6 tévhit a pikkelysömörről

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A pikkelysömört máig nem veszik elég komolyan, pedig relatíve sok az érintett és súlyosabb esetben komoly következményei is lehetnek a kellemetlen bőrfelszíni tüneteken túl.

A pikkelysömör (orvosi nevén pszoriázis) olyan bőrgyógyászati betegség, mely a bőr szarutermelő sejtjeinek (keratinocyták) túlburjánzásával, fokozott működésével, ezáltal a bőr fokozott elszarusodásával jár. A betegségben szenvedők számára sajnos jelenleg még nem létezik végleges gyógyulást elérő szer vagy eljárás, de a terápiás módszerek sokat javítanak a betegek állapotán.

„Magyarországon nagyjából 150-200 ezer, világszerte pedig mintegy 120 millió ember él pikkelysömörrel. Az érintettekre jellemző a rejtőzködés, és a megoldások keresése helyett inkább az elszigetelődést választják. Éppen ezért fontos a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztés és a tévhitek eloszlatása. A lehetőség a megfelelő kezelésre adott, de sajnos az a tapasztalat, hogy sok beteg nem jut el idáig az ismeretek hiánya miatt” – hangsúlyozta Dr. Holló Péter PhD egyetemi docens, a Magyar Dermatológiai Társaság vezetőségi tagja, a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati, és Bőronkológiai Klinika Psoriasis Centrumának vezetője. Lássuk a leggyakoribb tévhiteket!

1. A pikkelysömör kozmetikai probléma

A pikkelysömör az egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, mely jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okozhat a test bármely részén, de leggyakrabban a térden, könyökön és a hajas fejbőrön. A pszoriázisra éppen ezért gyakran úgy gondolunk, mint a bőr megbetegedésére, pedig a tünetek oka valójában mélyen a bőr alatt rejlik.

A betegség kialakulásához az örökletes genetikai hajlam fennállása mellett számos tényező vezethet, így például bármilyen gyulladásos góc – egy rossz fog, vagy gyulladt mandula, arcüreggyulladás – vagy egyéb megbetegedés elég lehet ahhoz, hogy a pszoriázisos tünetek kialakuljanak.

A pikkelysömört ma már több, más szervrendszert érintő gyulladásos megbetegedéssel – például gyulladásos bélbetegségekkel – rokon szisztémás megbetegedésnek tartják.

2. Fertőző

A pszoriázist nem vírus vagy baktérium okozza, ebből kifolyólag sem elkapni, sem megfertőzni vele másokat nem lehet. A pikkelysömör egy egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, mely a bőrön jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okoz és gyakran jár ízületi gyulladással is. A bőr és az ízületi elváltozások közvetlen hátterében olyan kóros immunfolyamatok állnak, melyek folyamatosan fenntartják a gyulladást.

3. Ami nálam bevált, másnál is működni fog

A pszoriázis egyénileg eltérő tüneteket és másfajta társbetegséget hordozhat, így a bőrgyógyászoknak is ezek figyelembevételével kell összeállítaniuk a betegnek megfelelő, személyre szabott terápiát. Enyhe esetekben a helyi kezelés lehet hatásos, míg a súlyosabb, kiterjedtebb, illetve társbetegségekkel együtt járó esetekben a szisztémásan, belsőleg alkalmazott kezelés járhat eredménnyel. Emellett a jó életminőség elérésében komoly szerepe van a rendszeres testmozgásnak és a kegyensúlyozott étrendnek is.

4. Időskorban az ízületeket is megtámadja

Az ízületi tünetek megjelenése nem időskori sajátosság: a pszoriázisban szenvedők mintegy 10-40 százalékánál a bőr mellett az ízületeket is érinti a megbetegedés. Ezt krónikus pszoriázisos artritisznek nevezik, ami a pszoriázishoz hasonlóan az immunrendszer működésének zavara miatt alakul ki, és érintheti a végtagok kis- és nagy ízületeit vagy a gerincoszlopot is. A gyulladásos tünetek enyhe esetben fájdalommal, az ízületek duzzanatával járhatnak, súlyos, előrehaladott esetekben azonban az ízületek deformálódnak, és mozgásuk korlátozottá válhat.

5. Tanulj meg együtt élni a kellemetlen tünetekkel!

A pikkelysömör kellemetlen, fokozódó tüneteibe, illetve a betegség visszatérő fellángolásaiba még akkor sem szabad belenyugodni, ha már több sikertelen kezelést tudhatunk a hátunk mögött, hiszen a betegség tünetmentessé tehető. Ennek érdekében, ha a tünetek csak kisebb bőrterületet érintenek, helyi kenőcsös kezelések a legcélszerűbbek. Súlyos kiterjedt esetekben egész test fénykezelése vagy gyógyszeres kezelés javasolt. Gyógyszeres kezelésre a hagyományos szisztémás szerek, ezek hatástalansága vagy ellenjavallata esetén a biológiai szerek jöhetnek szóba. A biológiai terápiákat csak a kijelölt bőrgyógyászati centrumokban dolgozó szakorvosok írhatják fel.

Fontos, hogy a betegek panaszaikkal bőrgyógyászhoz forduljanak; súlyosabb esetben pedig érdemes valamely speciális terápiás lehetőségekkel is rendelkező klinikát vagy pszoriázis kezelésében nagy tapasztalattal rendelkező kórházi centrumot felkeresniük. (A bőrgyógyászati centrumok elérhetőségei a www.pszorigo.hu honlapon is megtalálhatók.)

6. A "pszoriázis-diéta" kigyógyít a betegségből

Sok betegség megelőzésében és kezelésében fontos szerepet játszik a megfelelő étrend kialakítása és betartása, a pikkelysömör esetében azonban értelmetlen az önsanyargatás, hiszen nincs olyan szakmailag igazolt speciális diéta, amely egymaga képes lenne megszüntetni a betegség tüneteit. A betegeknek célszerű az általános, egészséges étkezésre vonatkozó szabályokat követni, melynek fő irányvonala a finomított gabonafélék, cukrok és a mesterséges összetételű táplálékok fogyasztásának kerülése.

Szégyenfoltok 

És hogy milyen a bőrbetegséggel küzdők életminősége? Ezzel a kérdéssel sem ártana többet foglalkozni, az eddigi felmérések eredményei ugyanis eléggé elszomorítóak. Dr. Holló Péter korábban azt nyilatkozta a Díványnak, hogy a specifikus kérdésekre adott válaszok alapján a pszoriázisos betegek 25%-ánál jelentkezik depresszió és szorongás, 5%-ukat aktívan foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata, és 10%-uk nem akar tovább élni. Kolléganőnk, Lina egy maszkmester segítségével pár napra kipróbálhatta, milyen egy látványos, de nem fertőző bőrbetegséggel élni. Élménybeszámolóját alább el is olvashatod.