Fázósak és hidegtűrők közt alakulhat ki vérre menő harc azon, mi az ideális hőfok az irodában.
Nyáron a légkondi távirányítójáért megy a harc, télen a fázós kollégák folytatnak kíméletlen csatát a hidegtűrő társaikkal. Persze ez csak azon szerencsésekre vonatkozik, akik fűtött irodában dolgoznak, és maguk szabályozhatják a hőfokot. Nálunk így vérre menő harcok bírnak kibontakozni, melyek rovatszinten is háborúhoz vezetnek.
Szerencsére az állam még azt is szabályozza, hány fok lehet a munkahelyeken. Ezek szerint fél méter magasan a léghőmérséklet 20-22 Celsius fok legyen, az effektív hőmérséklet 21-24 Celsius. A fűtőtesteket úgy kell elhelyezni, hogy ne szennyezzék a légteret, és megakadályozzák a "munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését."
Ha az Ön munkahelyén 24 foknál magasabb a hőmérséklet, akkor Önnek jár óránként legalább 5 perc extra szabadidő. A törvény arra is kitér, hogy mennyi friss levegő kerülhet az irodába, egészen pontosan "személyenként 0,008 köbmétert másodpercenként, illetve 30 köbmétert óránként.", ezt ajánlja tehát az állandóan ablakot nyitogató kolléga figyelmébe.
A hidegben dolgozókra is gondolt a törvény, tavaly ugye, taxival hordták a hótakarító munkásoknak a forró teát , amely legalább 50 Celsius fokos volt, és vagy cukrot vagy édesítőszert kell hozzá biztosítani, valamint természetesen ivópoharat is.
A szabályozástól függetlenül tényleg nem mindegy, hány fokban ülünk a munkahelyen. A munkavállaló komfortérzete ráadásul a munkaadónak is megéri: a Massachusets Technology Collaborative 2003-as felméréséből kiderül, hogy 7,1 százalékkal is meg lehet növelni a munkahelyi teljesítményt, ha jó levegőt, sok természetes fényt és megfelelő hőmérsékletet biztosítanak a dolgozóknak.
Persze olvasóinkat sem hagyta hidegen a téma, a 28 éves Anna részletesen kifejtette a véleményét.
"Én a radiátor közelében ülök, és megsülök, így gyakran lejebb tekerem. Ekkor az iroda túlfelén dolgozó kollégák fellázadnak, és azt követelik, hogy állítsam magasabbra a hőfokot. Ebből persze vita alakul ki, aminek a vége, hogy valaki nagyon megsértődik."
A szintén egyterű irodában dolgozó Sára viszont arra akad ki, ha kinyitják a kollégák az ablakot. "Komoly harcot kell vívnom azért, hogy a másik oldalon dolgozó kolléga ne jöjjön át minden két órában, és nyissa rám az ablakot. Mert az ő oldalukon vannak a fűtőtestek, nálunk meg az ablakok. Ettől rendszeresen megfázik a hátam, és nem bírok rendesen dolgozni, ráadásul egy csomó fájdalomcsillapítót szedek be. Amikor azt javasoltam, hogy szellőztessünk ebédidőben, lehurrogtak."
Arra, hogy a munkahelyi vitákat elkerüljük számos megoldás létezik. Egyrészt nem árt, ha van a munkahelyünkön egy olyan kardigán vagy pulóver amit felvehetünk, ha hideg van, illetve a téli időszakban rétegesen öltözködünk.
A szellőztetés nem csak a hőmérsékletre gyakorol hatást, az elhasznált levegő is kicserélődik, és friss, oxigéndús levegő áramlik be (persze, ha valaki Budapest valamely főútvonala mellett dolgozik, akkor ez a tézis megdől), ami jó hatással van a munkateljesítményre is. A szellőztetéskor a legjobb kereszthuzatot csinálni 5-10 percre, ha ez nem megoldható, egy alapos ablaknyitás is megteszi.
Érdemes a reggeli munkakezdés előtt jól kitárni az ablakokat, így mire megkávézik az ember az iroda levegője felfrissül.
A konfliktusok elkerülésének érdekében illik megkérdezni a kollégákat, mielőtt rájuk nyitjuk az ablakot, illetve ha megoldható, akár helyet is lehet cserélni a huzatra érzékeny munkatárssal.
