44

A legtöbb szülő előre tart a kamaszkortól, van, aki azon morfondírozik, ha már most (kétévesen, hatévesen) ilyen ez a gyerek, ilyen beszólásai vannak, ennyire megvan az önálló véleménye és akarata, mire lehet számítani, ha tényleg beköszönt a serdülőkor?! Akik pedig benne vannak szülőként, rendszerint csak sóhajtanak, ha a tiniről érdeklődnek tőlük: egy kézlegyintés kíséretében felelik, „nagyon kamasz”. Ez mindent elmond, ebből érti a másik.

Nekik talán rossz hír, hogy számos kutatás igazolta, a kamaszkor manapság sokkal hosszabb, mint régen volt: korábban kezdődik, később ér véget. A korábbi kezdet biológiai mutatókkal vizsgálható leginkább, a viselkedésben megnyilvánuló kamaszodás korai kezdete nehezebben mérhető, mint a nemi érés testi jegyei, de a szülők, pedagógusok erről is beszámolnak. Van, aki egyszerűen neveletlenségként aposztrofálja, amikor a tízévesnek már csípős a nyelve, de ha figyelembe vesszük, hogy ma egy lánynak átlagosan öt évvel korábban jön meg a menzesze, mint egy évszázada, akkor nyugodtan írhatjuk a változásokat a tinikor számlájára.

shutterstock 261603830
Távolról sincs vége, olvasson még »

A gyerekek egymástól tanulják a legfontosabb dolgokat

Brownie 2016. november 27., vasárnap 19:42

„Ha a gyerekpszichológusok valóban GYEREKEK lennének, a személyiségfejlődésről szóló bölcsességek elsősorban nem a szülők, hanem a gyerekek, a kortársak szerepéből indulnának ki” – véli Peter Gray, a Boston College kutatóprofesszora, akinek szakterülete a nevelés- és oktatáspszichológia.

A szakértő Free to Learn című könyvében, valamint a Psychology Today oldalon fejti ki, hogy a gyerekek nem a felnőttektől, hanem egymástól tanulják a legfontosabb és leghasznosabb leckéket, amikre az életben való boldoguláshoz szükségük van, ezért sem kellene átszervezni vagy megvonni tőlük az egymással töltött szabadidőt vagy siettetni a felnőtté válásukat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kaszik: a társadalom, ahol a nők nyomják el a férfiakat

Primilla 2016. november 27., vasárnap 15:46

Néhány évtizeddel ezelőtt Északkelet-India egyik államában fellázadtak a nők, és követelték, hogy őket is ugyanazok a jogok és lehetőségek illessék meg, mint a férfiakat. Vagyont ugyanis csak a férfiak örökölhettek és birtokolhattak, a nők nincstelenül éltek a férjük otthonában, a véleményükre senki sem volt kíváncsi. Sokan közülük alig 14 éves korukban el kellett, hogy hagyják az iskolát, hogy a ház körül dolgozzanak, teljes kiszolgáltatottságban. Nem csoda, ha generációk nőttek fel úgy, hogy menekülési útvonalként alkoholba fojtották a bánatukat.

Nem meglepő, ugye? És akkor, ha azt mondjuk: elnézést, pont ellenkezőleg? Mármint a felkelés valóban megtörtént Meghálaja államban, csakhogy nem a nők, hanem a férfiak próbálták kiharcolni az egyenjogúságot.

GettyImages-142973544
Fotó: Daniel Berehulak / Getty Images Hungary

Az Északkelet-indiai állam hegyei között él a kaszi nép, ahol a gazdasági hatalom – ha a világon nem is egészen egyedülálló, de mindenképpen szokatlan módon – a nők kezében van. A másfél millió főt számláló kaszi társadalom a világ legnagyobb matrilieális - vagyis anyaági leszármazáson alapuló -társadalma.

A kasziknál a családi vagyon anyai ágon öröklődik, a gyerekek az anya nevét viszik tovább, születéskor pedig a lánybabáknak örvendeznek féktelenül, a fiúkra meg hümmögnek: végül is ő is fog majd lányt nemzeni, ha minden jól megy.

A vagyont a legkisebb lánygyerek örökli, neki lesz a feladata, hogy gondoskodjon a testvéreiről, és a családról. A fiatal férj a feleség családjához költözik oda, ahol aztán alkalmazkodik a szokásokhoz.

A férfiak felkelését elfojtották, de az egyenlőségi mozgalom még most is él, éldegél: A mintegy 1,5 millió kasziból olyan 2-3 ezer férfi támogatja. Mármint nyíltan; azt, hogy valójában mennyien értenek egyet azzal, hogy itt az ideje áttérni a „rendes” patriarchális társadalomra, ahol nem a férfiak, hanem a nők a kiszolgáltatottak, nem lehet tudni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Létezik, hogy ennyire hibás egy matekkönyv?

Dívány 2016. november 26., szombat 19:45

Ezt a fotót a facebookon lőttük; egy első ránézésre matematika tankönyv vagy munkafüzet megoldandó példájának fényképe, amelyben a szerzőnek meggyűlt a baja a kilences szám leírásával.

Persze, a matek az első, de talán nem kellene ilyen hibákkal kiadni egy feladatfüzetet, amitől még a rosszabb helyesírással rendelkező gyerekek is dobnak egy hátast. Ki a felelős ezért? Ki lektorálja a matematika tankönyvek helyesírását?

matematika tankonyv

Mi aztán tényleg szeretünk felháborodni a hibás/gagyi tankönyveken, de ez annyira gyanús, hogy felmerült bennünk, átverésről van szó, és csak azért fotosoppolt valaki egy ilyet, hogy aztán begyűjthesse a megosztásokat a közösségi oldalon.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Segítség, mi van, ha elrontom a gyereket?

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. november 25., péntek 16:22

A köztudatba már beépült egy ideje, hogy a gyerekkornak, a korai szülő-gyerek kapcsolatnak életre szóló meghatározó jelentősége van. Szinte közhelynek tűnik, pedig nem volt ez mindig evidens. Manapság a tudatos anyák és apák igyekeznek szem előtt tartani, vajon ez vagy az a lépésük hogyan fog hatni a gyerekre.

Csakhogy ezek a hatások koránt sem könnyen kiszámíthatók, legalábbis, ha egyszerű hétköznapi eseményekről beszélünk. Addig még egyértelműnek tűnik, milyen szülők legyünk, míg nagy ívű fogalmakban gondolkodunk, mint hogy legyünk érzelmileg elérhetők a gyerek számára, biztosítsunk szerető közeget, próbáljunk következetesnek lenni, igyekezzünk ráhangolódni a valós szükségleteire.

shutterstock 216207238

Ez mind szép, de az apró-cseprő szituációk ezer olyan kérdést felvetnek, amiben egyáltalán nem egyértelmű, melyik döntéssel teszünk jót. Vagy, ami még frusztrálóbb: van egy elképzelésünk, mi a helyes lépés szülőként, majd látjuk, hogy az a gyerekből egészen más hatást vált ki, és egyre eltávolodunk attól, amit szerettünk volna.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Válás után kell csak igazán együttműködni a szülőknek!

Primilla 2016. november 24., csütörtök 13:46

Exférj, vagy -feleség könnyen lehet valakiből, de exszülő nem lesz sosem. Vagyis aki szülőként elválik, vagy külön költözik, jobb, ha az első perctől tudatában van: lehetetlen lezárni és végleg maga mögött hagyni az együtt töltött időszakot.

Ekkor jönnek még csak az igazán szoros és lehetőleg zökkenőmentes együttműködést kívánó ügyek: a felügyelet megoldása, vagyis kivel éljen a gyerek, és a kapcsolattartás, vagyis mikor lehet együtt a másik szülőjével.

A válóperes ügyvéd szerint bosszúból nem születhet jó megoldás, itt az ideje felnőttként viselkedni, hátralépni egyet, és az utód érdekeit nézni. Persze ez nem mindig sikerül, aminek hosszú távon mindenki megissza a levét. Cikkünkben egy sokat látott válóperes ügyvédet, dr. Huszár Zitát kérdeztük a tapasztalatairól.

shutterstock 424477720

Válás után manapság egyre gyakoribb a közös felügyelet, és az új Polgári Törvénykönyv is ezt részesíti előnyben. Ha azonban a szülőknek nem sikerült megegyezniük, általában az anyák javára dől el a kérdés, vagyis ők lesznek a gyerek gondviselői, bár manapság már egyre gyakoribb, hogy az apák nyernek pert. Dr. Huszár Zita válóperes ügyvéd szerint ez egyrészt azért van így, mert a bíróságok a gyerek számára legjobb megoldást keresik, ugyanakkor az anyák általában fontosabbnak is tartják, hogy a gyerek velük maradjon. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 ... 293

Blogok, amiket olvasunk

A TASZ JELENTI Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Újabban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

MAI MANÓ Kép-párok #187

Kép-párok rovatunkban minden alkalommal két olyan fotót láthattok, amelyeket neves fotóművészek készítettek ugyanazon témában vagy olyat, amelyeken éppen egymás munkáira reflektálnak.

HATÁRÁTKELŐ A lakókocsis élet árnyoldalai

Gyakran olvasni, hogy „persze, mert mindig csak a külföldi élet pozitívumairól van szó”, ami mondjuk szerintem nem igaz, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a például a furgonlakó létnek is vannak bőven nehézségei.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés