SZÜLŐSÉG

A D-vitamin az új C-vitamin. Ön szedi?

Puskás Pálma 2017. január 29., vasárnap 15:35

A D-vitaminnal kapcsolatban az utóbbi években változtak az ajánlások: sok olyan kutatás látott ugyanis napvilágot, amely szerint többre van szükségünk, mint eddig gondoltuk. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a felnőtteknek, a kamaszoknak és a kisgyerekeknek is D-vitamin pótlásra van szükségük a téli hónapokban.

A Semmelweis Egyetem felmérése szerint a magyarok 95 százaléka tél végére D-vitaminhiányossá válik – pedig a D-vitamin - többek között - az influenza ellen is véd. Vagyis, ha eddig nem szedett, és adott a gyereknek D-vitamint, akkor itt az ideje!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogyan neveljük jól a testvéreket?

Puskás Pálma 2017. január 29., vasárnap 12:29

Bevallom, amikor a második gyerekemet vártam, azt hittem, könyv nélkül is megbirkózom majd a testvérféltékenységgel és a gyerekek közti dinamikával: el tudom majd fogadni, ha a nagy nem kedveli a kicsit, esetleg barátnőm gyerekéhez hasonlóan naponta megkérdezi, mikor visszük már vissza a kórházba.

Nem így történt: a hároméves az első pillanattól kezdve imádja a csecsemőt, ugyanakkor velem elviselhetetlenül undok lett. A védőnő és a gyerekorvos szerint mindez teljesen normális – ez igazán megnyugtató, mégis úgy éreztem, kellene valami eszköz, hogyan tudom mindezt kezelni, illetve milyen meglepetések várhatóak még a testvérek további élete során.

Két könyvet találtam a könyvesboltban a testvérkapcsolatokról, mindkettőt elolvastam. Megérte.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Segítség, menstruálni fog a kislányom!

Primilla 2017. január 28., szombat 17:03

Attól a pillanattól kezdve, hogy egy anya észreveszi a kislányán a nemi érés első jeleit, normálisan elkezd legalább lélekben felkészülni az első menstruációra. Meg persze felkészíteni a lányát is, ami mégiscsak egy vicces és hihetetlen dolog, mert hiába kezdett el már kicsit csúcsosodni a cicike, meg zsírosodni a haja, és a dezodor sem egészen felesleges már, azért látszik, hogy nagyon kislány még. Félig mesevilágban él, és az életről szőtt elképzelései sokkal közelebb állnak a fantáziához, mint a realitásokhoz, a kedvenc énekese pedig Justin Bieber.

Hogy lehet ebbe a gyereklélekbe véres betétekkel és hasgörcsökkel belerondítani? Hát nagyjából úgy, hogy nincs más választás. Másrészt pedig, lássuk be, nem olyan szörnyű az, mi is túléljük valahogy, és még mindig itt vagyunk. Szóval jobb, ha elfogadjuk, hogy ez van, és próbáljuk kihozni a dologból a legjobbat. Mármint nem a menstruációból, hanem a gyerek felkészítéséből.

Azt ugye nem nagyon kell senkinek sem magyarázni, hogy nem igazán lehet megúszásra játszani, „majd úgyis megtudja” felkiáltással, mert ez kimerítené a szemérmességből elkövetett, gyerekkel való tudatos kicseszés tényállását.

shutterstock 540945814

Mikortól válik aktuálissá?

A szakirodalom szerint a mellek fejlődésének kezdetétől számított másfél-két év múlva, illetve a hónaljszőrzet megjelenése után fél évvel szokott megjönni az első menstruáció. Nos, körbekérdeztem, és jól kifaggattam több lányos anyatársat is, és a tapasztalatok szerint ez nagyjából annyira megbízható prognózis, mint a kávézaccból jóslás.

Maradjunk abban, hogy a fenti tünetektől kezdve nagyjából bármikor megjöhet, lehet, hogy két hét, de az is lehet, hogy három év múlva. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bajnok kiállítás: miben leszek olimpikon?

Edicsek 2017. január 27., péntek 16:32

1500 m2-en, 50 állomáson, 10 sportot lehet kipróbálni a Millenárison nyílt Champion kiállításon, amin a gyerekek letesztelhetik, hogy a képességeiknek melyik sport lenne a legmegfelelőbb, a felnőttek pedig megnézhetik hol csúszott el az olimpikon karrierük néhány évtizede.

Egy csendes hétköznap délelőtt mentünk el megnézni milyen bajnok lehetett volna belőlünk, ha időben tudjuk melyik sport felé kellett volna orientálódni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Éhen halnak a gyerekkel? Ó, de kár!

Primilla 2017. január 27., péntek 12:41

Az elmúlt egy-két évben a statisztika szerint nagyjából mindenkinek jobb lett egy kicsit, kivéve az egyszülős családokat, mert nekik 2015-re tovább romlott a helyzetük: még többen élnek közülük szegénységben, mint egy évvel azelőtt.

Nem régen jelent meg a KSH Háztartások életszínvonala 2015. kiadványa, amely szerint tavaly minden harmadik gyerek (33,6%) szegény vagy kirekesztett családban élt, habár a helyzet 2012 óta folyamatosan javul kicsit a statisztika szerint. Az egyszülős háztartásoknak viszont csaknem kétharmada (egészen pontosan 62,3 százaléka) tartozik a szegény vagy kirekesztett kategóriába.  

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az asztmás gyerekek nagyobb eséllyel híznak el

Brownie 2017. január 26., csütörtök 15:34

Korábbi kutatásokból kiderült, hogy az elhízott fiatalok körében - részben a D-vitamin hiányának köszönhetően - gyakoribb az asztma és az allergia. Újabb vizsgálati eredmények pedig arra mutatnak rá, hogy az asztmás gyerekeknek jóval nagyobb az esélye az elhízásra, mint társaiknak. Akkor most melyik okozza melyiket?

És, hogy miért fontos ez? Azért, mert az asztma és a túlsúly együttes megléte más anyagcsere-betegségek, például a prediabétesz és a 2-es típusú diabétesz kialakulását is előidézheti, ez pedig nem csak az egyén szintjén súlyos probléma, hanem a társadalom számára is lényegesen olcsóbb lenne megelőzni, mint élethosszig kezelni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek az ózdi gyerekek simán ugorják a PISA lécet

Miklya Anna 2017. január 26., csütörtök 09:57

Pocsék a PISA-teszt eredménye? Ezeknél az ózdi gyerekeknél tutira nem. 

Bódis Krisztával sokszor, sokféle formában összefutottam már, persze főleg a munkáira gondolok: ismerem írónőként, de követem azt a hihetetlenül hatékony tevékenységét is, amit a hátrányos helyzetű gyermekekért folytat. Ez a Van helyed stúdió, és annak pesti testvére, a Stúdió plusz. Interjú arról, hogy ha akarjuk, és dolgozunk rajta, a szép elméletek nagyon is működővé tehetők a gyakorlatban.

Kriszta felfogása szerint neki pedagógusként és oktatásszervezőként az a legfontosabb feladata, hogy olyan oktatáshoz és egyéb lehetőségekhez segítse a gyerekeket, amit a környezetük – az iskolák, vagy a szülők – forrás hiányában nem tudnak számukra biztosítani.

Ha hosszútávú, folyamatos és következetes odafigyelést, gondozást és tehetséggondozást kap, egy gyerek, akkor is képes kihozni magából a legjobbat, ha sokkal, de sokkal rosszabb körülmények közül jön, mint mondjuk egy rózsadombi kamasz - állítja Kriszta, aki szerint a gyerekekbe alapból nincs „belekódolva” a sikertelenség, a továbbtanulás hiánya, vagy a jövőről való lemondás, ha van olyan intézményrendszer vagy pedagógus, aki segít nekik utat találni, és támogatja őket.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Apa felvilágosít: a pizza sokszor jobb, mint a szex

Primilla 2017. január 25., szerda 14:58

Apa és tini lánya között őszintén és nyíltan beszélgetni a szexről olyan, mint a középiskola: fájóan kellemetlen, nem igazán tanul belőle senki semmit, és hamarabb vége, mint gondolnánk. Nos, többek között ezért nem szeretné egyetlen kamaszlány sem kimondani az apja előtt a pénisz szót. Soha. És többek között ezért az a refrén az esetleg mégis feltett kérdésekre, hogy „menj, és kérdezd anyádat!”, mint a helyzet kezelésére bevett stratégia apa és lánya között.

Ugyanakkor Peggy Orenstein, a Girls & Sex című bestseller szerzője szerint, ha egy apa azt szeretné, hogy a lánya felelősségteljesen éljen szexuális életet – márpedig nyilván azt szeretné – be kell látni, hogy ez, mármint a felelősség, a szülőnél kezdődik. Vagyis, hogy mit ad át a gyerekének, milyen példát mutat, és milyen tanácsokkal látja el őt. A Fatherly remek cikkben foglalta össze a lényeget, ami magyar apáknak sem jön rosszul hasonló esetben, sőt, alighanem most egy információs vákuumba csusszantunk be szemfülesen, mert adott esetben minden tanács jól jön a témában tapasztaltabbaktól.

shutterstock 519289519

A legtöbb apának a gyerek tinédzserkorára kikristályosodik az agyában a mesterterv, ami nagyjából és egységesen úgy néz ki, hogy puskával a kezében fogja elhajtani azokat a vakmerő hapsikat, akik harmincéves koráig legyeskedni próbálnának a lánya körül.

Csakhogy ez nem egy hasznos és előremutató viselkedés, mivel egy apának mégiscsak az lenne a feladata, hogy egészséges lelkű nővé nevelje a gyerekét. Aminek része az egészséges szexualitás és az ezzel kapcsolatos önkép is. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Vérnyomása elárulja, hogy fia vagy lánya lesz!

Brownie 2017. január 24., kedd 18:24

Jó néhány régi mendemonda kering arról, milyen trükkökkel befolyásolható fogantatás előtt, és jósolható meg fogantatás után a születendő gyerek neme: egyes testhelyzetekről már az ókorban azt tartották, hogy segítenek fiút nemzeni, de olyat is hallottunk, hogy ha a nő csak hasra hízik, azaz hátulról nem is látszik, hogy terhes, akkor fiút vár, ha viszont csípőre és fenékre is, akkor lányt. Aztán vagy bejön a jóslat vagy nem.

Valamennyi hiedelem közül a fogantatás időzítésének van némi tudományos alapja, amit a '60-as években Landrum B. Shettles dolgozott ki, bár erről az elméletről is megoszlanak a szakértői vélemények. Egy új kutatás szerint azonban a nők vérnyomása alapján már a fogantatás előtt egész jó eséllyel megjósolható, hogy a születendő gyerek fiú lesz-e vagy lány.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Még tíz dolog, amit ha elmesélünk a gyerekeinknek, kiröhögnek

(bj) 2017. január 23., hétfő 12:33

Nem is olyan régen írtam egy cikket a nosztalgiáról, és arról, hogy mik voltak azok a nyolcvanas évekbeli „divathóbortok”, szokások, amiket a mi gyerekinek már nem fognak megismerni, de talán még értelmezni sem. Számos komment érkezett a cikk alá, a reakciók alapján pedig összeállt a cikk folytatása.

Előtte azonban még egy dolgot megjegyeznék: rendkívül érdekes volt olvasni a kommenteket abból a szempontból is, hogy az általunk (Kecskeméten) sörgésnek hívott tevékenységnek mennyiféle neve élt a köztudatban az ország különböző területein. Volt, aki kocsizásnak, sörizésnek ismerte, de a kommentekben feltűnt még a recsézés, kocsérozás, simizés, sergés, forgózás, pörcsizés, sikázás, sündizés, kuszizás is.

1. Gumizás: sokan írták ezt is kommentben, és igen. Ez az a játék, amivel szinte egész gyerekkoromat töltöttem. Játszótéren, otthon, iskolában. Ha nem lenne ismerős, a szabály nagy vonalakban: kell hozzáá három ember és egy 4-5 méter hosszúságú gatyagumi összekötve.

Két ember egymástól messze, terpeszben állva a bokájára kihúzza a gumit, míg a harmadik közöttük átugrál a gumin, az akkor még mindenki által ismert koreográfiájú ugrásokkal, mint a kecske, magyar, kishordó, csiszi-csoszi. Ha lement egy kör, a két tartóember eggyel magasabbra emeli a gumit, és kezdődik az egész elölről. Akkor van csere, amikor az ugráló ember ront, vagyis nem ugrik át vagy rá a gumira, amikor kellett volna. Comb- és derékmagasságban már jó kis kihívás.

Nyáron próbáltam a játszótéren bemutatni a kislányoknak a játékot, de nem arattam osztatlan sikert vele. Viszont a Decathlonban lehet kapni a tevékenységhez szükséges gatyagumi kifinomultabb változatát, pl. rózsaszínben, és munkatársunk iskolájában mostanában szoktak gumizni a lányok, szóval még nincs minden veszve.

2. Tévéműsorok: kéthetente csütörtökönként a Szomszédok, péntekenként Dallas, szombat délután a Delta Kudlik Juli nénivel és a havas hegyekben mászó túrázóval, vasárnap pedig a Családi mozidélután a Disney-vel, melyben pl. Nicole Kidman is feltűnt az Ausztrál expressz című sorozatban. Gumimacik, Balu kapitány és társai. Valamint akkor hódították meg Magyarországot a dél-amerikai szappanoperák, élükön Isaurával. Az akkortájt szélesedő csatornakínálat is varázslatként hatott ránk: az akkor még valódi zenéket sugárzó MTV (Music Television – Hi, Steve Blame here with MTV News!), vagy a Super Channel, Sky Channel hihetetlen újdonságot jelentett a magyar csatornán szocializálódott korosztálynak. Megbabonázva figyeltük a videoklipeket: (Sinéad O'Connor elsírta magát a klipben!!) közkedvelt szórakozásunk volt, hogy el is játsszuk őket.

3. Hahota, kaland-játék-kockázat könyvek: negyedévente jelent meg a Hahota, amiben – akkor még rendkívül tréfásnak tűnő – viccek, írások szórakoztatták a nyolcvanas évek gyermekeit, és persze magyar és külföldi képregények is helyet kaptak a kiskönyvben. Ha valakinek megvan még a gyűjteménye, azt javaslom, ne olvasson bele! Döbbenetes, mekkora favicceken voltunk képesek nevetni! A kaland-játék-kockázat könyvek inkább a fiúk körében volt népszerű: adott volt egy sztori, többféle, alternatív útvonal, és egy megoldás, amit lapozgatással érhettünk el.

DSC8936
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

4. Macskabölcső, tátika: az iskolai órák közti szünetekben előszeretettel játszottuk a macskabölcsőt, amihez ugyancsak egy gumiszalagra volt szükség: egy meghatározott „koreográfia” szerint kellett a két kézre felvenni a gumit, a játszópajtásnak pedig átvenni azt két kézzel úgy, hogy ne menjen szét az egész hóbelevanc.

A tátika viszont egy papírból hajtogatott alkalmatosság volt, amibe két kezünk ujjait alulról lehetett beilleszteni, majd összezártuk, szétnyitottuk. A papír füleibe különböző tulajdonságokat, tevékenységeket írtunk, számoltunk, nyitottuk, zártuk, és a végén kijött, hogy mi a kedvenc színünk, éppen kibe vagyunk szerelmesek, vagy valami hasonló, nagyívű dolog.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Útmutató tanároknak a tragédia feldolgozásához

Dívány 2017. január 23., hétfő 10:06

Két pszichológus szakértő pontokba szedte, mit érdemes és hogyan átbeszélni a tanároknak a diákokkal a hétfői tanórákon január 23-án a pénteki, veronai buszbaleset áldozatainak emlékére elrendelt nemzeti gyásznapon. 

Révész Renáta Liliána pszichológus gyásztanácsadó és Kiss Kinga klinikai gyermekszakpszichológus egy teljes óravázlatot állított össze, hogy ezzel segítsék a pedagógusok munkáját. A hétfőt gyásznappá nyilvánító kormányrendeletben külön kitérnek arra, hogy az iskolákban pedig tanóra vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani.

Ehhez nyújtanak az interneten bárki számára elérhető gyakorlati segítséget. A tansegédlet főirányvonala a Prevenció (elszigetelődés túlzott befeléfordulás, érzelmek kifejezésének hiánya és képtelenségének megakadályozása), Ártalomcsökkentés (szorongás, megnövekedett halálfélelem csökkentése) Méltó megemlékezés fontossága (kegyelet, mintanyújtás a megemlékezés formáihoz) és a Gyász, veszteség témájának csoportos feldolgozása.

Emellett az egyes témák közös, az egész osztály bevonásával történő átbeszéléséhez javasolnak kérdéseket és irányvonalakat is.

A budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai és tanárai péntek éjjel szenvedtek buszbalesetet Veronánál. A tragédiában tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek, többen még az életükért küzdenek. A hírek szerint a két válságos állapotú sérült kivételével vasárnap estére minden túlélő hazaérkezett Magyarországra. A balesetet túlélők és az áldozatok hozzátartozói számára azonban még hátravan a gyász és a történtek feldolgozása.

A gyászterapeuta és a pszichológus korábban már mesélt lapunknak arról, hogy mi a szerepe ilyen helyzetekben a krízisintervenciós csoportnak, és hogy a környezet mivel segíthet (vagy szándéka ellenére akár árthat is) a feldolgozás folyamatában.

Úgy nem lehet, hogy a tanár nem ér rá tanítani

Primilla 2017. január 23., hétfő 09:56

Mit tud tenni egy ország, ha azt tapasztalja, hogy túl sok gyerek bukik ki az iskolából, mielőtt letenné a vizsgáit, sőt, sokan már felsőre úgy le vannak maradva a tananyaggal, hogy reménytelen a felzárkóztatásuk? Holott az oktatás elvileg mindenkinek ingyen jár, ingyenesek a tankönyvek is, még ösztöndíjak is vannak, a szülők nagy része mégis inkább egy másik, magániskolát választ a gyerekének?

Ha ön azt gondolná, hogy Magyarországról beszélünk, téved. Ezekkel a problémákkal küzdött ugyanis az indiai Haryana állam (is). Három évvel ezelőtt, az ottani oktatási hivatal felkérésére szakemberek felmérték a helyzetet, és kemény munkával kitalálták, hogy hogyan tudnának segíteni a bajokon.

Az oktatás színvonala rövid idő alatt valami elképesztő módon emelkedni kezdett, ráadásul ingyen, vagyis az egész nem került semmibe az államnak. A projekt vezetője, Seema Bansal egy TED előadásban mesélt róla.

Drága, és egyáltalán nem hatékony

Az átlagos indiai osztálytermek rettenetesen lepusztultak, a gyerekek a földön ülnek, a falak koszosak, eszközök nincsenek, egészen szívszorító belépni egy ilyen iskolába. 11 éves korukra a gyerekek fele annyira le van maradva, hogy arra már nem lehet tovább építkezni. Nem képesek egy egyszerű összeadásra, nem tudnak megfogalmazni egy nyelvtanilag helyes mondatot. 13-14 éves korukban pedig végleg lemorzsolódnak az iskolából.

GettyImages-481687391
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Holott Indiában az állami iskolák ingyen biztosítják nemcsak az oktatást, de az étkezést, és a tankönyveket is, aki viszont teheti – ez a családok 40 százalékát jelenti – inkább méregdrága magániskolába adja a gyerekét. Az USA-ban ugyanez az arány 10 százalék.

Legalább felismerték, hogy létezik a probléma

2013-ban a Haryana állami oktatási hivatal vezetője felhívta Seema Bansalt, hogy valamit találjon ki, mert a helyzet tarthatatlan. Haryana tartomány méreteiben Kanadával versenyez, fejlettségében persze egyáltalán nem. A szakember munkatársaival végignézte, hogy milyen példákat tudnának használni a világból a problémák megoldására, de nem találtak semmit, amit át tudtak volna ültetni a helyi viszonyokra. Vagyis saját tervet kellett kidolgozni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az e-cigi a kamaszok kapudrogja a dohányzás felé

Puskás Pálma 2017. január 22., vasárnap 16:42

Az utóbbi években hazánkban is elterjedtek az elektromos cigaretták, amelyekre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a dohányzás egészségesebb verziójára. A kutatások ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kamaszoknak nem csak dohányozni nem kellene, de e-cigarettázni sem volna szabad – több okból sem.

A fő ok a nikotin: az e-cigik ugyanis a „sima” cigarettákhoz hasonlóan tartalmazzák ezt az összetevőt, ami pedig természetesen addiktív, vagyis függőséget okoz.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Akiknek megállt az idő

Koncz Andrea 2017. január 22., vasárnap 14:41

Tegnap síelni mentek a gyerekeim. Ők odaértek. Aztán hallgattam a rádiót és sírtam. Sírtam azokért a gyerekekért, akik viszont nem értek haza, a szüleikért, a szeretteikért, és sírtam, mert azon gondolkoztam, hogyan lenne tovább, ha azt látnám az ötpercenként frissített index címlapon, hogy még egy tragédia történt. 

Január elsején reggel egy nem fogadott hívásom volt, a legjobb barátnőmtől. Visszahívtam. Belezokogott a telefonba: meghalt Marci. Vele megtörtént. Elvesztett egy gyereket. Megállt az idő. 

Péntek éjjel is megállt az idő. Mi itt maradtunk. Itt maradtunk szerencsések, akik láthatjuk azt a mosolyt. Hallhatjuk, hogy: anya. Megtalálhatjuk a padlóra dobva a kupac szennyest. Az ellenőrzőben a leckehiányt. A fél pár vadiúj kesztyűt, aminek elveszett a másik fele. Fojtogat a rettenet, hogy én is lehetnék, aki három napja még veszekedett a gyerekkel, hogy hülyeségeket pakol a bőröndbe a sítúrára. Aki nem mondta neki a buszpályaudvaron, hogy szeretlek. Aki elengedte.

Távolról sincs vége, olvasson még »

10 zseniális régi rajzfilmsorozat a mai gyerekeknek

Divany.hu 2017. január 22., vasárnap 11:43

Kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi? Dehogynem, minden fent van neten!

A családban van több televízió is, előfizetésekkel, amiket időnként be szoktunk kapcsolni, főleg, ha valami nagy sportesemény megy, de egyébként nem vagyok a műfaj híve. Ez nem változott meg akkor sem, amikor gyerekem született. Időnként belenézek abba, mit is kínál számunkra az aktuális gyerekcsatorna-kínálat, de egyrészt a nyolcvan százaléka reklám, aminek a megtekintése a kisfiamat nyáladzó zombivá változtatja, aki életkorától függően nyüszíteni, üvölteni, vagy sipákolni kezd olyan értelmetlen, és persze rettenetesen túlárazott játékok után, amikre saját jószántából rá sem nézne. Másrészt őszintén bevallom, hogy az újgenerációs tévés rajzfilmek többsége vagy gagyi/giccses, vagy iszonyúan és fölöslegesen agresszív, vagy pedig simán értelmezhetetlen. Ez alól van persze akad pár ritka kivétel (pl. Az állati detektívek, stb.)

Gyerekkorunk rajzfilmjeit azonban semmi nem tudja felülmúlni, ezek pedig megtalálhatók és nézhetők a neten is, ráadásul akkor, ott és olyan mennyiségben, ahogy éppen jólesik (ami jókora előny a kölköknek velünk szemben, akiknek a műsorújsághoz kellett igazodniuk.)

Most adunk pár tippet azoknak a szülőknek, akik szeretnének régi meséket nézni a gyerekekkel: olyat amit ő is élvez, és újranézéskor számunkra is szórakoztató. Mivel a rajzfilmeket teszteltük, ezért írtunk mellé egy ajánlott, de persze nem kötelező életkort is.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Foglakozása: mesemondó. Interjú

Puskás Pálma 2017. január 20., péntek 18:57

A gyerekek számára az egyik legfontosabb és legkedveltebb elfoglaltság a mesehallgatás. A mesét sokféle formában befogadhatjuk: ma már köztudott, hogy nem igazán jó hatású, nem fejleszti a fantáziát a képernyőn nézett mese, ugyanakkor igen hasznos a szülő által olvasott mese hallgatása, a leghasznosabb pedig, ha valaki fejből mesél a gyereknek..

Ami viszont kevésbé köztudott, hogy léteznek hivatásos mesemondók is, akik nem felolvassák, hanem előadják a meséket. Mit jelent mindez, hogy néz ki, mit szólnak hozzá a gyerekek? Lovranits Júlia hivatásos mesemondóval beszélgettünk.

A te mesélésed miben különbözik attól, mint amikor olvasok a gyereknek?

Én nem olvasom nekik a meséket. Persze rengeteg népmesét olvasok, a kedvenceimnek több változatát is összegyűjtöm, aztán megírom belőle a sajátomat, és azt fejből mesélem. Ez alapvetően egy színpadi műfaj, és nem csak egy gyereknek, hanem egy vagy több osztálynyinak szól, őket kell tudnom lekötni hosszabb időre, ezért igyekszem ezt interaktívabban tenni, mint az otthoni, elcsendesedős meseolvasás vagy akár az óvodai, elalvás előtti mesélés.

Igyekszem a gyerekeket bevonni, beszéltetni, mozgatni. Van a mesének olyan pontja, amikor szabad hangosan kiabálni, vagy eljátszani egy-egy állatot. Több kolléga ilyenkor dramatizálja is a meséket, a gyerekek eljátsszák a mese szereplőit.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Akik az állam helyett csináltak gyerekügyelet-keresőt

Primilla 2017. január 20., péntek 09:45

Este nyolc óra. Túl vagyunk a vacsorán. A gyerekek nekirohan a szekrény sarkának, és ömlik a fejéből a vér. Pánik. Hova kell menni? Vagy nem nyolc óra van, hanem 10:30, és a gyerek sikítva ébred fel a fülfájástól, és hiába rakom rá a meleg sót, nem segít. Pánik. Hova kell menni? És még sorolhatnánk az esti, hétvégi, a saját orvosunk rendelési idején kívül eső helyzeteket, amikor hirtelen azt sem tudjuk, hova kapjunk. Mentőt nem hívunk, mert annyira nem nagy a gáz, de akkor mit csináljunk?

Egy ideális világban világos, átlátható szabályok alapján mindenki számára egyértelmű lenne, mikor mit kell tenni, mikor hova kell menni. De a google három első találata három különböző dolgot mond. Bethesda, Heim Pál, János kórház? Páros hét páratlan kerület, teliholdkor az egyik, páratlan hét páros kerület újholdkor a másik. Hívjuk a gyerekorvost szabadkozva, ha mákunk van, felveszi, ha mákunk van, tudja fejből.

Na, ezt a helyzetet elégelte meg két fiatal nő, Németh Franciska és Kovács Barbara. Korábban már mi is írtunk róluk: ők hozták létre a GyermekSOS nevű gyerekorvosi ügyelet-kereső oldalt, ahol átláthatóan fel van sorolva, milyen tünetekkel kell sebészetre, traumatológiára, szemészetre, stb menni, és két kattintással azt is megtudhatjuk, az adott időpontban éppen hol fogadnak.

Egyszerű, átlátható, informatív
Egyszerű, átlátható, informatív

Az oldalt Franciska és Barbara a szabadidejében üzemelteti, egyszerűen azért, mert látták, hogy mekkora szükség van ilyenkor az információra, ezzel szemben mennyire lehetetlen hozzájutni. Sőt, legtöbbször még a gyerekorvos sem tudja, hogy hová küldje a beteget.

A két fiatal nő több mint egy éve önszorgalomból dolgozik azon, hogy az oldalon található információk mindig naprakészek legyenek. Mindezt azért teszik, mert segíteni szeretnének, és úgy látják, hatalmas szükség is van rá. Helyettük ugyanis nem csinálja senki. Olyan ez, mint a megőrülésmentes okmányirodai foglalórendszer, amiről az index írt, amit szintén egy magánember hozott létre, holott akár az állam is csinálhatta volna eleve működőre a sajátját.

shutterstock 450568075

A GyermekSOS-es csapatnál azt is pontosan tudják, hogy mi minden jönne még jól az oldalon, hogy még több információt tudjanak nyújtani. Például nemcsak a budapesti, hanem a vidéki családoknak is szeretnének segíteni, aztán például összegyűjtenék a nem ügyeleti ellátókat (leírással együtt), vagy hogy legyen az oldalon navigáció, hogy a szülők rögtön a telefonjukon lássák az útvonalat, merre kell menniük a legközelebbi ügyeletes patikához/kórházhoz, és az is jó lenne, ha angolul is elérhető lenne az oldal. 

Az ehhez szükséges fejlesztésekhez pedig közösségi finanszírozással szeretnék összegyűjteni a szükséges pénzt. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyerekkel utazók, ne vigyetek ajándékot az utastársaknak!

Koncz Andrea 2017. január 19., csütörtök 12:29

Érdekes új szokás terjed a nagyvilágban: a csecsemővel, kisgyerekkel repülő szülők kis ajándékcsomagokat - úgynevezett goodie bag - osztogatnak az utastársaknak, benne egy üzenettel, amiben előre elnézést kérnek, ha a gyerek esetleg zavaró lenne az út során, tessék itt egy csoki meg egy füldugó, és tényleg nagyon sajnáljuk. Első ránézésre kedves figyelmesség, második ránézésre viszont mekkora ostoba butaság ez!

Kezdjük azzal, hogy a visító csecsemő valóban rém idegesítő. A hisztiző másfél éves szintén. Mindkét oldalról. Nem is kell ehhez repülőre szállni, elég csak belegondolni, mekkora tortúra egy egyszerű bevásárlás, ha éppen rosszkor vagyunk rossz helyen. Hallgatni is rossz, na de csinálni! A gyerek megállás nélkül üvölt, csinálhatunk bármit, rólunk ömlik a víz, a vérnyomásunk már az egekben, de még mindig hiányzik a sajt meg a tészta, aztán ott a kasszasor, amit végig kell állni. Bárhol szívesebben lennénk, mint ott, de ez van.

[PINTEREST] 587f4ac79c020

Jönnek a nénik, egyik része megvetően néz, és szigorúan össze is szorítja a száját, a másik része elmondja, hogy igazán nem tudja, mi baja lehet a gyereknek, mert hát az ő fia ilyet sose csinált. A segítőkészek nem haragszanak, csak megkérdezik, biztos nem éhes/szomjas/fázik/melege van/álmos-e ez a gyerek, mintha nem vettük volna már fejben végig az egész listát, nyolcszor, vagy mintha tudnánk kezdeni vele bármit a hármas pénztár előtt állva. Ők aranyosak amúgy persze, csak az ember ilyenkor már legszívesebben maga is sírna.

Szóval igen, a visító csecsemő idegesítő. Csakúgy, mint az igénytelenül büdös utastárs. Meg az, amelyik már a gépre is csatakrészegen száll fel, és aztán még rádolgozik, amitől hangos és/vagy agresszív lesz, ha szerencsénk van, énekel is. Meg az is, aki olyan kövér, hogy a fél ülésünkre átfolyik. És az is, amelyik folyamatosan rugdossa a hátunkat. És ők mind nem hoznak goodie bag-et, benne a kis cetlivel, hogy bocsi, be szoktam piálni, és ettől elviselhetetlen leszek, itt egy csoki, meg egy füldugó

Távolról sincs vége, olvasson még »

A gyereknek a gagyi is jó lesz!

Primilla 2017. január 18., szerda 08:10

A minap egy-egy sárga szórólapot lobogtatva jöttek haza a gyerekek az iskolából, közepén egy hatalmas, randa pókkal, és már indult is a könyörgés: anya, ugye elmegyünk az ízeltlábú kiállításra?! Azt írják, MEGA EXPO, hú, biztos lesz madárpók is, meg kamcsatkai óriás tarisznyarák – oltogatták egymást a gyerekek. El kell mennünk, úgyis kedvezményes, még kuponunk is van hozzá – győzködtek engem, én meg, a lelkesedésüket látva, meg mivel hirtelen nem jutott eszembe más program, kissé bizonytalanul bólintottam, legyen.

Nekem semmi bajom az ízeltlábúakkal úgy általában, vannak ízeltlábú barátaim, mint például itt a sarokban Guszti, a pók, akivel jól elvagyunk hónapok óta, és egy hangos szó sem volt még köztünk. Még a rovarokkal sincs bajom, különben mire jönnének a kismadarak a kertembe? Hanem az ilyen nyomulással, na, azzal nem tudok mit kezdeni.

shutterstock 553066024

Az efféle vándorkiállításokat szigorúan az iskolák és az óvodák kapujában hirdeti a szervező, úgy, hogy a gyerekek csak akkor ne vegyék észre a plakátot, ha csuklyával a fejükön viszem be őket az intézménybe. De még az sem jelent biztos megoldást, egyrészt, mert mire meglátom, hogy gáz van, általában már késő, ők is meglátták, másrészt pedig bent tutira a kezükbe nyomja valaki a „kupont”, ami a soha fel nem tüntetett összegű belépődíjból jogosít némi kedvezményre. Vagy nagy betűkkel rá van írva, hogy a gyereknek ingyenes, aztán a helyszínen derül ki, hogy a felnőttjegy viszont négyezer.

Szóval, elmentünk a kiállításra, amit a helyi művelődési ház kistermében rendeztek be (MEGA EXPO!), és egy délutánon keresztül volt megtekinthető. Nem kellett annyi, öt perc alatt végeztünk. Körben tizenöt-húsz terráriumban, néhány mérsékelten érdekes ízeltlábú faj zizgett, (kamcsatkai óriás tarisznyarák és más vízi lény persze nem volt), középen pedig, láss csodát, preparátumok. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hopp, hirtelen megváltoztak az érettségi szabályok

Primilla 2017. január 17., kedd 17:55

Normálisan a középiskolások négy éven át készülnek az érettségire, az utolsó év pedig már tényleg másról sem szól nekik, csak a Nagy Lezárásról. Aki érettségizett, alighanem egész életében tisztán emlékszik majd, hogy milyen nagy volt az utolsó hónapokban a nyomás, a stressz, és sok a tanulnivaló. Nem véletlen, hogy aki ezt végigcsinálja, az „érett” lesz.

A kiszámítható körülményekre ilyenkor nagy szükség van, mondhatni, alap lenne, de sajnos nem jött össze, legalább is a szakgimnáziumokba járóknak nagyon nem. Helyette csak néhány nappal ezelőtt derültek ki egyáltalán az új érettségi követelmények. A jelenlegi végzős szakgimnazisták már ezek szerint vizsgáznak májusban.

shutterstock 444332533

Az érintettek ezért egy nyílt levéllel fordultak a döntéshozókhoz, amiben felsorolják és alaposan alátámasztják a bajaikat. A kezdeményezést a Tanítanék Mozgalom, és a Független Diákparlament is felkarolta, és máris több százan csatlakoztak hozzá.

Az idei végzősök egyik gondja az, hogy ők az első olyan évfolyam, amelyiknek szakmai tantárgyból is érettségizni kell, ám hogy pontosan miből és hogyan, az csak pár nappal ezelőtt, december 29-én derült ki. Vagyis négy év felkészülés helyett maradt 5 hónapjuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Menő: a diák, aki Rippl-Rónaira írt programot

Brownie 2017. január 17., kedd 16:25

mixed.p1.x = p1.a.x*(1-amt)+p1.b.x*amt. Egy árva kukkot sem ért ebből? Nem baj, mi sem, de nem is ez a lényeg. A rejtélyes képlet egy animáció születésének apró részlete, amit egy 11. osztályos neumannos tanuló készített - önszorgalomból. A munkafolyamat egyes lépéseit pedig egy érdekes és tanulságos blogbejegyzésben részletezte.

„Az eljárás neve face morphing, és kicsit bonyolultabb, mint elsőre gondoltam... Elképesztően sokat foglalkoztam ezzel a bejegyzéssel, annak ellenére, hogy senki nem fogja elolvasni – lehet, hogy kezdem elveszíteni a kapcsolatot a valósággal”  – írja Pintér Tamás, aki osztályfőnöke meghívására látogatott el a Festők, múzsák, szerelmek című kiállításra, ahol megihlette egy képernyőn vetített Zorka-animáció. Annyira, hogy elkezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne egy programozási nyelv segítségével reprodukálni a mozgóképet.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért tartják az anyák a baljukon a gyereket

Divany.hu 2017. január 17., kedd 09:19

A válasznak semmi köze a szívdobogáshoz.

Az emberek és az emberszabású majmok esetében régóta ismert jelenség, hogy az anyák a szülést követő első hetekben a bal karjukba veszik a kicsinyeiket. Felületes ránézésre könnyű rávágni, hogy a legtöbb nő jobbkezes, így érthető, ha a balt foglalja el a gyerek, esetleg azt, hogy így a baba közelebb van a szívdobogásunkhoz, ami megnyugtathatja.

A Szentpétervári Egyetem kutatói azonban több emlősnél és egyes vonuló állatoknál is megfigyelték a jelenséget - írja a BBC. Ebből kiindulva mélyebb evolúciós indokot sejtettek a háttérben és felülvizsgálták az eddigi teóriákat.

shutterstock 314288807

Az új elmélet szerint a szemkontaktus a magyarázat. A kicsik és az anyák is a bal szemükkel látják a másikat, így az információk a jobb agyféltekébe érkeznek, ami az arcfelismerésért, az emlékekért és a figyelemért felelős.

"Ha nincs szemkontaktus, vagy nem megfelelő, akkor az utód társasérintkezésért felelős jobb agyféltekéjén nincs aktivitás" - magyarázza dr. Jegor Malasicsev, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője. "Minden, általunk tanulmányozott faj esetében megfigyelhető volt a bal oldal előnyben részesítése. Ennek alapján azt feltételezzük, hogy sokkal elterjedtebb a jelenség, akár az összes emlősre jellemző lehet, néhány kivételtől eltekintve."

A kutatásba 11 állatfajt vontak be a rozmároktól és a kardszárnyú delfinektől az antilopokon és a birkákon át a kengurukig. A megfigyeléseik alapján azok az állatfajok is, ahol az anya nem veszi fel a kicsinyét, hanem az mellette halad, a kicsik úgy vonulnak, hogy az anyjukat a bal oldalukon legyen. Ennek véleményük szerint szintén a jobb agyfélteke stimulálása lehet az oka. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ne izguljon, a robotok fel tudják nevelni a gyerekét!

Primilla 2017. január 16., hétfő 18:23

Amióta a világ világ, a szülők megpróbálják lepasszolni a gyerekkel kapcsolatos feladatoknak legalább egy részét. Eddig a nagymamák, a bébiszitterek, a bölcsőde voltak a segítségünkre, meg legújabban a technika. Ha ön már unja az altatást, belefáradt a mesélésbe, vagy szeretne munka közben, észrevétlenül és távirányítással megszabadulni a mellében felgyülemlett anyatejtől, akkor jó helyen jár!

A Fatherly összeszedett pár kütyüt, amit az idei CES-en mutattak be Las Vegasban, és a drónokon és önvezető autókon kívül volt ott jó pár olyan holmi is, amelyek éppen a szülők dolgát lennének hivatottak megkönnyíteni. Ne izguljon, ön mostantól nem ronthat el semmit, mert ezek a kütyük mindent tudnak. Mindent IS!

Aristotle Smart Baby Monitor a Nabitól

Ha ön eddig azt gondolta volna, hogy a szülői léthez egyértelműen hozzátartozik, hogy a síró gyerekét megvigasztalja, illetve válaszoljon a felülmúlhatatlan gyakorisággal feltett, meghökkentő kérdéseire, ugyanakkor kissé terhesnek érzi ezeket a kötelességeit, akkor most fellélegezhet. Júniustól ugyanis elérhető lesz a Nabi okosmonitora, ami nem egy sima bébimonitor, hanem van wifi kamerája, és például fel tudja hangosítani az altatódalt, ha a gyerek ordít. Emellett ugyanúgy, mint az Amazon Alexája, Az IOs Siri-je, vagy a Google Home: minden feltett kérdésre válaszol.

Mondjuk, egy két-hároméves gyereknek kérdéseire tényleg kemény feladat válaszolgatni, nem is csodálom, ha sokan szívesen lepasszolnák a feladatot. Ugyanakkor szerintem állati vicces lehet egy ilyen kihívásnak kitenni egy gépet, legalább akkora, mint az a Szily poén, amikor egy kisgyerek fejére post-itet ragasztunk, amit a rövid kis karjaival sehogy sem tud leszedni. Csak itt a gép erőlködésén röhögnénk, nem a gyereken, már ezért megérné. Bár lehet, hogy röhöghetnénk mindkettőn, mert a videós tesztek tanulságai szerint ezek a kütyük a gyerekek beszédét sokkal, de sokkal kevésbé értik, mint a felnőtteket. Akárhogy is, iskolás korban viszont már kimondottan nélkülözhetetlen kütyü lesz. Szóval, ha rühelli, ha a gyereke állandóan önhöz szól, és kérdezgeti, vegyen neki egy ilyen Aristotle bizbaszt, és máris nem kell rá figyelnie egy percet sem!

299 dollár az ára. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez a baj: nincs már bizalom az iskolában

Primilla 2017. január 16., hétfő 08:01

Nem kell hozzá lángésznek lenni, hogy lássuk, az oktatási rendszer ezer sebből vérzik, cseppet sem hatékony, és meglehetősen természetellenes, ami az iskolákban folyik. Hogy mást ne mondjunk, hétéves gyerekek napi nyolc órát ülnek a padban, a nagyobbak pedig, ahelyett, hogy kíváncsian várnák, milyen új dolgokat tudnak meg aznap a világról, azért magolnak, hogy elkerüljék a büntetést. Nem éppen inspiráló környezet, viszont kénytelenek vagyunk eltűrni, mert ez van, ilyen a rendszer.

Vagyis, hoppá, tényleg kénytelen eltűrni? Ön mit csinál akkor, ha úgy érzi, a gyerekét igazságtalanság érte az iskolában?

A minap felháborodva hív a lányom osztálytársának az édesanyja, kérdezi, hányast kapott a gyerek a múlt órán testnevelésből, mert az ő ikrei egyest. Testnevelésből. Úgy, hogy mind a kettő leigazolt sportoló, versenyzők, csomó kiegészítő mozgásformát is űznek már negyedik éve, szóval egyáltalán nem mondhatók ügyetlennek vagy tohonyának, sőt, jóval magasabb szinten van a testkultúrájuk, mint az általános iskolai tananyag. Ugyanakkor jelenleg hármasra állnak tesiből, mert ezen kívül egy jegyük van még.

shutterstock 143758903

Kikérdeztem a gyerekemet, hogy mi történt. Elmesélte, hogy igen, néhányan az osztályból heti két tesióra helyett edzésre járnak, természetesen mindenki egyetértésével és beleegyezésével. Vagyis ők egy csomó órán konkrétan nincsenek ott. A lányom ezt jelezte is a tanárnak (jelezni kell?) ezért kapott másik feladatot, amit hiba nélkül végrehajtott, és ötös lett. A másik két lány nem szólt (miért kell külön szólni?), és őket az órai anyagból osztályozták, elégtelenre.

A szóban forgó szülő maga is pedagógus, és egyszerűen nem tudta, hogy mit lépjen.

A tesitanárnak nyilvánvalóan nem volt igaza, olyan nincs, (bár mégis van), hogy az egyik gyereknek megengedi, hogy más feladatot hajtson végre, a másiknak pedig, ugyanebben a helyzetben nem.

Na de mit mondjon a pedagógus szülő a gyerekének?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Jó és kevésbé szuper szépségváltozások terhesség alatt

Divany.hu 2017. január 15., vasárnap 12:31

„Az állapotos nők ragyognak”- tartja a közvélekedés. Azoknak, akik próbálták élőben, valószínűleg megvan a véleménye, ami nem feltétlenül, vagy legalábbis nem száz százalékban egyezik ezzel a kissé túlidealizált mítosszal. Persze gyereket várni izgalmas dolog, hatalmas boldogság, az ember lánya többet mosolyog, és tudjuk, hogy önmagában a mosoly is megszépít.

Emellett (ugye) hanyagoljuk az alkoholt, a dohányzást, több vitamint eszünk, és kerüljük az egészségtelen élelmiszereket, hiszen most már nem csak magunkat mérgeznénk a helytelen választással, hanem a gyermeket is. És persze a testünk jó pár pozitív változáson is keresztülmegy, ami szebbé tesz minket.

shutterstock 551801644

Vannak viszont kevésbé kellemes dolgok is. Összeszedtünk pár dolgot, ami a terhességre szintén jellemző, és nem feltétlenül a legkellemesebb, hogy tudja, mire készüljön.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 ... 296

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés