Évtizedeken keresztül folyt a nyomozás a kincseket egykor saját otthonában rejtő Sümegh József meggyilkolása ügyében, azonban a rendőrségi ügy immár elévült – ezért is bizakodik Dézsy Zoltán abban, hogy végre az eddig ismeretlen helyen lévő darabok is előkerülhetnek.
Felhívást tett közzé a Seuso-kincsek sorsával 30 éve foglalkozó rendező, Dézsy Zoltán. A téma kapcsán két dokumentumfilmet és sok riportot is jegyző Dézsy most hatalmas összegű nyomravezetői díjjal csalogatná elő a mintegy 40 darabot számláló egykori lelet eddig rejtőző részeit. Mint ismert, a Magyar Nemzeti Múzeumban jelenleg a római ezüstleletek 16 darabját őrzik, azonban tudjuk, hogy egykor legalább 40 különféle tárgyból állt a gyűjtemény, melyek jelentős része ismeretlen helyen rejtőzik, lassan 50 éve.
10 milliót ér a Seuso-kincsek egy darabja
„A régi, nagy orgazdák, rablók, csibészek már annyira megöregedtek, hogy már nem üzletelnek, nem aktívak, nem megy úgy a szekér, reméljük, hogy utolsó éveikben szeretnének ebből pénzt csinálni – magyarázta a Dívány kérdésére Dézsy Zoltán, miért is időszerű a felhívása. Több olyan orgazdaörökös is élhet, akiknek nyűg ez a tárgy, logikus lépésnek tűnt, hogy egy nagy összegű felajánlással érjem el őket.”
A műkincsek eredete ugyan igazán különös – több esetben véres események kapcsolódnak hozzájuk –, ám jelenleg már bárki legálisan eladhatja őket, ugyanis elévültek a Seuso-kinccsel kapcsolatos bűncselekmények.
Semmilyen büntetőjogi következménye nincs annak, ha valaki felkeres – hangsúlyozza a rendező, akinek három évtizede már, hogy szívügye az értékes római leletek sorsa.
„10 éve már, hogy lezárult a gyilkossági nyomozás, nincs semmiféle műkincses vagy vagyon elleni nyomozás sem érvényben, ezért nem kell félniük, hogy bűncselekményt követnek el azok, akiknél rejtőznek a kincs darabjai. A Seuso-tárgyak bizonyítottan nem földben voltak, hanem egy pincében, tehát az államnak sincs lehetősége rátenni a kezét” – mondja.
A Seuso-leletek a késő ókori Pannónia területéről, azaz a mai Magyarországról, Polgárdi térségéből származnak. Stilisztikailag a Kr. e. 4. századra datálható keletkezésük. Magát a kincset négy tál, öt füles korsó, két borkeverő edény, amforák, toalett-tartó tégelyek és egy kézmosó medence alkotja. Ha a feltételezés helyes, egy étkészlet részei voltak a Seuso-leletek, Dézsy Zoltán várakozásai szerint akár 20-25 darabja is lappanghat.
„Miután több mint 40-et láttak annak idején Sümegh Józsefnél a 70-es évek második felében, minimum egytucatnyi tárgy lehet az én gyanúm alapján, ami még előkerülhet. Sümegh odaadhatta, elcserélhette ezeket másokkal”
– osztotta meg feltételezéseit lapunkkal Dézsy Zoltán.
„Tudom, hogy vannak orgazdák, akik be vannak rezelve, hogy ha előadják, rendőrségi látókörbe kerülhetnek, de vannak olyanok is, akiknek már kimerültek a forrásaik, nem dolgoznak, Polgárdi és Kőszárhegy környékén, leélték az életüket, és most már attól sem kell félniük, hogy megbüntetnék őket, ha becsületes megtalálóként jelentkeznének a felhívásra.”
Dézsy attól tart, hogy a Sümeghgel egykor kapcsolatban álló orgazdák a sírba viszik ezeknek a kincseknek a rejtekhelyét, olyannyira eldughatták őket. Ezt szeretné elkerülni.
A kincs darabjainak visszavásárlását egy titokzatos mecénás vállalta magára. Az inkognitóját megőrizni kívánó illető 10 millió forintot ajánlott a fent említett becsületes megtalálók részére, a Seuso-kincs darabjai pedig a visszavásárolást követően a Nemzeti Múzeumba kerülnének.
Ha valaki tudja, hogy a birtokában van egy darab a Seuso-kincsből, a 06/20 6170 600-as telefonszámon vagy a dezsyzol@gmail.com e-mail-címen jelentkezhet a felajánlott 10 millió forintért.
Angliából került haza a kincs egy része
1879-ben Polgárdiban egy különleges tárgyat találtak, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. Az ezüstből készült quadripusz – összecsukható asztal – egyidős a kincs edényeivel, hasonló technikával készült. Ezzel az asztalkával kezdődött a Seuso-kincsek hazánkat érintő, modern kori története. Később kiderült, hogy egy Sümegh József nevű ember rejteget otthon nagyobb adag ókori ezüstkincset, mely egy része egy londoni aukción bukkant fel a 2000-es évek elején, Lord Northampton jóvoltából. A magyar állam már akkor sejtette, hogy a leletek Polgárdiból kerülhettek Angliába, sokáig azonban a tulajdonos ellenállása miatt nem tudták megvizsgálni, összefügg-e valóban a kis asztalka és az ezüst étkészlet. Ma már tudjuk, Magyarországnak igaza volt.
Az ügy ennél azonban jóval bonyolultabb volt már akkoriban is, ugyanis egy tisztázatlan gyilkosság következtében tűntek el ezek az ezüstedények a polgárdi születésű egykori kiskatona, Sümegh József otthonából halálát követően. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán tekinthetőek meg két másik, korábban a múzeum birtokába került darabbal együtt.
Még akár 20-25 lappangó darab rejtőzhet
Egyszerűen kiderül majd, ha valaki egy darabbal jelentkezik Dézsynél, hogy az valóban a Seuso-kincs része-e.
„Megmunkálás, súly, méret, ornamentika – sorolja az ismertetőjegyeket Dézsy Zoltán. Rögtön lesír róluk a legegyszerűbb vizsgálat alapján is, hogy Seusók-e vagy sem, egyszerűen meg lehet majd állapítani, hogy a kollekcióba tartoznak.”
A római kori ezüsttárgyak ráadásul igencsak ritkák, a Seuso-kincs pedig kiemelkedik közülük is kifejezetten magas, 90 százalékos ezüsttartalmával. Hamisítani ilyesmit nem lehet, egyszerűen nem érné meg.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
