A kanapé és konyhaasztal nem iroda, egy csocsó pedig már kevés ahhoz, hogy valaki jól érezze magát a munkahelyén.
Átrendeződőben a munkavégzés: míg sokan egyre több időt töltenek munkahelyeiken, addig egyre többen vannak azok is, hogy otthonról (vagy éppen máséból) dolgoznak (a digitális nomádokról már nem is beszélve), és azt is egyre több munkáltató ismerik fel, nem mindegy, hogy milyen körülmények várják az alkalmazottakat. A Futureal csoporthoz tartozó Cordia új értékesítési irodájában rendezett kerekasztal-beszélgetésen szakértők járták körbe a témát, és a hajtás után elolvashatja, mik a jó otthoni iroda ismérvei, és milyen az ideális munkahely.
A tökéletes iroda otthon
Az otthoni iroda nem ördögtől való dolog, hiszen régen is saját dolgozószobájuk volt a családfenntartóknak. Később a magánélet és a munka – legalábbis helyszín szempontjából –különvált, hogy mostanában megint összefonódjon. Persze nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy egy külön helyiséget nevezzen ki irodának, pedig az lenne az ideális, de ha ön is a kanapén vagy a konyhaasztalnál gubbasztva szokott dolgozni, akkor van egy rossz hírünk: változtatnia kell a szokásain, ha nem akarja, hogy mindene fájjon.
Dr. Németh Edit, a BME Ergonómia és Pszichológia tanszékének egyetemi adjunktusa szerint ha otthon is huzamosabb időt kell a gép előtt tölteni, akkor fontos minimum az volna, hogy jó minőségű széken ülve, megfelelő magasságú asztal mellett dolgozzunk úgy, hogy a beállítások ejtett vállú munkavégzést tegyenek lehetővé. És ezzel nincs vége, mivel ergonómiai szempontból a laptop és pláne a tablet nem megfelelő a folyamatos munkavégzéshez: a laptophoz lehetőleg csatlakoztassunk külön monitort (amelynek felső része szemmagasságban legyen), külön billentyűzetet és egeret.
A megvilágítás szempontjából szintén fontos, hogy legalább egy külön asztali lámpánk legyen, és amennyiben lehetséges, tudjunk elkülönülni a család többi tagjától. A zajterhelés persze segíthet, ha valaki monoton munkát végez, de ha koncentrálni kell, akkor zavaró lehet minden külső inger - figyelmeztet a szakember.
„Vannak már olyan munkaadók, amelyek csak akkor engedik az otthoni munkavégzést, ha a dolgozó igazolni tudja, hogy az otthoni munkakörnyezete ergonómiailag megfelelő” – tette hozzá dr. Németh Edit. És bár hallottunkk már olyanokról, akik gyerekük íróasztalát fotózták le, hogy átverjék feletteseiket, ezzel csak saját magukkal szúrnak ki.
Ülni csak jól érdemes
Ha szereti a jogi szövegeket, akkor ajánljuk az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről. Mi most csak egy részletet emelnénk ki, mégpedig azt, ami szerint képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetekkel kell megszakítani, és képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Ehhez egyébként az otthoni munkavégzésnél is érdemes ragaszkodni.
A munkaadók egyébként egy ideje már figyelnek arra, hogy ergonomikus székeket és asztalokat biztosítsanak az alkalmazottak számára, sőt, egyre elterjedtebbek az alternatív ülésformák és eszközök. És itt most nemcsak az ülőlabdákra gondolunk, ami dr. Németh Edit szerint nem is a legjobb megoldás, hiszen egyrészt sok helyet foglal, másrészt tudni kell rajta ülni, hanem az ülőpárnára vagy csuklótámaszokra. És ne feledkezzünk meg az állóasztalok feltűnéséről sem (vagy az olyan vadhajtásokról mint például a futógépes asztal). Ez utóbbiaknál egyébként sokkal hasznosabb állítható magasságú asztalokat beszerezni, amit mindenki saját igényeinek megfelelően használhat.
Mit kell tudnia egy ideális irodának?
Tudta, hogy az irodabérlők költségeinek csak 1 százalékát teszi ki a rezsiköltség, míg a bérleti díj súlya 9, a bérköltségé pedig 90 százalék? Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze szerint ebből következik, hogy a dolgozók munkakörnyezetének komfortos kialakítása kezd a legfontosabb tényezővé válni az irodaépületekben.
Nagyon fontos az is, hogy mennyire könnyű eljutniuk a munkahelyükre az adott irodaház dolgozóinak. Egy átlagos, 20 ezer négyzetméteres irodaházban dolgozó kétezer emberből legfeljebb 200 van olyan pozícióban, hogy a cégük bérel számukra beállót a mélygarázsban, így a többiek szükségszerűen tömegközlekedéssel érik el a munkahelyüket. A reggeli csúcsidőszakban ez az 1800 ember óránként tíz autóbuszt teljesen megtöltene (nem beszélve a többi közlekedőről), így logikus, hogy az ekkora irodaházakat csak a nagy kapacitású tömegközlekedési eszközök megállóinak közelében célszerű elhelyezni.
És ha már a helyszínválasztásról van szó: nyilván az sem mindegy, hogy milyen étkezési lehetőségek vagy egyéb szolgáltatók vannak a környéken. Ahogyan persze az sem, hogy milyen a fogadótér, a közös helyiségek, amiken keresztül a dolgozók nap mint nap bejutnak az irodákba, fontos, hogy ezek is minél otthonosabbak, barátságosabbak legyenek.
Minden egyben
Abban, hogy egyre több helyen ügyelnek a megfelelő munkakörnyezet kialakítására, nagy szerepe van a fiatal, Y-generációs munkavállalóknak, hiszen alapvető elvárásuk, hogy a laptopjukkal bárhol dolgozhassanak, ami multifunkciós terek létrehozását teszi szükségessé. Másrészt azokban a szektorokban, ahol szeretnék magukhoz vonzani és megtartani a (fiatal) tehetségeket, sokszor már nem a fizetéssel versenyeznek egymással a cégek, hanem a minél jobb munkakörnyezettel. Ez jelenti az iroda elhelyezkedését éppúgy, mint az irodán belüli kikapcsolódási lehetőségeket, és nem, dr. Németh Edit szerint ehhez a csocsóasztal és a biciklitároló önmagában már elég kevés.
„Az irodában is jót tesz az egészségnek, ha a dolgozó fel tud állni a munkaasztala mellől, hogy félrevonulva elolvasson egy cikket, megebédeljen a teakonyhában, külön sarokban váltson pár szót a kollégáival, vagy külön fülkében intézhesse el fontos telefonhívásait” – tette hozzá Radványi Gábor, aki megjegyezte, persze a multifunkcionalitásnak is vannak határai, az nyilván nem cél, hogy a dolgozó mondjuk az íróasztalánál kezdjen el szalonnázni.
De mi a helyzet a berendezéssel, dizájnnal? "Mindig a különböző aktivitásoknak megfelelő, multifunkcionális környezetet és bútorzatot kell biztosítani a munkavállalóknak, így az irodát a dolgozók az aktivitásuknak megfelelően „körbe tudják használni” - emelte ki Erdélyi Linda, a Lab5 Építésziroda vezető tervezője, aki azt is elárulta, hogyan lehet otthonosabbá tenni egy munkahelyet. Szerinte elsősorban a flexibilitás és a mobilitás az, amit érdemes kölcsönvenni szempontként, ami pedig a lakberendezési tárgyakat illeti, nem kell nagyon különleges gondolni. A megfelelő helyre lerakott, az otthon idéző puff, kanapé, fotel, szőnyeg és könyvespolc például máris sokat dob egy irodabelsőn, ahogyan mondjuk az is, ha szalagfüggönyök helyett igazi sötétítőfüggönyöket tesznek fel az ablakra.
A cellás, vagy az egyterű iroda az igazi?
Ez a céges kultúrától és a munka jellegétől függ - hangzott el a válasz. Ahol a hangsúly a közös munkavégzésen van, ott a nyitott légtér ajánlott, az adminisztratív munkánál viszont az az ideális, ha a dolgozók jobban el vannak szeparálva.
Az egylégterű iroda egyre népszerűbb, nem csoda, hiszen költséghatékony, emellett javítja a morált és az információáramlást, ami mostanában ugye egyre fontosabb. Sajnos hibái is vannak ennek a megoldásnak, gondoljunk csak a zajszintre vagy a légkondi körüli háborúkra. (Itt egyébként elárulunk egy titkot: van, hogy az irodai termosztát nincs bekötve sehova, csak a kontroll érzése miatt biggyesztenek egyet a falra.) Ilyen irodákkal egyébként a szakértők szerint az informális kommunikációs tereket lehet otthonosabbá tenni.
A cellás elrendezés előnye, hogy segíti a koncentrációt, mivel kevés a zavaró tényező, könnyebb kialakítani a személyes teret, ha egy, maximum három ember van még rajtunk kívül az irodában. Ha pedig az is cél, hogy a munkatársak mindeközben ne érezzék úgy, hogy el vannak zárva a külvilágtól, segíthetnek az üvegfalak, illetve a barátságos közös terek.
