Azt hihetnénk, hogy a királyi trónusok megfelelőek és elegendőek az uralkodók számára. Viktória királynő azonban, hiába volt Nagy-Britannia és Írország uralkodója és India császárnője, egy másik székre is fájt a foga. Az arany zsámolyra.
A viktoriánus időszak nemcsak társadalmi és gazdasági, de politikai szempontból is aranykora volt Nagy-Britannia történetének. A brit gyarmatbirodalom korábban nem látott méreteket öltött ekkoriban, India mellett Afrikában is hatalmas területeket kebelezett be.
Ötéves kéményseprők és tízévesek a bányában: gyerekek és munka az ipari forradalom idejénA gyerekmunkára egészen másként tekintettek az ipari forradalom idején, mint ma: akár 16 órás műszakban is dolgoztatták a legkisebbeket.
Tovább olvasomViktória királynő Afrikában indított háborút
A britek által megszállt egyik legfontosabb terület a mai Ghána területén található Aranypart volt, az asantik földje. A terület megszerzése azonban nem ment könnyen a birodalmi hadseregeknek, ugyanis a térségben élő törzsek nem akarták elfogadni az uralmukat. Öt alkalommal is fegyvert fogtak ellenük. Ezek közül az első, egyben a leghosszabb 1823-tól 1831-ig tartott. Sokkal nagyobb jelentőségű volt azonban a már Viktória királynő uralkodása végén, 1900-ban vívott háború volt, amit
Viktória királynő szerelmi házasságot köthetett – élete végéig gyászolta AlbertetAz akkori világ egyik leghatalmasabb uralkodója a szívére hallgatott. Viktória és Albert nem rózsaszín ködben élt, de a férfi volt a királynő támasza.
Tovább olvasomaz arany zsámoly háborújaként is emlegetnek.
Az arany zsámoly az asanti nép legszentebb ereklyéje, amely a legenda szerint az égből ereszkedett le számukra, s magában foglalja a teljes nép lelkét – az élőkét, a holtakét és a még meg nem születettekét egyaránt.
Háborús jóvátételként követelte a zsámolyt a királynő
Sok csatát követően 1900-ra a terület nagy része brit fennhatóság alá került, a békeszerződésben pedig kötelezték az asantikat jóvátétel megfizetésére is. Amikor ez az összeg nem érkezett meg időben, az angol hadak egyik parancsnoka, Sir Frederick Mitchell Hodgson, az Aranypart kormányzója a törzs vezetője elé tárta követeléseit, a jóvátétel összegén felül pedig az arany zsámolyt is magának követelte. A beszámolók egy része szerint maga akart ráülni, más források viszont úgy vélik, Viktória királynő vágyott az ülőalkalmatosságra.
Magyar gyarmat volt, mára a világ egyik legnagyobb városa lettAmikor még a világpolitikában is megvolt a helyünk, gyarmatunk is volt.
Tovább olvasomBárhogy is legyen, Hodgson követelésével szentségtörést követett el az asanti nép szemszögéből, mivel gyakorlatilag a nép lelkét akarta elragadni tőlük.
Az asantik Nana Yaa Asantewaa anyakirálynő vezetésével a britekre és szövetségeseikre támadtak, de hiába az elszántság, a kezdetleges fegyvereik és a britek tűzerőfölénye miatt hosszú távon bukásra ítéltetett a felkelés. Ugyan Hodgsonék elmenekültek, de még nagyobb erőkkel tértek vissza. Az anyakirálynőt és a felkelés vezetőit 25 évre száműzték a Seychelle-szigetekre, de az arany zsámolyt nem sikerült megszerezniük.
Ha Viktória királynő életéről további érdekességekre is kíváncsi vagy, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
Száz évre eltüntették minden nyomát az angol királynő botrányos barátságánakCsaládja és az udvar sem nem nézték jó szemmel az angol királynő különös barátságát.
Tovább olvasom
