A Hamzsabégi út a XI. kerületben, a (belső) Budafoki út és az Ajnácskő utca között, a Körvasút dél-budai szakaszának északi oldalán elterülő 2,3 kilométer hosszú csendes sétány, mellékutca, melyet a környékbeliek csak „Hamzsa” néven emlegetnek. De vajon mire utal ez a furcsa hangzású elnevezés, mi vagy ki az a Hamzsabég?
Hamzsabég a mai Érdnek a török hódítás korában viselt elnevezése, amely mögött a területet akkoriban birtokló oszmán hadúr, Hamza bég neve rejlik meg. A kegyelmet nem ismerő harcosként, a végvári vitézek lekaszabolójaként híressé-hírhedtté vált Hamza korábban Simontornyán szolgált, majd a szultán parancsára az 1550-es években Érd egy részét vette birtokba, hogy erődítményt építsen a fontos közlekedési csomópontnak és stratégiai helyszínnek számító terület védelmére, ahol három út futott össze.
A vérszomjas török hadúr alakjával kapcsolatban számos legendát őriz a néphagyomány: az egyik történet szerint a cseles magyar vitézek török ruhába öltözve keresték fel Hamza bég palánkvárát, azt hazudva, hogy a közeli szerájból menekültek, ahol portyázók ütöttek rajtuk. A hírre kirontó török helyőrség tagjait a vitézek lesből letámadták, a védtelenül maradt erődöt pedig sikeresen kifosztották.
A másik ismert monda Hamza bég alakját az érdi uradalmat 1675 és 1722 között bérlő Szapáry Péter gróffal kapcsolja össze, holott kettejüket egy évszázad választotta el egymástól. A történet szerint a híres törökverőként ismert Szapáry a bég fogságába esett, aki hírnevéhez hűen alaposan megkínozta, láncra verte, száraz kenyéren és vízen tartotta, illetve szántani kényszerítette foglyát.
Szapáryt végül kiváltották a fogságból, hamarosan pedig (egyes változatok szerint Buda visszavételekor) fordult a hadiszerencse, és Hamzát vezették túszként egykori megkínzottja elé. Szapáry azonban a keresztény könyörületesség nevében megkegyelmezett a bégnek és elengedte őt, mire Hamza, aki ijedtében már megitta méreggyűrűje tartalmát, élete utolsó perceiben hálából felvette a kereszténységet. Ugyan a már említett időbeli távolság miatt a történet két főszereplője biztosan nem találkozott egymással soha, Hamza leszármazottai még Szapáry korában is katonáskodtak, így talán mégis van valamennyi csekély valóságalapja a legendának.
A kegyetlen bég nevét nem csak a budai sétány őrzi. Egykori birtokán, Érden is teret neveztek el róla: a Hamzsabég tértől nem messze, a Minaret utcában egy 17. században épült, zömök, 23 méter magas minaret emlékeztet a török időkre, melynek körerkélyéhez 53, változó magasságú fokból álló csigalépcső vezet fel. Az épületet csonka minaretnek is nevezték, kupolája ugyanis a 19. században villámcsapás következtében leomlott, és csak az 1970-es években állították helyre.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében Budapest belvárosába, az Anker közbe látogattunk.
