seuso kincs

Évtizedeken keresztül folyt a nyomozás a kincseket egykor saját otthonában rejtő Sümegh József meggyilkolása ügyében, azonban a rendőrségi ügy immár elévült – ezért is bizakodik Dézsy Zoltán abban, hogy végre az eddig ismeretlen helyen lévő darabok is előkerülhetnek. 

Felhívást tett közzé a Seuso-kincsek sorsával 30 éve foglalkozó rendező, Dézsy Zoltán. A téma kapcsán két dokumentumfilmet és sok riportot is jegyző Dézsy most hatalmas összegű nyomravezetői díjjal csalogatná elő a mintegy 40 darabot számláló egykori lelet eddig rejtőző részeit. Mint ismert, a Magyar Nemzeti Múzeumban jelenleg a római ezüstleletek 16 darabját őrzik, azonban tudjuk, hogy egykor legalább 40 különféle tárgyból állt a gyűjtemény, melyek jelentős része ismeretlen helyen rejtőzik, lassan 50 éve. 

10 milliót ér a Seuso-kincsek egy darabja

„A régi, nagy orgazdák, rablók, csibészek már annyira megöregedtek, hogy már nem üzletelnek, nem aktívak, nem megy úgy a szekér, reméljük, hogy utolsó éveikben szeretnének ebből pénzt csinálni – magyarázta a Dívány kérdésére Dézsy Zoltán, miért is időszerű a felhívása. Több olyan orgazdaörökös is élhet, akiknek nyűg ez a tárgy, logikus lépésnek tűnt, hogy egy nagy összegű felajánlással érjem el őket.”

A műkincsek eredete ugyan igazán különös – több esetben véres események kapcsolódnak hozzájuk –, ám jelenleg már bárki legálisan eladhatja őket, ugyanis elévültek a Seuso-kinccsel kapcsolatos bűncselekmények.

Semmilyen büntetőjogi következménye nincs annak, ha valaki felkeres – hangsúlyozza a rendező, akinek három évtizede már, hogy szívügye az értékes római leletek sorsa.

„10 éve már, hogy lezárult a gyilkossági nyomozás, nincs semmiféle műkincses vagy vagyon elleni nyomozás sem érvényben, ezért nem kell félniük, hogy bűncselekményt követnek el azok, akiknél rejtőznek a kincs darabjai. A Seuso-tárgyak bizonyítottan nem földben voltak, hanem egy pincében, tehát az államnak sincs lehetősége rátenni a kezét” – mondja.

A Seuso-leletek a késő ókori Pannónia területéről, azaz a mai Magyarországról, Polgárdi térségéből származnak. Stilisztikailag a Kr. e. 4. századra datálható keletkezésük. Magát a kincset négy tál, öt füles korsó, két borkeverő edény, amforák, toalett-tartó tégelyek és egy kézmosó medence alkotja. Ha a feltételezés helyes, egy étkészlet részei voltak a Seuso-leletek, Dézsy Zoltán várakozásai szerint akár 20-25 darabja is lappanghat. 

„Miután több mint 40-et láttak annak idején Sümegh Józsefnél a 70-es évek második felében, minimum egytucatnyi tárgy lehet az én gyanúm alapján, ami még előkerülhet. Sümegh odaadhatta, elcserélhette ezeket másokkal”

– osztotta meg feltételezéseit lapunkkal Dézsy Zoltán.

„Tudom, hogy vannak orgazdák, akik be vannak rezelve, hogy ha előadják, rendőrségi látókörbe kerülhetnek, de vannak olyanok is, akiknek már kimerültek a forrásaik, nem dolgoznak, Polgárdi és Kőszárhegy környékén, leélték az életüket, és most már attól sem kell félniük, hogy megbüntetnék őket, ha becsületes megtalálóként jelentkeznének a felhívásra.”

Dézsy attól tart, hogy a Sümeghgel egykor kapcsolatban álló orgazdák a sírba viszik ezeknek a kincseknek a rejtekhelyét, olyannyira eldughatták őket. Ezt szeretné elkerülni.

A kincs darabjainak visszavásárlását egy titokzatos mecénás vállalta magára. Az inkognitóját megőrizni kívánó illető 10 millió forintot ajánlott a fent említett becsületes megtalálók részére, a Seuso-kincs darabjai pedig a visszavásárolást követően a Nemzeti Múzeumba kerülnének. 

Az ügy ennél azonban jóval bonyolultabb volt már akkoriban is, ugyanis egy tisztázatlan gyilkosság következtében tűntek el ezek az ezüstedények a polgárdi születésű egykori kiskatona, Sümegh József otthonából halálát követően. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán tekinthetőek meg két másik, korábban a múzeum birtokába került darabbal együtt. 

Még akár 20-25 lappangó darab rejtőzhet

Egyszerűen kiderül majd, ha valaki egy darabbal jelentkezik Dézsynél, hogy az valóban a Seuso-kincs része-e. 

„Megmunkálás, súly, méret, ornamentika – sorolja az ismertetőjegyeket Dézsy Zoltán. Rögtön lesír róluk a legegyszerűbb vizsgálat alapján is, hogy Seusók-e vagy sem, egyszerűen meg lehet majd állapítani, hogy a kollekcióba tartoznak.”

A római kori ezüsttárgyak ráadásul igencsak ritkák, a Seuso-kincs pedig kiemelkedik közülük is kifejezetten magas, 90 százalékos ezüsttartalmával. Hamisítani ilyesmit nem lehet, egyszerűen nem érné meg.