Falfűtés, padlófűtés, sőt mennyezetfűtés is létezik, megmondjuk, mikor melyiket érdemes választani.
Ma már nem csak a hagyományos fűtési rendszerekben érdemes gondolkodni, bár a legtöbbünk számára még mindig a radiátor jelenti a meleget. A lakások egy részében pedig nem elvetendő ötlet a padló- vagy éppen a falfűtés, az egyre többek által kedvelt és keresett kandallóról vagy cserépkályháról nem is beszélve.
Megmutatjuk, melyiket mikor érdemes választani, és milyen költségekkel jár a megvalósításuk.
Padlófűtés
Ennek a cikknek a szerzője egy olyan házba költözött, ahol volt padlófűtés. Ennek egészen addig örült, míg ki nem derült, hogy a rosszul lefektetett csövekből nem sikerült rendesen leengedni a vizet, így a rendszer szétfagyott. És mivel felette padlólap van, ezért az esélytelenek nyugalmával üzemeltette be a radiátorokat.
Miért is jó a padlófűtés?
A lényege, hogy a meleget sokkal nagyobb felületen képes közvetíteni, mint a hagyományos rendszer. Mivel a csövek a padló alatt helyezkednek el, egyrészt egyenletes meleget biztosítanak, másrészt a meleg eloszlása is egyenletesebb. Ezért elég alacsonyabb hőmérsékletre állítani a fűtést, amivel energiát lehet megspórolni.
Infra-padlófűtés
A csöves rendszeren kívül most kezd terjedni az infrafűtés. A tekercsben árult "filmet" kell a padlóra tenni, nem kell betonozni, ezért olyan helyiségekben is jól használható, ahol nem lehet nagy súlyt terhelni. Ráadásul bármilyen burkolat kerülhet fölé. Ez a panel elektromos áramot alakít át infravörös sugárzásé. Előnye, hogy hőveszteség nélkül melegít, és átlagosan 20 százalékos energiamegtakarítás érhető el vele. Könnyen és gyorsan szerelhető.
A padlófűtés előnyei:
- Energiatakarékos
- Egyenletes hőelosztást ad
- Olyan helyiségekben is alkalmazható, ahol a radiátor nem illik a beltéri dizájnhoz
- Bármilyen fűtéstípussal összeköthető
Hátrányok:
- A beüzemelése viszonylag drága
- Hosszú a felfűtési ideje
- Csak bizonyos burkolatok esetén jön szóba
- Javítása meglehetősen macerás, és sok bontással is jár
- Gyerek- és hálószobába nem ajánlott a használata
Fal- és mennyezetfűtés
Naná, hogy ilyen is létezik ma már. Míg a padlófűtés elég elterjedt, az utóbbi időben jelent meg a fal- és a mennyezetfűtés, ehhez a legtöbb fűtéssel foglalkozó cég kínál alapanyagokat. Itt van mindjárt a Qualitherm, egy magyar cég, akik saját fűtési rendszert fejlesztettek ki. Ők a mennyezetfűtést preferálják.
Ez a rendszer gyakorlatilag bárhová felszerelhető utólagosan, nem kell vakolni, elég gipszkartonozni a mennyezetet. Nem növeli a szállópor koncentrációt, kellemes a hőérzete, elég a vizet 25-30 fokra melegíteni, megszünteti a hidegsugárzást, ami a külső falakról és az ablakokról érkezik, egy hőszivattyús rendszerrel kombinálva ráadásul még hűteni is lehet vele nyáron, sokkal olcsóbban, mint a klímával. Persze, itt jön a kérdés, hogy mennyibe is kerül ez a rendszer? A Qualithermnél az anyagköltség 8500 Ft +Áfa/nm. Hogy, ne legyen olyan egyszerű számolgatni, minden lakásra egyedi terv készül, amiből kiderül, hogy pontosan mennyibe kerülne a mennyezetfűtés.
A falfűtés majdnem ugyanazokkal a jó tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mennyezeti, csak itt panelek helyett csöveket fektetnek a falakra. Ezért a munka jóval nagyobb, és több piszokkal jár, nagy felújítás, vagy építkezés esetén viszont jó választás lehet. Ennek ára nagyságrendileg a padlófűtés árában van. Persze van, aki egyedül is bevállalja a dolgot, és teljesen házilag rak össze egy rendszert. Költsége ennek is van, de érdemes áttanulmányozni, hogyan kell csinálni.
Cserépkályha, kandalló
Úgy tűnik, mintha visszaugranánk a múltba azzal, hogy a fafűtést emlegetjük, de ez nem így van. Egyrészt a fafűtés reneszánszát éli, köszönhetően a növekvő rezsiáraknak, illetve annak, hogy sokan szeretnék megszüntetni függőségüket a szolgáltatóktól, arról nem is beszélve, hogy számos olyan település van, ahol nem elérhető a vezetékes gáz.
Mik az előnyei és a hátrányai?
Először is, nagy meló megépíteni, és sok porral és piszokkal jár. Ha utólag kerül az ingatlanba, akkor fel kell szedni a padlót, kéményt kell létrehozni, ehhez viszont falat kell bontani. Az építés előtt egy statikussal is érdemes beszélni, mert a cserépkályha építésekor nagyon sok víz kerül felhasználására, ami ugyan elpárolog, de addig is igen súlyos. Az építés néhány nap alatt lezajlik, attól függően, hogy egy meglévő kéménybe vezetjük be a cserépkályha kéményét, vagy teljesen újat építünk.
A cserépkályha lehet modern és régies, és mi dönthetjük el, mekkora méretűt akarunk. Azt azonban érdemes tudni, hogy a fafűtés esetén a szálló por koncentráció igen magas, sokat kell takarítani. Azt, hogy milyen kályhát választunk, főleg a pénztárcánk és a hely határozza meg, na meg az, hogy mekkora helyiséget szeretnénk felfűteni, illetve, hogy kizárólagos fűtésnek szánjuk, vagy csak rásegítésnek a gáz/villany mellé.
Persze a kályha nem csak a csempékből áll, a belső részt a kályhás mester samott téglából rakja ki, erre kerül a külső héj. A cserépkályhát sajnos nem lehet rögtön az elkészülte után beüzemelni, a teljes kiszáradás akár 4-8 hét is lehet, attól függően, milyen a lakás hőmérséklete. A jó hír, hogy lehet kapni bontott cserépkályhákat is, ezek viszont gyakran nem túl esztétikusak.
A csempék ára egy kisebb kályha esetén 150.000 Ft körül van, míg egy nagyobb esetén akár 600-700 ezer ft is lehet, attól függően, hogy a falhoz kerül, vagy a térbe. Egy bontott cserepet használó ismerős tavaly nyáron építtette meg a kályháját, ez munkadíjjal és anyaggal együtt 250.000 Ft-ba került, és ezzel egy 50nm-es teret tudnak kifűteni. Ha új cserépből készült volna a kályha, akkor nagyságrendileg a dupláját kellett volna kifizetni érte.
