James Matthew Barrie Pán Péter című regénye varázslatos mese a gyermekkori ártatlanságról, a bátorságról és a kalandok iránti vágyakozásról. A történet Londonban kezdődik, ahol Wendy Darling és két kisebb testvére találkoznak Pán Péterrel, egy varázslatos fiúval, aki elviszi őket Sohaországba. Ott nemcsak csodálatos kalandokat élnek át, de menekülniük is kell Hook kapitány és kalózai elől. A gyermekmese természetesen happy enddel ér véget: együtt legyőzik ellenfeleiket, és hazatérhetnek. A valóság nem ennyire szép, az igazi Pán Péter soha nem mehetett vissza szülőföldjére.
Az igazi Pán Péter az első világháborúban harcolt
1918-ban járunk, közvetlenül az első világháború vége előtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia is utolsó napjait éli, a birodalom szövete széthasadóban, és az emberek sorsa is vele együtt hullik darabokra. Az ég olyan szürke, mintha a nap sosem létezett volna. Az olasz fronton a földet hideg sár takarja, amelybe a katonák vére és könnye keveredik. Az ifjú Pán Péter Erdély dombjain nevelkedett, most mégis idegen földön harcol.
Karcsú, törékeny alakja nem illik a háború keménységéhez. Egyik éjjel, amikor a harcok elcsitulnak, és csak a sebesültek halk nyögései hallatszanak, elhatározza, hogy megszökik. Ahogy átvágja a szögesdrót kerítést, és elmenekül a harcmezőről, a szíve majd' kiugrik, a lábai szinte önálló életre kelnek. Nem gondolkodik, csak fut, mintha a múltját akarná hátrahagyni. Minden lépése egy ígéret: a túlélés ígérete, a hazatérés reménye.
Erdélyből került az olasz frontra Pán Péter
Az éjszaka fekete fátyla alatt az olasz vidék lassan életre kel. Az elhagyott falvak közt furcsa ismerősséget érez. Az omladozó kőházak emlékeztetik őt a gyermekkori karácsonyokra, amikor Temesváron a templom harangja zúgott, és anyja hangja hívta vacsorához. De most nincs harangszó, csak a távoli robbanások tompa visszhangja hallik.
Egy elhagyott erdőn át vezet az útja. Ahogy a levelek között surran, a sötétség nemcsak a látását, hanem az emlékeit is elhomályosítja. Vajon tényleg hazatérhet? Vajon Erdély dombjai még ott vannak? Az olasz föld szinte kegyetlen tükörképként mutatja azt az otthont, amelyet valószínűleg soha többé nem láthat. Futás közben többször megáll, szinte belekábul az éhségbe és fáradtságba. Eszébe jut, milyen könnyedén törték fel odahaza a kemencéből kikerült édes, friss kenyér héját. Az ízek most mások, keserűek. Minden apró falat a front emlékeit idézi: a füstöt, a megpörkölődött hús szagát, gyermekkori barátja, Matyi halálhörgését.
Közben az otthon képei megint előre tolulnak. Annyira valóságosak tűnnek, hogy szinte érzi anyja ujjait, ahogy a hajába túr. Egy régi dal foszlányai törnek elő emlékeiből. Hangosan, sírva zendít rá:
A csitári hegyek alatt régen leesett a hó.
Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló.
Péter azt reméli, a tenger közepén lévő szigetre menekülhet, ahol a háború nem létezik. De ahogy haza, úgy oda sem jut el. Utolsó napján eléri az Alpok egy félelmetes hágóját. A levegő metsző, a hideg csontig hatol. A lábai alig tartják meg, a szíve remeg, de úgy érzi, hogy már csak egy lépés választja el Erdélytől. Egyetlen lépés...
Olasz földben nyugszik a magyar Pán Péter
Hogy pontosan hogyan halt meg, nem lehet tudni. De tény, hogy olasz katonák járőröztek a környéken, akik ráakadhattak a menekülő ellenségre. Sírja mindenesetre ott van az olasz földön elesett sok-sok társáé között.
A barátom talált rá a fiú sírjára, amelyen mindig vannak friss virágok. Lehet, hogy ezt a Pán Péter névnek köszönheti, mert hozzátartozói nyilván nem élnek a környéken
– mondta el a Díványnak Gianfilippo Pedote, akit annyira megihletett a döbbenetes névegyezés, hogy filmet rendezett a magyar Pán Péter történetéből.
Az első világháborúban csaknem 4 millió magyar katona harcolt – mind az önálló Honvédség, mind a Monarchia közös hadseregének keretein belül – az orosz, a román, a szerb, a török, a nyugati és az olasz fronton; volt, aki ezek közül több helyen is. Összesen félmilliónál is több magyar esett el, közülük több 10 ezren Olaszországban, elsősorban a Grappa-hegy és az Isonzó környékén. A legtöbben a Cima Grappa katonai temetőben nyugszanak, de sokan vannak eltemetve más helyszíneken Trentino, Veneto és Friuli tartományok területén. Sőt, a római Santa Maria dell'Anima templom kriptájában is 460 osztrák-magyar katona sírja található.
Még napjainkban is kerülnek elő első világháborús áldozatok
Még 100 évvel az első világháború vége után, 2019-ben is azonosították a Monarchia tíz katonájának maradványait a Grappa-hegyen. Egy korabeli fegyvereket gyűjtő férfi fedezte fel fémdetektorral az egyenruhájuk gombjait, amelyek elemzéséből kiderült, hogy melyik csapattesthez tartoztak. Legutoljára tavaly augusztusban vadőrök bukkantak két újabb elesett magyar katonára a Civerone-hegy erdeiben, ahol megtalálták azt a lövedéket is, amely végzett velük. A gleccserek olvadása miatt az elmúlt években egyre gyakrabban kerülnek elő a régi idők jégbe fagyott áldozatai.
Az itt zajlott összecsapások drámai tanúja a Grappa-hegy. Kötelességünk megadni a végtisztességet minden elesettnek
– mondta Annalisa Rampin, Pieve del Grappa polgármestere.
A Monarchia első világháborús veszteségeit részletező online adatbázis, a katonahőseink.militaria.hu több mint másfél millió magyar honosságú katona adatait tartalmazza. Köztük felleltünk egy másik, szintén erdélyi születésű Pán Pétert is, aki viszont a Felvidéken, az eperjesi járványkórházban hunyt el, minden bizonnyal egy sérülés okozta sebfertőzés következtében.
Ha a magyar katonák közelmúltbeli harcai is érdekelnek, ide kattintva erről is olvashatsz.
