A felsőlégúti betegségek szezonjára fel lehet készülni, és kiderült, hogy a magyar anyák hogyan óvják gyermekeiket. Ön is nagy átlaghoz tartozik?
Itt az ősz, közeleg a tél, és egyre többen dőlnek ki légúti megbetegedések miatt, ahogy ez ilyenkor lenni szokott. Elég erős immunrendszerrel persze könnyebb átvészelni ezt az időszakot, a Zewa és az Ipsos közösen utána is járt annak, hogy milyen módszereket ismernek és alkalmaznak a családok annak érdekében, hogy a gyerekek szervezete minél védettebb legyen a külső támadásokkal szemben. A felmérésbe hatszáz 10 évnél fiatalabb gyermek(ek)et nevelő, 25-49 éves nőt vontak be.
Az eredmények
Végre egy téma, amiben itthon is nagy az egyetértés, a felmérés szerint ugyanis a kisgyermekes családok 96 százaléka tartja fontosnak az immunerősítést - tudtuk meg az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón.
Szezonalitás: A családokban főként ősszel (53%) és télen (29%) figyelnek oda az immunerősítésre, a megkérdezetteknek csupán csak kis része tartja fontosnak, hogy minden évszakban odafigyeljenek erre. A légúti megbetegedések persze tényleg főként az őszi/téli szezonban jellemzőek, de azért nyáron sem csak a hasmenéses megbetegedések miatt aggódhatunk, ekkor is meg lehet fázni, és az sem valami jó móka.
A főbb eszközök: A listát a zöldségek és gyümölcsök vezetik 96 százalékkal, majd jön a C-vitamin (79%), D-vitamin (70%) és a multivitaminok (66%). A felmérés szerint egyébként a zöldségeket és gyümölcsöket az édesanyák évszaktól függetlenül adják a gyermekeiknek, ami nagyon helyes, de arra azért érdemes odafigyelni, hogy a szezonnak megfelelően válogassunk, vagyis olyan zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk, ami a mi éghajlatunkban adott időszakban éppen megterem. Azt pedig már csak mi tesszük hozzá, hogy ne dőljön be a külsőnek, a csúnya gyümölcs is lehet egészséges, sőt! (Ha nem tudja, hogyan nevelhet igazi zöldségevőt, itt elolvashatja!)
A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolai végzettség és a lakóhely is meghatározza, ki milyen módszereket használ, ugyan a vitaminokkal mindenki él, de az iskolai végzettség emelkedésével azért egyre jobban támaszkodnak rájuk az emberek, és ez főként a D-vitaminnál igaz, amiről ugye nem is olyan régen derítették ki, hogy nemcsak a csontok egészsége szempontjából fontos.
Más település, más módszerek
Ha a zöldség/gyümölcs fogyasztást nézzük, akkor a községek vezetnek 99 százalékkal, ezeket a vidéki városok követik 97 százalékkal, és kicsivel lemarad a főváros 93 százalékkal.
A C-vitamint nézve viszont Budapest vezet (86%), a vidéki városok végeztek a második helyen (77%), a községek kerültek a dobogó harmadik fokára (75%).
A D-vitaminnal pedig ugyanez a helyzet, csak más arányszámokkal: Budapest - 80%, vidéki városok - 68%, községek - 65%
Egyéb módszerek: A megkérdezettek 25 százaléka homeopátiás készítményeket is alkalmaz, pedig sok szakembernek nincs túl jó véleménye ezekről. Második helyen szerepel 18 százalékkal az Echinacea, amit dr. Gyarmati Andrea azért nem javasol gyerekeknek, mert a cseppekben alkohol van. A szülök emellett gyógyteákat, egyéb vitaminokat, valamint pro- és prebiotikumokat is bevetnek. Utóbbiak egyébként nemcsak a hasmenéses betegségeknél hasznosak - hangsúlyozta többször is dr. Gyarmati.
Elővigyázatosság: A felmérésben résztvevő szülők 99 százaléka figyel oda a réteges öltözködésre, 97 százalékuk tartja fontosnak a higiéniát, és majdnem ennyien a változatos táplálkozásra (is) esküsznek, de előkelő helyen szerepel a rendszeres testmozgás is. Mielőtt mindenki vállon veregtné magát, Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint azért arról nem szabad megfeledkezni, hogy az ilyen felméréseknél a résztvevőkben van egy kis megfelelési kényszer, és a gondolatok és a tettek nincsenek mindig összhangban, de hát az a fontos, hogy legalább fejben tudjuk, mi a helyes, aztán egyszer ez cselekedetek formájában is megjelenik.
Gyakoriság: A családok többsége (57%) évente 1-2 megbetegedésről számolt be, 34 %-uk háromnál többről, és 8 százalékuknál nem voltak ilyen problémák. Závecz Tibor megjegyezte, minél magasabb volt az iskolai végzettség, annál valószínűbb, hogy azt válaszolták, volt vírusos megbetegedés a családban, ami azzal magyarázható, hogy a társadalmai rétegek másként viszonyulnak a betegségekhez, a magasabb státuszúak ezt komolyabb problémaként kezelik, míg mások inkább házi praktikákkal igyekszenek segíteni a betegeken.
Nátha? Megfázás? Influenza?
Mindkettőt vírus okozza, de természetesen a tünetek alapján könnyű megkülönböztetni egymástól.
1. A náthánál lassan fejlődnek ki a tünetek, az influenza gyorsan dönt le a lábunkról, de tovább tart a gyógyulás.
2. A náthánál hőemelkedés vagy enyhe láz tapasztalható, míg az influenzát a hirtelen kifejlődő magas láz jellemzi.
3. A náthánál a felső légúti tünetek közé tartozik a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, az influenzánál pedig jelentős a köhögés, a torokfájdalom is sokkal erősebb. Fejfájás is előfordulhat mindkét esetben, de más-más intenzitással.
4. A nátha esetében sem jó a közérzetünk, de a fáradtság, gyengeség, kimerültség, fejfájás és a végtagfájdalmak, az erős hidegrázás inkább influenzára utal.
Forrás: NáthaDoktor, HVG
Ekkor fordulnak orvoshoz: A legtöbben (80%) láz esetén keresik fel a gyerekorvost, ezt a sürgős esetek (60%) követik a sorban, és 35 százalék viszi el csak a gyermeket már a kezdő tüneteknél szakemberhez, 17 százalék pedig az otthoni praktikákban bízik.
A fertőző helyek: A megkérdezett édesanyák szerint a gyerek főként az óvodában (52%), az iskolában (22%) és a tömegközlekedési eszközökön (25%) kapják el a betegségeket, és minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább gondolja úgy, hogy a közösségben fertőződnek meg a gyerekek. Dr. Gyarmati Andrea szerint egyébként érdemes lenne szeptember helyett májusban elkezdeni a bölcsődét, óvodát, így a nagy őszi betegségdömping idejére már legalább a helyi kórokozókkal "megismerkednek" a gyerekek.
Tévhitek és tippek
Az eredmények ismertetése után felmerült, hogy mik a leggyakoribb tévhitek az immunerősítéssel kapcsolatban, dr. Gyarmati Andrea leszögezte, természetesen neki is van véleménye az alternatív gyógymódokról, de hát ez csak egy vélemény, és a "hegyre sok út vezet". Az ásványi anyagokat és a vitaminokat például hasznosnak tartja, de szerinte néha szünetet kell tartani, hagy tegye a szervezet a dolgát.
Kitért a védeőoltásokra is, úgy véli, nincs joga megkérdőjelezmi a kötelezőek létjogosultságát, megbízik az infektológus szakemberekben. Ami pedig az ajánlottakat illeti, megérti, ha valaki érzelmi alapon úgy dönt, hogy kellenek és azt is, ha nem. Mondjuk az más kérdés, ha egy szülő azért nem akarja beoltatni a gyerekét, mert a szuri fájni fog, és az autizmustól való (egyelőre megalapozatlannak tűnő) félelemről sem szabad megfeledkezni. Hozzátette, mindig vannak trendi készítmények, módszerek, és mostanában olyan népszerű D-vitamint és a pre-és probiotikumok hatása tényleg bizonyított, szóval bátran használjuk ezeket.
Veleszületett és szerzett immunitás, passzív és aktív immunizáció
Veleszületett immunitás embrionális korban alakul ki, nem igényli a kórokozóval való előzetes találkozást, nem specifikus a kórokozóval szemben. A szerzett immunitásra születésünk után teszünk szert természetes vagy mesterséges úton. Előbbinél ha egy kórokozó megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik. Ha legyőzi a betegséget, akkor az azt okozó anyagot, illetve az ellene felhasználható antitestet megjegyzi. Így, ha újbóli fertőzés történik az adott anyaggal, már egy felkészült immunrendszerrel találkozik. Mesterségesen szerzett immunitás eszköze a védőoltás.
Passzív immunizáció esetében magát a védő anyagot (immunglobulint) adjuk be. Aktív immunizáláskor az élő gyengített (attenuált) vírust tartalmazó vakcinával oltanak, és ezzel maga a szervezet termeli meg a védekező anyagot. Az aktív védőoltás kidolgozását az tette szükségessé, hogy csökkent sejtes védekezésű betegeken igen nagy, több mint 20%-os a halálozás. Ezért ezen betegek, pl. daganatos betegek, leukémiások oltása tehát mindenképpen fontos.
És persze szóba került az is, hogy vírusos megbetegdések esetén az antibiotikumok használata nem indokolt. Aki megfázásra antibiotikumot szed, az nemcsak saját magának árt a nem kívánt mellékhatásokkal, de családjának és a környezetének okoz kárt a rezisztencia növelésével, hiszen az antibiotikum túlzott vagy helytelen (vírusos fertőzések elleni) használata az egyik leggyakoribb mozgatórugója az antibiotikum-rezisztencia globális elterjedésének - írtuk korábban.
