Zanza!

Nem, nem létezhet ünnep linzer nélkül. Olyan egyszerű, és annyira nagy sikere van mindig. Természetesen anyukám vaníliás baracklekvárját bontom fel hozzá, mert ez a süti abszolút megérdemli. Amellett, hogy csupa vaj, én mindig teszek bele vaníliát is, mert imádom az utánozhatatlan aromáját. Szintén előre elkészíthető édesség, viszont el kell dugni! Bevallom, nálunk a fotózott példányok öt percet sem értek meg, pedig pihennie is kellene.

linzer2

Én szeretem simán hagyni a tetejét, de nyugodtan meg lehet kenni a felső részeket sütés előtt felvert tojással. Ha nincsen linzerszaggató formájuk, egy jó nagy pogácsaszaggató és egy pici pálinkáspohár kombinációja is megteszi.

Hozzávalók:

30 dkg liszt
20 dkg hideg vaj
10 dkg porcukor
fél rúd vanília
lekvár

1. A felkockázott hideg vajat összedolgozzuk a porcukros liszttel és a vaníliával. (Ha van késes robotgépünk, tegyünk bele mindent, és hagyjuk, hogy a gép dolgozzon helyettünk.) Fóliába tekerve fél órára tegyük hűtőbe a tésztát.

2. Lisztezett felületen a tésztát 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk, kiszaggatjuk, sütőpapírral bélelt sütőlemezre helyezzük.

3. 180 fokos sütőben 10 perc alatt készre sütjük. (Érdemes külön sütni a felső és alsó részeket, mert a lyukas közepű darabok hamarabb megsülnek.)

4. A kihűlt kekszeket betöltjük, pihentetjük.

linzer1

Porcukorral megszórhatjuk tálalás előtt.

Blogmustra