rómaiak térkép

Veled is megtörtént már, hogy a telefonodra letöltött digitális útvonaltervező nélkül nem találtad volna meg a közeledben lévő éttermet, vagy gőzöd sem lett volna arról, hogyan juss el GPS-navigáció nélkül a nyaralás idejére lefoglalt szállásra? Ilyenkor belegondolni is elképesztő abba, hogyan tudták a rómaiak megalapítani és fenntartani hatalmas birodalmukat a tájékozódáshoz és utazáshoz megfelelő térképek nélkül. 

Az analóg térképet felváltotta a digitális térkép

Már az általános iskola alsó tagozatában mindannyian megtanuljuk, hogy a térkép, vagyis egy terület felülnézeti, arányosan kicsinyített mása milyen hasznos lehet földrajz- vagy történelemórán, illetve, ha gépjárművek sofőrjeként vagy turistaként tájékozódni szeretnénk. 

Míg évszázadokig a papírra rajzolt vagy nyomtatott analóg térképek voltak segítségére az utazóknak, addig napjainkban leginkább már a valós vagy vizuális megjelenésen alapuló digitális térképekkel tájékozódunk.  

Julius Caesar is elveszett térkép nélkül a birodalmában

Bár már az ókori rómaiak is készítettek és használtak térképeket, ezek korántsem voltak olyan pontosak, mint azok, amelyek később méretarányosan ábrázolták a körülöttünk lévő tágabb és szűkebb világot. Ám ahogy a Római Birodalom terjeszkedett, és már három kontinensen is áthúzott, egyre több rómainak kellett hosszabb távú utat megtennie, és az esetek többségében, többnyire meg is érkeztek a tervezett úti céljukhoz annak ellenére, hogy a tájékozódáshoz semmilyen térképet nem használtak.

De az ókori irodalomban számos példa van arra is, hogy a rómaiak – még a magas rangúak is – pontos, méretarányos térképek híján szinte teljesen elvesztek, miközben egyik helyről a másikra próbáltak eljutni. Annak érdekében, hogy célba érjenek, leginkább helyi idegenvezetőkre kellett támaszkodniuk. 

Az Európát, valamint Afrika és Ázsia egy részét bekebelező Római Birodalom valóban hatalmas volt, nem csoda, hogy térkép nélkül eltévedtek az emberek. A leleményes rómaiak azonban arra is találtak megoldást, hogy odaérjenek A-ból B-be.

Ez a térképet helyettesítő útikalauz segített a rómaiaknak

A rómaiak észjárása a mai napig lenyűgöző az élet számos területén. A mintegy 1500 évig fennálló Római Birodalomnak nem csupán a felemelkedése, ezzel együtt építészete, civilizációja, művészete, gazdag kultúrája csodálni való, hanem bukása is figyelemre méltó. Miért ne lenne az az utazásuk is, melynek során térkép helyett úgynevezett szöveges útvonaltervek segítségével tájékozódtak a rómaiak. Ezek a dokumentumok pontról pontra haladva szövegesen felsorolták egyebek között az út mentén lévő városokat és a köztük lévő távolságot. A 4. századra az összes fő római utat, valamint 225 megállóhelyet tartalmazott az Itinerarium Antonini nevű dokumentum, amit az Antonius Pius császár útitervének nevezett dokumentumban foglaltak össze.

Ez a rendkívül praktikus útikalauz többnyire olyan utakat tartalmaz, amelyek olyan nagy városokon haladtak át, amelyek jobb lehetőséget biztosítottak a megélhetéshez, vagyis a jobb lakhatáshoz, a jobb vásárláshoz, a jobb fürdőhöz, illetve más utazói igényeket is kielégítettek. 

Ez a csaknem 2000 éves módszer még napjainkban is sokat segít a tájékozódásban, hiszen a legtöbben ma sem papírból készült méretarányos térképek használunk, hanem viszonyítási pontok, például metróállomások, buszmegállók, kereszteződések vagy üzletek listája alapján tájékozódunk, utazunk, fedezünk fel új városokat.

A Colosseumról sokan nem tudják, hogy annyi néző befogadására volt alkalmas, mint manapság a legnagyobb stadionok. Tudj meg még több érdekességet erről az építészeti remekműről!