Emlékszem gyermekkorom átható szagú filctollaira. Akkoriban örültünk annak, hogy egyáltalán vannak, a szüleink sem, mi sem foglalkoztunk azzal, mit rejtenek a színes műanyag rudacskák. Manapság viszont – a tudatosság szintjének emelkedésével – előtérbe került az ökológiai szemlélet: egyre több szülő gondolkodik el azon, hogy a gyermekek alkotó eszközei ártalmasak lehetnek a lurkók egészségére.
Nem kötelező feltüntetni!
A vegyipar óriási mennyiségben állítja elő a különféle mesterséges anyagokat. Veszélyesség szempontjából jó részük nincsen bevizsgálva. Amelyekkel kapcsolatban folytak/folynak kutatások, azokat pedig felnőttekre vonatkoztatva teszik. Hol maradnak a gyermekek? Akiknek a szervezete sokkal érzékenyebb, ellenállóképessége fejletlenebb, mint szüleiké. A kicsik szervezetébe ráadásul nagyobb mennyiségű méreganyag kerülhet, mivel ők kúsznak-másznak, maszatolnak, mindent a szájukba vesznek. Szerencsére gyorsabb anyagcseréjük gyorsabb kiürülést is tesz lehetővé.
A rajzeszközökön nem kötelező feltüntetni a termékben lévő anyagokat, így történhet meg az, hogy a gyanútlan szülő örömmel viszi haza a szép, színes, ám méregkoktélokkal teli csodaceruzákat és egyebeket, hadd alkosson vele a gyerek!
Legyünk tehát éberek! Az olcsó, márkátlan termékeket kerüljük, hiszen a legtöbb probléma ezekkel lehet. Figyeljük, fel van-e tüntetve a CE, illetve az EN 71/3 jelzés az adott eszközön, mert az azt jelenti, hogy a megengedett vegyszertartalmat nem lépi túl. Legjobb, ha természetes alapanyagokból készült, az ökonormáknak megfelelő rajzeszközöket vásárolunk. Így nem csak gyermekeink egészségét védjük, környezetünket sem károsítjuk.
A továbbiakban megvizsgáljuk, milyen anyagok vannak a hagyományos rajzeszközökben, és melyek ökováltozataikban.
Mi van benne pontosan?
Nézzük először a filctollakat! Egy évtizeddel ezelőtt még nagy mennyiségben tartalmaztak formaldehidet, ma már szerencsére nem, ám van helyettük benne más, egészségre veszélyes vegyi anyag. Ilyen például az anilin, továbbá a benzol és a sztirol, amelyek rákkeltő hatásúak lehetnek. A patront nedvesen tartó dietilén-glikol a szemet és a bőrt irritálja. Az íróhegy készítéséhez használt antimónium szintén veszélyes anyag, szédülést okozhat. A filctoll külső része lehet PVC-ből, amely nemcsak az egészségre, a környezetre is káros.
Ökováltozatuk polipropilénből készül, és tartalmaz többek között glicerint, élelmiszer-színezéket és élelmiszer-ipari tartósítószert.
A gyurmák némelyikében rákkeltő formaldehid, szerves halogének, illetve mérgező nehézfémek lapulnak. Ezzel szemben az ökogyurmák az élelmiszeriparban használt anyagokat, természetes krétát, földviaszokat tartalmaznak.
Az ujjfestékekben szintén lehetnek egészségre ártalmas anyagok, úgymint: rákkeltő formaldehid, szerves halogének, mérgező tartósítószer, allergizáló króm és agykárosító ólom.
Az ökológiai elvárásoknak megfelelő ujjfestékeket pedig főként az élelmiszeriparban használt anyagok alkotják.
Ami a ceruzákat illeti, azokból szintén az ökót válasszuk! Ezek nem tartalmaznak nehézfémeket – nem úgy, mint hagyományos társaik –, továbbá nem lakkozottak. A festéshez használt ecsetekből se lakkozottat vásároljunk. A radír pedig hagyományos gumi vagy kaucsuk legyen, mert a színesek általában PVC-ből készülnek.
Gyermekünk alkotásai általában életörömöt sugároznak, vidám, színes belső világuk anyagi lenyomatai. Ahhoz, hogy létrejöttükbe semmi üröm ne vegyüljön, tudatos rajzeszközválasztás szükséges.
