A Hamzsabégi út a XI. kerületben, a (belső) Budafoki út és az Ajnácskő utca között, a Körvasút dél-budai szakaszának északi oldalán elterülő 2,3 kilométer hosszú csendes sétány, mellékutca, melyet a környékbeliek csak „Hamzsa” néven emlegetnek. De vajon mire utal ez a furcsa hangzású elnevezés, mi vagy ki az a Hamzsabég?
Hamzsabég a mai Érdnek a török hódítás korában viselt elnevezése, amely mögött a területet akkoriban birtokló oszmán hadúr, Hamza bég neve rejlik meg. A kegyelmet nem ismerő harcosként, a végvári vitézek lekaszabolójaként híressé-hírhedtté vált Hamza korábban Simontornyán szolgált, majd a szultán parancsára az 1550-es években Érd egy részét vette birtokba, hogy erődítményt építsen a fontos közlekedési csomópontnak és stratégiai helyszínnek számító terület védelmére, ahol három út futott össze.
A vérszomjas török hadúr alakjával kapcsolatban számos legendát őriz a néphagyomány: az egyik történet szerint a cseles magyar vitézek török ruhába öltözve keresték fel Hamza bég palánkvárát, azt hazudva, hogy a közeli szerájból menekültek, ahol portyázók ütöttek rajtuk. A hírre kirontó török helyőrség tagjait a vitézek lesből letámadták, a védtelenül maradt erődöt pedig sikeresen kifosztották.
A másik ismert monda Hamza bég alakját az érdi uradalmat 1675 és 1722 között bérlő Szapáry Péter gróffal kapcsolja össze, holott kettejüket egy évszázad választotta el egymástól. A történet szerint a híres törökverőként ismert Szapáry a bég fogságába esett, aki hírnevéhez hűen alaposan megkínozta, láncra verte, száraz kenyéren és vízen tartotta, illetve szántani kényszerítette foglyát.
Szapáryt végül kiváltották a fogságból, hamarosan pedig (egyes változatok szerint Buda visszavételekor) fordult a hadiszerencse, és Hamzát vezették túszként egykori megkínzottja elé. Szapáry azonban a keresztény könyörületesség nevében megkegyelmezett a bégnek és elengedte őt, mire Hamza, aki ijedtében már megitta méreggyűrűje tartalmát, élete utolsó perceiben hálából felvette a kereszténységet. Ugyan a már említett időbeli távolság miatt a történet két főszereplője biztosan nem találkozott egymással soha, Hamza leszármazottai még Szapáry korában is katonáskodtak, így talán mégis van valamennyi csekély valóságalapja a legendának.
A kegyetlen bég nevét nem csak a budai sétány őrzi. Egykori birtokán, Érden is teret neveztek el róla: a Hamzsabég tértől nem messze, a Minaret utcában egy 17. században épült, zömök, 23 méter magas minaret emlékeztet a török időkre, melynek körerkélyéhez 53, változó magasságú fokból álló csigalépcső vezet fel. Az épületet csonka minaretnek is nevezték, kupolája ugyanis a 19. században villámcsapás következtében leomlott, és csak az 1970-es években állították helyre.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében Budapest belvárosába, az Anker közbe látogattunk.
Bécsi biztosítótársaság megrendelésére épült az Anker köznek nevet adó palotaA belváros nevezetes épülete a száztíz éves múltra visszatekintő Anker-palota, amelynek felújítása egyelőre várat magára.
Tovább olvasom
