Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A neves úszónő gyermekorvosi minőségében segít megválaszolni olvasóink kérdéseit - bárányhimlőtől az orrfújásig.
Új szakértővel gazdagodott a Poronty: Gyarmati Andrea gyermekgyógyász (és többszörös úszóbajnok) hetente válaszol kérdéseitekre az oldalon.
Dr. Gyarmati Andrea
Talán keveseknek kell bemutatnunk Gyarmati Andreát. A magyar úszósport meghatározó alakjává vált úszónő összesen huszonnyolcszor nyert magyar bajnoki címet, 100 és 200 m-es pillangóúszásban, illetve hátúszásban tizenöt Európa-rekordot és egy világrekordot állított fel, háromszor választották az év női sportolójává (1970–'72). 1982-ben megkapta a Magyarország örökös úszóbajnoka címet, 1995-ben az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
1978-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen orvosi oklevelet szerzett, később gyermekgyógyász és ortopéd szakorvosi vizsgát tett.
1979-től a Heim Pál Gyermekkórház csecsemőosztályának, 1983-tól a SOTE Ortopéd Klinikájának, majd 1985-től az 1. Számú Gyermekgyógyászati Klinikának orvosa volt.
1989-től háziorvos.
Kérdéseiteket emailen ide küldjétek vagy itt tehetitek fel.
Védőoltás bárányhimlő ellen - beadatni vagy sem?
Tisztelt Doktornő!
Véleményét szeretném kérni, hogy Ön szerint beadassam-e gyermekemnek a bárányhimlő elleni védőoltást. Azt hallottam, ma már olyan szövődményei lehetnek a bárányhimlőnek, ami az én gyermekkoromban még nem volt (pl. maradandó bőrbetegségek), plusz hosszabb a gyógyulási idő is, mint régen volt. Igaz ez? Elég egyet vagy mindenképp kettőt kell belőle beadni? Hány hónapos korig van értelme beadatni? Köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel,
Mariann
Kedves Mariann!
Nézzük először mit is érdemes tudni a bárányhimlőről (orvosi nevén: varicelláról). A kórokozó: a herpes vírus – csoportba tartózó, varicella-zooster vírus. A fertőzés forrása: a beteg ember. A betegség fertőzési indexe: 70-80%-os (ami elég magas érték) A betegség zömében cseppfertőzéssel terjed, de előfordul kontakt fertőzés is. Lappangási idő: 14-21 nap.
A bárányhimlő hólyagos kiütéssel járó heveny fertőzőbetegség. A megbetegedés első jele általában a törzsön kezdődő kiütés. Ez először egy piros folt ami órák alatt víztiszta tartalmú hólyaggá változik. Később a hólyag benn zavaros lesz, majd az egész köldökszerűen behúzódik, a hólyag kipukkad, beszárad, pörkösödik. Végül a pörkök is leesnek. A bőrön egyidejűleg különböző stádiumú kiütések találhatók. A nyálkahártya és a hajas fejbőr is érintett. Mivel ezek a kiütések csak a bőr hámrétegének sejtjeit érintik, az irha nem károsodik, ezért gyógyulás után nem marad vissza heg. (Csak abban az esetben, ha a gyerek elkaparja, vagy másodlagosan gennykeltővel elfertőzi.) A bárányhimlő általában véve enyhe megbetegedés. Nem magas láz kíséri, a hólyagok viszketnek. Ez kellemetlen tud lenni.
A beteg a pörkök leválásáig tekintendő fertőzőnek. A szövődmények: ritkák, de egyes esetekben súlyosak lehetnek. Különösen érvényes ez szteroiddal, vagy citostaticummal kezelt daganatos, illetve immunhiányos betegeken. Mivel a varicella vírusbetegség, oki kezelése nincs. A tüneti terápia lázcsillapításból és a bőr kezeléséből áll. Hatásos viszketés elleni lehetőségeink is vannak. Fontos: kerülendő a gyógyszertárakban vény nélkül kapható cinkes rázókeverék (Susp.Zinci aquosa FoNo) használata, mert erősen tapad a bőrre, elzárja a pórusokat, nehezen lehet lemosni, alatta pedig nem látható a kezdődő felülfertőzés.
Helyette mentolos kevert hintőpor, és a megnyíló hólyagok fertőtlenítős oldatos kezelése javasolt. A kórokozó felnőtteken övsömört okoz, de csak olyan egyéneken, akiknél előzetesen bárányhimlő jelentkezett. A vírus egyes idegsejtekben megbújó úgynevezett lassúvírus. Évekig megbújik, majd az ideg által ellátott bőrterületeken újra aktiválódva csoportos hólyagos kiütést okoz. Ez felnőttkorban igen heves fájdalommal jár. Egyszerű esetben a bárányhimlő 7-10 nap alatt gyógyul. Az átvészelt betegség hosszan tartó védettséget (immunitást) ad. Megelőzésre kétféle lehetőség van: passzív és aktív immunizátió.
Egyik esetben magát a védő anyagot (immunglobulint) adjuk be. Ez a passzív immunizátió.
Aktív immunizáláskor: élő gyengített (attenuált) vírust tartalmazó vakcinával oltanak, és ezzel maga a szervezet termeli meg a védekező anyagot. Az aktív védőoltás kidolgozását az tette szükségessé, hogy csökkent sejtes védekezésű betegeken igen nagy, több mint 20%-os a halálozás. Ezért ezen betegek, pl. daganatos betegek, leukémiások oltása tehát mindenképpen fontos.
Kedves Anyuka!
Védőoltások pro és kontra sajnos sok a vita és még több a bizonytalanság. Nem sorolnám fel azokat az ellenérveket, de az érveket sem amelyek félrevezetik az embert, sőt még a szakembert is. A kötelező védőoltásokkal nincs probléma, azok kötelezőek, tehát elmaradásuk esetén akár büntetés is járhat, és még így is ezekkel kapcsolatosan is sokszor tapasztaltam ellenérzést, kellett megválaszolnom kérdéseket. Ne értsen félre, természetes, hogy a legjobbat akarjuk gyerekeinknek. Nem is a kérdezéssel van baj, a sok egymásnak ellentmondó információ ellen harcolnék. Egyértelmű válaszokkal, ami persze nem mindig könnyű.
Itt is, mint oly sok esetben az orvosi pálya során – és talán ettől is szép ez a pálya – az egyéni elbírálás a legjobb megoldás. Gondolkozzunk együtt, ha nem kötelező az oltás, talán nem is olyan fontos. Nézzük, mi szól ellene: egészséges gyerekek oltása azért nem célszerű, mert még nem ismerjük eléggé az immunitás tartósságát. Ha csak rövid ideig tart, akkor kitoljuk a fertőzés idejét a fiatal felnőttkorra, amikor pedig a tünetek súlyosabbak, a szövődmények gyakoribbak. A bárányhimlő elleni oltás Magyarországon jelenleg nem kötelező.
Az oltóanyag térítésköteles. Az élő gyengített vakcinák kb. 10 évig tartó védelmet biztosítanak, ezért emlékeztető oltásra van szükség. Az alapoltás is két részből áll.
Megfontolandó – és leveléből nem derül ki, hogy gyermeke milyen nemű – a lányok oltása, mivel a terhesség alatti bárányhimlő súlyos magzati károsodást okozhat. Bár az Ön által leírt szövődményeket nem ismerem, nem tudok maradandó bőrbetegségről, sem a kitolt gyógyulási időről. Bőrjelenségek régen és most is az elvakarás, elgennyedés kapcsán jelentkezhetnek. Maga a betegség nem érinti a bőr azon rétegét, amely heggel gyógyul (irha).
A gennyes felülfertőződés viszont képes csúnya heget okozni, igaz nem csak a bárányhimlő esetén. (Kamaszkori pattanások is képesek heggel gyógyulni.)
Úgy gondolom, minden körülményt figyelembe véve beszélje meg a dolgot saját orvosukkal, aki a legjobban ismeri a helyzetüket.
Néhány szóban az immunerősítésről
Kedves Doktornő!
Tanácsot szeretnék kérni Öntől, hogy ezekben a téli hónapokban, amikor egymást érik a betegségek, milyen immunerősítőt lehet adni a gyerekeknek. Van egy 2 és egy 4 éves gyermekem, és az átlagosnál nem lesznek könnyebben betegek szerintem, viszont ha egyszer betegek lesznek, egyikből a másikba esnek. A Béres cseppről mi a véleménye? Nekünk a doktornőnk azt mondta, azt csak akkor lehet szedni, ha makkegészségesek, mert a bacikat is tápláljuk vele, ilyenkor viszont szinte sosem teljesen egészségesek, valami kis nátha mindig van. Ilyenkor adhatom/adjam vagy ne? Illetve rendszeresen adok nekik C vitamint? Jól teszem?
Válaszát előre is köszönöm,
Ágota
Kedves Ágota!
Immunrendszer, védekezőrendszer, és a betegségek gyakorisága valóban egymással összefüggő dolgok, de nem árt kicsit tisztázni a fogalmakat. Azt írja gyerekei – szerencsére – nem lesznek az átlagosnál könnyebben betegek, bár őszintén szólva nem tudom, itt hol van az átlagos határa. Szerintem, az lenne a legjobb, és nem egy ilyenre van példa, ha gyerekeink egyáltalán nem betegednének meg. Ez persze valóban az optimális helyzet. Évi egy-két felső légúti megbetegedés, enyhe megfázás, nátha belefér az egészségről alkotott elképzelésbe.
Különösen akkor, ha – mint Önöknél is – gondolom a nagy már közösségbe járva hazahozza a kicsinek a bacilusokat, vírusokat. Azt sem tartom kórosnak, hogy ha már megbetegszik, azt követően esendőbbé válik egyéb fertőzésekkel szemben is valaki, legyen az gyerek, vagy felnőtt is akár, mivel ez úgy képzelhető el, hogy van egy készlet, amit az ember egy betegség leküzdéséhez felhasznál. Ha ez éppen kicsit lemerült, egy addig könnyen legyőzött kórokozó is betegséget képes okozni. Kicsit olyan ez, mintha az immunrendszer elfáradna egy harcban, és szükség lenne némi időre, míg magához tér. Az immunológia az egyik leggyorsabban fejlődő és napjainkban leginkább kutatott része az orvostudománynak. Nap mint nap egy sereg kórokozó hatol szervezetünkbe támadást intézve ellenünk. Velük szemben az immunrendszer veszi fel a harcot. Ez a bonyolult rendszer úgy működik, mint valami titkos hadsereg, amely már a születés előtt megkezdi harci előkészületeit. Később a betolakodók hatására a szervezetben kémiai hírvivő anyagok szabadulnak fel, ezek továbbítják a csapatok felvonulására, és az ütközet megvívására szóló parancsokat.
Az immunrendszer is mint sok egyéb rendszer a szervezetben kis kapacitással működik újszülött csecsemőkorban. Ez a magyarázata a gyerekek esendőségének.
Kb. 10 éves korra éri el a felnőtt kapacitás alsó értékét. Azt sem árt tudni, bár nem akarok, nincs is lehetőség bele menni részletekbe, hogy ahhoz, hogy jól működjön a rendszer, bizonyos kórokozókkal való találkozásra szükség van. Az úgy nevezett aktív immunitás azt jelenti, hogy a szervezet maga termel védőanyagokat (ellenanyagot) a betolakodóval szemben és memóriasejtekben őrzi ezt az információt. Így egy újabb támadást már könnyedén tud hárítani.
Van passzív immunitás is – ilyen például a magzaté illetve kiscsecsemőé, aki készen kapja az ellenanyagokat az anyától. Ez a passzív immunitás azonban csak addig tart, amíg az ellenanyagok le nem bomlanak. Csak érdekességként említeném meg, hogy sokáig az immunitás fogalmán a szervezetnek külső fertőzésekkel és fajidegen ellenanyagokkal szembeni védekezéséét értették. Az újabban elvégezett kutatások viszont arról szólnak, mindez csupán alárendelt funkciója az immunrendszernek, hiszen az infectió (a fertőzés) elleni védekezés alkalmi jellegű. Úgy tartják a fő feladat a szervezet különböző sejtjei, sejtféleségei, szövetei közötti ökonómiai (értsd ebben az esetben harmonikus) együttműködés.
Visszatérve kérdésére a Béres cseppet illetőleg: én a magam részéről jobban hiszek az immunrendszer természetes erősítésében, még ha erről is, ezzel kapcsolatban is sok egymásnak ellentmondó hír áll rendelkezésünkre. Egészséges táplálkozás, napfény, levegő ezek mind-mind az újonnan felfedezett D-vitamin immunitást segítő funkciójával állnak összefüggésben.
Tudom: szmog, rossz levegő, kevés idő – értem én, de mégis az adott lehetőségekből, azt javaslom, próbálják meg kihozni a maximumot. A vitaminok közül a C-vitamin, az ásványi anyagok közül a cink amit sokan ajánlanak. Testmozgás, szabad levegőn való játék és fizikai terhelés biztosan sokat segít.
Kedves Ágota! Ha megnyugtatja, adhat akár Béres cseppet vagy bármi más ajánlott vitamint. A C-vitamin ismereteim szerint segít a fertőzés legyőzésében, nyugodtan adható lázas állapotban is, természetes formában citrusfélékben, paprikában, savanyú káposztában található. Sok év tapasztalata azt mondatja velem, ahogy nőni fognak gyerekei úgy fog ritkulni a betegségek száma. Legyen türelmes, kövessen el mindent – tudom, úgyis azt teszi a gyógyulás illetve a megelőzés érdekében. Amíg nem teljesen egészségesek a kicsik, ne vigye őket vissza a közösségbe.
Gyakori fertőzés esetén előfordulhat, hogy esetleg vashiány áll a háttérben, ennek kizárása, ha doktor nénijük indokoltnak tartja, laborvizsgálattal lehetséges.
Orrfújás és orrvérzés – mivel érdemes próbálkozni?
Kedves Doktornő!
A következő problémával fordulok Önhöz. 2 éves kisfiam még nem tud zsebkendőbe orrot fújni és egyáltalán nem is hajlandó megpróbálni sem, így hát amikor náthás/beteg, marad az orrszívás. Sajnos viszont bármikor erre kényszerülünk, szinte mindig vérzik az orra tőle, akármilyen kicsi fokozatra is állítjuk a porszívót. Van esetleg valami ötlete, mivel próbálkozzunk, hogy ne vérezzen az orra?
Köszönettel,
Anita
Kedves Anita!
Egy két éves kisfiúnak még nem is kell okvetlenül tudnia zsebkendőbe orrot fújni. Úgy gondolom nem rosszalkodásból „nem hajlandó megpróbálni” hanem nem tudja még technikailag megoldani ezt a dolgot. Én se próbálnék a magam részéről olyat, amiről érzem nem fog sikerülni. Általában 3 éves korra szokták a gyerekek megtanulni kifújni az orrukat. Mivel azonban ez csak egy tájékoztató adat,és nem minden, sőt a gyerekek egyáltalán nem olvassák a vonatkozó könyveket, van aki előbb, van aki még ennél is később tudja kifújni az orrát.
Nátha, megfázás esetén az orrszívás mellett általában orrcsepp, orrspray használatát szoktuk javasolni. Tudom, az tűnik logikusnak, hogy az orrszívás okozza a vérzést, de ez nem így van. Ezért úgy gondolom nincs jelentősége annak, milyen fokozatra állítják a porszívót. Magát az orrvérzést épp az a megfázás, vagy erős orrfújás (Önöknél ez még nem lehetséges ok mivel a kisfiú még nem fújja az orrát), tüsszentés vagy apró sérülés (orrpiszkálás vagy orrba jutott idegen test) is előidézheti. Nátha, megfázás esetén az erek, hajszálerek is duzzadtabbak, tágabbak, vérbővebbek lehetnek, ez az oka a vérzésnek. Szerencsére úgy gondolom, nem nagyfokú ez a vérzés amit észlelnek, mert akkor biztos arról számolna be. Érdemes orrkenőcsöt íratni, amiben van gyulladáscsökkentő, némi helyileg ható antibiotikum és összehúzó anyag, ez szokott segíteni. A kenőcs receptköteles, tehát orvossal kell feliratni. Az is elő szokott fordulni hogy az egyik kapilláris érgomolyag fala kicsit vékonyabb, ezért gyakrabban vérzik. Ezért olykor gégészeti vizsgálat után kauterrel picit megégetik az ér falát, ami ijesztően hangzik, de nem egy fájdalmas beavatkozás. Ezzel azt lehet elérni, hogy ott egy hegecske keletkezik, ami a vérzések kiújulásának is gátat szab. Remélem kisfia az orrfújást is, mint még oly sok mindent az életben, ügyesen megtanulja és problémájuk spontán megszűnik.
Dr. Gyarmati Andrea
gyermekgyógyász szakorvos
