A professzionális hadseregek szerte a kontinensen létszámhiánnyal küszködnek, ezt ismeri fel egymás után egyre több európai ország. Az elmúlt hetekben nemcsak uniós vezetői szinten, de a német Kereszténydemokrata Párt vezetésében is felmerült, hogy vissza kellene vezetni a kötelező katonaságot.
A CDU még a május elején tartott pártkongresszusán fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig vagy a hadseregben, vagy pedig a szociális ágazatban kellene kötelező szolgálatot teljesíteniük. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője hasonló kijelentéssel élt a napokban, az egész kontinensre kiterjesztené a sorkatonaságot.
Ismét bevezetnék a sorkatonaságot
A német sorkatonaság még tizenhárom évvel ezelőtt szűnt meg, ezt építenék most fokozatosan vissza. A korábbi kötelező katonai szolgálatot egy éves társadalmi szolgálatként vezetnék újra be, amit vagy a Bundeswehrnél, vagy egy szociális intézményben lehetne teljesíteni.A kezdeményezés keretében a nők számára is megnyílna a lehetőség a katonai pályára lépésre. A német államvezetés több forgatókönyv alapján vezetné vissza a hadkötelességet, melyet minden 18 éves számára kötelezővé tennék
Sokan a svéd mintát tekintik példamutatónak, az északi országban minden állampolgárnak, férfiaknak és nőknek is regisztrálniuk kell magukat, és egyúttal megadni azt is, hajlandóak-e katonai szolgálatra. Svédországban csak az évjáratosok egy kisebb része kerül ténylegesen a hadseregbe bevonásra.
De nem csak Németországban merült fel újra a kötelező katonaság ötlete, Dánia 2026-tól kezdve tervezi nők toborzásának bevezetését.
Kötelező a katonai szolgálat Európában: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában.
Egyre több országban kötelező
Lettország az utolsó a sorban, ahol visszavezették a rendszert, ott már 2023-ban, alig 16 évvel annak eltörlése után ismét kötelező bevonulnia minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat 11 hónapig tart, nők esetében pedig önkéntes alapon működik a katonaság. A balti állam döntésére az orosz-ukrán háború volt hatással. Litvánia 2015-ben szintén a geopolitikai helyzetre hivatkozva döntött a kötelező katonai szolgálat mellett.
Finnországban is éppen a napokban határoztak meg a kötelező katonai szolgálatról, 165, 255 vagy 347 napos periódusok vannak. 18 éves kortól minden férfi behívható, a kötelező katonai szolgálatot 30 éves korukig kell teljesíteni, afölött pedig már tartalékosnak számítanak a finnek. A már említett svéd példa kuriózum Európában, itt ugyanis a férfiak mellett a nőknek is lehetőségük van nyilatkozatuk alapján besoroztatni magukat.
Görögországban 19 és 45 év között kötelező a katonai szolgálat, általában 9-12 hónapig tart, a hossza attól függ, hogy a haderő mely típusáról van szó, Cipruson pedig a 18 év felettieket érinti. Dániában a megszüntetett magyar rendszerhez hasonló a katonai szolgálat, a 18 éveseknek 4-12 hónapig kell szolgálniuk, kiválthatják közösségi szolgálattal is. Akik továbbtanulnának a középiskola után, 25 éves korukig is elhalaszthatják a kötelező katonai szolgálatukat. Ausztriában egy 2013-as népszavazáson a lakosság több mint 59 százaléka szavazott a sorkatonaság mellett, minden férfinak nyolc hónapig kötelező szolgálatot teljesítenie, ami viszont szintén kiváltható közösségi munkával is.
Fokozódik a készültség az Unióban, már nőket is besoroznánakEgyre több állam szorgalmazza, hogy ismét vezessék be a kötelező katonaságot.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
