A nácigyilkos balerina és az auschwitzi asszonylázadás

GettyImages-1195508818

Az Auschwitzba hurcolt lengyel balerina utolsó táncával lefegyverezett egy SS-őrt, egy másikat pedig két lövéssel leterített, majd lázadást szított társai között – Franceska Mann története.

Az 1917-ben, Varsóban született Franceska Mann (eredeti nevén Manheimer) gyerekkora óta a táncnak élt, kamaszkorára elismert balerinává vált, 22 éves korában pedig 125 versenyző között negyedik helyezést ért el a patinás brüsszeli balettversenyen – a szépségéről és tehetségéről országszerte híres táncosnő természetesen a férfiak körében is jó partinak számított, egy gazdag kereskedő fiához, Marek Rosenberghez ment feleségül. Lengyelország megszállását követően a házaspárnak a zsidók számára elkerített varsói gettóban kellett élnie, vagyonuknak köszönhetően azonban kivételes előjogokkal rendelkeztek: drága ruhákban járhattak, sőt, elhagyhatták a gettót, és beléphettek az „árja zónának” számító városrészekbe is.

Gyilkos sztriptízt adott elő az őröknek

Franceska Mann stúdiófotón a '30-as évek végén
Franceska Mann stúdiófotón a '30-as évek végénHistory Collection

Hamarosan elterjedt a szóbeszéd, miszerint svájci zsidó szervezetek vízumok kiadásával kívánnak segíteni a megszállt területeken élőknek, akik – jelentős pénzösszeg fejében – először Svájcba, majd onnét Dél-Amerikába utazhatnak. Kivételezett helyzetének köszönhetően Franceska összekötőként segített a gazdag, befolyásos zsidó családok és a vízumokat szervező fél közötti üzlet lebonyolításában, tudtán kívül azonban a nácik kezére játszotta sorstársait: a svájci vízumüzlet ugyanis átverés volt, melynek segítségével a német hatóságok felkutathatták és lágerbe deportálhatták a bujkáló vagyonos zsidókat.

A nem létező vízumot kifizető családok a Hotel Polski névre hallgató szállodában várták a segítség megérkezését: 1943 októberében végül egy személyszállító vonatra terelték fel őket, amely, mint mondták, egy Drezda melletti fogolytáborba indul, hogy ott német hadifoglyokra cseréljék ki és a svájci határhoz szállítsák tovább az 1700 főnyi menekülőt. A szerelvény azonban egyenesen az auschwitz-birkenaui haláltábor felé vette az útját, ahol az utasokat – akik még mindig nem tudták, hová érkeztek – tisztálkodás céljára a zuhanyzónak álcázott gázkamrák felé terelték.

Franceskát a többi női utassal együtt az öltözőbe vitték, ahol megparancsolták nekik, hogy vetkőzzenek le a zuhanyzáshoz – a balerina ekkor gyanút fogott, és úgy döntött, kimenekíti magát és társait a halál torkából. A szemtanúk és az esetet hírből ismerő rabtársak beszámolója több ponton is eltér azt illetően, mi történt pontosan ekkor – a legismertebb változat szerint a gyönyörű fiatal nő odalépett a termet őrző SS-katonákhoz, majd lassú sztriptíztáncot kezdett lejteni: az őrök megbabonázva nézték Franceska produkcióját, aki utolsónak a tűsarkú cipőjét vette le, majd egy hirtelen mozdulattal egyenesen az egyik őr homlokába vágta.

A sérült és meglepett őr kiejtette kezéből a pisztolyát, amit Franceska gyorsan felvett a földről, kétszer hasba lőtt vele egy másik katonát, egy harmadikat pedig a lábán sebesített meg. A vakmerő táncosnő lázadásra szólította fel társait: az öltözőbe beterelt mintegy száz, megvadult nő a túlerőt kihasználva sikeresen lefegyverezte a maradék őröket, a siker azonban nem tartott sokáig. A riadalom zajára becsörtetett a tábor parancsnoka, Rudolf Höss egy különítmény élén, elzárták a kijáratot és géppisztollyal halomra lőtték az összes fellázadt nőt, más források szerint a gázkamrába terelték őket. Egyes verziók szerint Franceska Mann nem várta meg a halált, amikor a katonák becsörtettek, az elkobzott pisztollyal agyonlőtte magát. A hasba lőtt őr, Josef Schillinger még aznap este meghalt a tábori kórházban, a lábon talált Emmerich főtörzsőrmester pedig egész életére fél lábára lebénult.

De vajon tényleg így történt?

A holokausztkutatók máig nem tudják, mennyi igaz a történetből, és mennyi csupán mítosz, fikció: az asszonyok lázadása tényleg megtörtént – maga Höss is említette vallomásában –, a részletek azonban homályosak maradtak. A tábori kórházban dolgozó Jerzy Tabeau lengyel orvostanhallgató, akit az ellenállásban való részvételéért deportáltak lágerbe, és az egyik első személy volt, akinek sikerült megszöknie Auschwitz poklából, beszámolt a nők vérbe fojtott lázadásáról, melynek során egy őr életét vesztette. Egy másik túlélő, Alter Fajnzylberg, a Sonderkommando – vagyis a holttestek megsemmisítését végző osztag – tagja szintén tanúvallomásában említette a történetet, mely szerint az egyik női fogolynak sikerült megkaparintania a Quackernack nevű őr fegyverét, amivel lelőtte a sokak által gyűlölt Schillingert.

Franceska Mann stúdiófotózáson.
Franceska Mann stúdiófotózáson.History Collection

Eugen Kogon holokauszt-túlélő történész nyomán terjedt el a szóbeszéd, miszerint az őrrel végző asszony profi táncosnő lehetett, egy másik Sonderkommando-tag, Filip Müller pedig 1979-ben megjelent visszaemlékezésében említi, miszerint a hír, hogy egy fiatal, vékony alkatú táncosnő sikeresen lefegyverzett több őrt és lázadást szított a deportált asszonyok között, szájról szájra járt a táborban, és reményt, erőt adott a raboknak a túléléshez. Az Amerikába kivándorolt David Wisnau elmondása szerint 1943. október 23-án a meggyilkoltak ruháját válogatta, amikor saját szemével látta a sztriptízt előadó fiatal hölgy gyilkos mutatványát, majd a nők rohamát.

Egyes kutatók kétségbe vonják a sztriptízmotívumot és úgy gondolják, inkább a részeges és erőszakosságáról híres Schillinger kényszerítette vetkőzésre a csinos fiatal balerinát, megint mások azt is tagadják, hogy Francesca Mann-nak köze lehetett a táborban történt eseményekhez: Jan Grabowski lengyel–kanadai történészprofesszor szerint az ismert balerina valójában hírhedt kollaboráns volt, aki 1942 őszén beárulta az ellenállás egy tagját a németeknek, ezért az ellenállók tették el láb alól.

Oszd meg másokkal is!
Mustra