A világűrből is látszik ez a találkozó: százmillióan gyűlnek össze a folyóparton

4K drónfelvétel több ezer emberről, akik a 2025-ös Maha Kumbh Mela fesztiválon gyűltek össze az indiai Prayagrajban.
Olvasási idő kb. 3 perc

Három szent folyó találkozásánál zajlik a világ legnagyobb emberi gyülekezése, a Kumbh Mela: a százmilliókat vonzó esemény akkora, hogy tavaly még az Európai Űrügynökség is készített róla felvételeket.

A legutóbbi, tavaly január 13. és február 26. között, Prayagraj közelében megrendezett fesztivál mindnél különlegesebb volt: az ünnep „Maha”, vagyis nagy volt, amelyre csak 144 évente kerül sor. Maga a hagyomány viszont jóval régebbi: több mint két évezredes múltra tekint vissza.

Négy szent városban rendezik meg

A négy város – Praygraj, Haridwar, Nashik és Ujjain – között vándorló zarándoklat központi helyszíne a Triveni Sangam, a három szent folyó, a Gangesz, a Jamuna és a Szaraszvati találkozásánál. Amíg az első két folyó ma is létezik – ráadásul egymástól eltérő színük miatt már messziről is jól megkülönböztethetők –, addig a harmadik már csak a hit része. Úgy tartják ugyanis, hogy egykor valóban létezett, ám a mára kiszáradt folyó vize a felszín alatt most is szüntelenül áramlik.

Vallási zarándokok szent fürdőt vesznek a Gangesz folyóban, a Kumbh Mela ünnepen.
A Kumbh Mela ünnepén zarándokok tízmilliói érkeznek a három folyó találkozásához
Fotó: Alison Wright / Getty Images

Még különlegesebb a folyók ereje ilyenkor

A hely szentségét mi sem meséli el jobban, mint az az ősi, hindu történet, amely szerint egy, az istenek és démonok közötti harc során a halhatatlanság nektárjának cseppjei a négy városban hullottak a földre. Innen ered a fesztivál neve, a Kumbh Mela is:

Idézőjel ikon

a „kumbh” a nedűt felfogó korsót jelenti, a „mela” pedig a gyülekezést.

Az emberek hatalmas tömegeit megmozgató találkozót tehát felváltva, három-három évente rendezik meg e városok valamelyikében, így tehát ugyanarra a településre tizenkétévente kerül sor. A hívők szerint a bonyolult asztrológiai számítások alapján meghatározott időpontokban a folyók vizének még különlegesebb az ereje, mint más időszakokban: a megmártózás ilyenkor nemcsak megtisztít, hanem közelebb visz a végső felszabaduláshoz, a mokshához is.

India, Allahlabad, Maha Kumbh Mela ünnep 2013-ban.
A fesztivál résztvevői megmártóznak a folyóban, amelynek hitük szerint még nagyobb ereje van, mint máskor
Fotó: Atlantide Phototravel / Getty Images

Várost építenek a fesztivál idejére

A fenti érdekességeken túl a fesztivál különlegességét mégis az esemény fizikai valósága adja. A hetekig tartó ünnep idejére tulajdonképpen egy teljes város épül fel a semmiből a Gangesz partján. Több mint 40 négyzetkilométeres területet óriási, víz- és áramhálózattal kiépített, sátorvárossá alakítják, amelyben utak, parkolók, lakóépületek és tízezernyi illemhely is helyet kap, a két partot pedig az ünnep idején átmenetileg úszó hidak kötik össze.

Idézőjel ikon

A rendet több tízezer rendőr felügyeli, és az ideiglenesen kialakított kórházakban százával dolgoznak az orvosok.

A rendezvény gazdasági hatása sem elhanyagolható, hiszen a fesztivál több százezer embernek ad munkát, ám a papi rituálék árai gyakran meglepően magasak, mi több, a csónakos „taxik” sem olcsók.

Az Európai Űrügynökség felvétele a Kumbh Mala fesztiválról
Az Európai Űrügynökség felvételének tanúsága szerint az indiai fesztivál még az űrből is látszik
Fotó: Wikimedia Commons / European Space Agency

Még az űrből is látszik az embertömeg

Noha becslések szerint az UNESCO által az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listáján is elismert Kumbh Mela 2013-as eseményén mintegy 100 millióan fordultak meg, a tavalyi ünnep is legalább ennyi embert hívott a szent helyre. Ezt bizonyítja az Európai Űrügynökség felvétele is, amely szerint 2025-ben is akkora volt a zarándokló tömeg, hogy az űrből is látszott.

Kapcsolódó: A Föld legelektromosabb helyén tíz órán át villámlik

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.