Leverték a gettólázadást a megszálló hatóságok
A megszállt lengyel főváros főként zsidók lakta részén 1940 áprilisában kezdődött a gettó kijelölése és a zárófalak felhúzása, Hans Frank német főkormányzó pedig októberben rendelte el hivatalosan több mint 400 ezer zsidó származású polgár, a varsói lakosság közel 30 százalékának betelepítését az elzárt területre. 1942 júliusa és szeptembere között a német hatóságok 300 ezer személyt deportáltak a gettóból megsemmisítő és munkatáborokba, ezt követően elrendelték a gettó felszámolását és a megmaradt, munkaképes zsidó lakosság átszállítását a megszállt Lengyelország egyéb területeire.
Az akció 1943. április 19-én indult, a gettóba benyomuló német katonák és rendőrök azonban nem várt ellenállással találták szembe magukat: a lakók fellázadtak, és gránátokkal, saját készítésű fegyverekkel igyekeztek a gettó falain kívülre szorítani a németeket és kollaboránsaikat. A lázadás a meglepetés erejével hatott, a németek azonban hamarosan úrrá lettek a helyzeten, porig rombolták a gettót és a megmaradt lakosságot lágerekbe deportálták, május 16-ra az utolsó megmaradt, önállóan és kis csoportokban harcoló lázadót is sikerült ártalmatlanná tenniük.
A fotó alapján azonosították a géppisztolyos tisztet
A híressé-hírhedtté vált fotót ez alatt a csaknem egy hónap alatt készítették, a rajta látható, férfiakból, nőkből és gyerekekből álló csoportot egy bunkerből vezeti ki csőre töltött puskával egy csoport SS-katona, feltehetően a Nowolipie utca 34. számú háza előtt. A felvétel valószínűleg – sok hasonló képpel együtt – propagandacéllal készült, alkotója pedig a 689-es propagandaegység egyik hivatásos fotósa volt, de az is lehetséges, hogy „a varsói gettó királyának” becézett osztrák SS-tiszt, Franz Konrad műve, aki később a bíróságon azt állította, fényképeivel a német egységek brutalitását kívánta dokumentálni, és feljelenteni őket a felsőbb hadvezetésnél. Vallomása nem hatotta meg a lengyel bírákat, akik 7 személy meggyilkolása és ezrek lágerekbe deportálásának bűnéért halálra ítélték Konradot.
A kép jobb sarkában látható géppisztolyos SS-tiszt, aki rezdületlen arccal tartja célkeresztben a sapkát, kabátot viselő, kezét feltartó kisfiút, szintén több mészárlásban volt bűnrészes, sokáig mégis megúszta a felelősségre vonást. A Joseph Blösche névre hallgató férfi a háború végén szovjet hadifogságba került, pár évre rá azonban szabadon engedték, ezt követően a későbbi NDK területén telepedett le, megházasodott, és a türingiai Menteroda községben egy helyi üveggyár szakmunkásaként szerzett munkát. A keletnémet hatóságok csak két évtizeddel később, 1967-ben akadtak rá a bujkáló háborús bűnösre, akit az időközben világszerte ismertté vált fénykép buktatott le.
Ugyan Blösche szovjet munkatáborban szerzett arcsebei nehezítették az azonosítást, a fotó, és más, a gettólázadás idején készült felvételek alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szemtanúk által kegyetlen szadistának leírt egykori SS-tiszt akadt a Stasi horgára. Amikor tárgyalásán a bíró szembesítette Blöschét a híres képpel, és megkérdezte, mit érzett, amikor egy 8 éves fiúra fegyvert szegezett, a vádlott úgy válaszolt, egyáltalán semmit, ugyanis a hasonló esetek mindennaposak voltak. A bíróság háborús bűntetteiért golyó általi halálra ítélte Blöschét, az ítéletet 1969 júliusában a lipcsei börtönben hajtották végre.
Máig nem tudni, ki lehetett a kisfiú
Míg a fegyveres tiszt személyazonossága egyértelműen bizonyított, a fotón szereplő többi alak, köztük a kisfiú kiléte máig rejtélynek számít: utóbbival kapcsolatban számos teória született már, azonban egyik sem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Lehetséges, hogy a képen az akkor 8 éves Artur Dąb Siemiątek látható, akinek édesapja a gettóban működő titkos zsidó ellenállásban működött; a fiú nem élte túl a holokausztot, két rokona azonban még 1939-ben sikeresen a Szovjetunióba menekült, később ők azonosították a fényképen szereplő fiút mint néhai hozzátartozójukat.
Szintén a Szovjetunióba menekült Avrahim Zelinwarger, aki 1999-ben, 95 éves korában kereste meg a sajtót, azt állítva, a képen akkor 11 éves fia, Levi szerepel, akit édesanyjával és húgával együtt meggyilkoltak a németek – az állítás valóságtartalmát azonban erősen kétségbe vonják, a Leviről készült képek ugyanis kevés hasonlóságot mutatnak a varsói fiúval. Hasonlóképpen vitatják egy Israel Rondel nevű férfi állítását, aki a ’70-es években a londoni Jewish Chronicle hasábjain azonosította magát mint az egykor célkeresztben tartott fiúcskát.
A negyedik lehetséges személy az 1936-ban született és 2012-ben elhunyt Tsvi Chaim Nussbaum, akit családjával a hírhedt Hotel Polski-ügyben – a német hatóságok a gettó likvidálását követően titkos összekötőik segítségével palesztin vízumokat adtak el a még bujkáló, vagyonosabb zsidó családoknak, akik besétáltak a csapdába, és végül deportálásra kerültek – tartóztattak le 1943 júliusában. Törvényszéki orvosszakértők vizsgálata megállapította, hogy a képen szereplő fiú és Nussbaum füle, illetve bizonyos arcvonásai egyezést mutatnak, a férfi története, illetve a letartóztatás helyszíne és dátuma azonban nem illeszkedik egymáshoz, a legtöbben ezért az ő állítását is falsnak tekintik.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
