pitagorasz matematika

Mivel meg volt győződve arról, hogy a bab nem más, mint az elhunytak lelke, Pitagorasz úgy vélte, hogy elfogyasztása egyenlő a szülők felfalásával, amit erkölcsileg visszataszítónak tartott. Ez a bizarr gondolata végül saját halálát is okozta.

Erről az oldaláról biztos nem ismerted Pitagoraszt

A legtöbben Pitagoraszt matematikai tételeiről ismerik, hiszen már az általános iskolában megtanuljuk a derékszögű háromszögekről, hogy „A négyzet plusz B négyzet egyenlő C négyzet”. Az ókori görögöknek azonban nem igazán ez jutott eszükbe Pitagoraszról, ők azt a furcsa és különc filozófust látták benne, aki vallási kultusszá emelte reinkarnációba vetett hitét. Mindemellett azt állította, képes megjósolni a jövőt, és érti az állatok nyelvét. Ráadásul Pitagorasz annyira szerette a matematikát, hogy híveit a számok imádására buzdította. Ma már nehéz eldönteni, hogy matematikai tételei és egyenletei vagy az egyéb furcsa elképzelései kerekedtek felül a másikon.

Ez utóbbiak egyike például, hogy Pitagorasz vegetáriánus volt, egyenesen gyűlölte a húst, de akadt egy zöldség is, amihez nem volt hajlandó még hozzányúlni sem, ez pedig a bab volt. Fogyasztását ugyanis a kannibalizmussal azonosította, és úgy gondolta, hogy babot enni erkölcsileg egyenértékű a szülők felfalásával, miután a babot az elhunytak lelkével azonosította. Nézeteire alapozva Pitagorasz vallási szektát hozott létre, és hívei istenként tekintettek rá.

Pitagorasz, a gyilkos 

Pitagorasz olyannyira a matematika megszállottja volt, hogy egyenesen azt hirdette híveinek, a világ számokon alapul, és arra tanította követőit, hogy a valóságot és az egész univerzumot matematikai harmóniák irányítják.

A hetes számot például a bölcsességgel, a nyolcast pedig az igazságossággal társította. A tíz volt az univerzum legszentebb száma, melyhez még imádkozott is híveivel. Vallási közösségének legszentebb szimbóluma egy háromszög volt. 

„Tudományosan” megalapozott babfóbia

Hívei Pitagoraszt félistenként imádták, és az „isteni” jelzővel illették, miután azt hitték, hogy olyan természetfeletti erőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy kommunikáljon a Holddal. Emellett az a kép élt róla, hogy képes megszelídíteni és irányítani a föld vadállatait és az ég madarait. 

Követői arról is meg voltak győződve, hogy Pitagorasz Apollón isten fia volt, vagy Hermész isten szülte. Istenségének jele arany combja volt, melynek csillogó látványa azonnal hívővé tette a kétkedőket is. Pitagorasz csak megerősítette ezeket a hiedelmeket azáltal, hogy azt állította, olyan isteni képességekkel rendelkezik, melyekkel a halál után képes az újjászületésre. 
Világnézete és lélekvándorlásba vetett hite furcsa gondolatokat szült a fejében.

De arról is meg volt győződve, hogy a bab nem más, mint a halottak lelke. Egy „tudományos” kísérlettel bizonyította, hogy az emberek és a bab ugyanabból a forrásból származnak. A kísérlet során Pitagorasz sárba temette a babot, amit néhány hétig a földben hagyott. Amikor kiásta, hasonlóságot látott a bab és az emberi magzat között. Éppen ezért azzal érvelt, hogy babot enni olyan, mint ha az emberi húst ennénk meg, ami egyenlő volt számára a kannibalizmussal. 

A bab okozta a tudós halálát

Pitagorasz és követői igyekeztek minél többeket meggyőzni a matematikus képtelenségnek tűnő elgondolásairól, ám volt, ahol ezeket nem nézték jó szemmel. Krotón városában, ahol megpróbálták betiltani a babot és a húst, erőszakosan képviselt nézetei miatt a városlakók üldözték, és végül megölték Pitagoraszt, aki menekülés közben hite miatt nem volt hajlandó rálépni az útjába kerülő babföldre.

Egy másik beszámoló szerint Pitagorasz üldözői elől egy templomban keresett menedéket, amit a krotóniak ostrom alá vettek, ahol a matematikus végül éhen halt.

Vajon legenda vagy valóban létezett a trójai faló? Esetleg csak egy szimbólum volt, amit utólag a történetmesélés megszépített? Ha szeretnéd tudni a választ, olvasd el a trójai faló történetéről szóló cikkünket is.