A Moderna vakcinából két adagra van szükség ahhoz, hogy védve legyünk, az első dózis után 28 nappal kapjuk a másodikat, majd további 14 nap kell ahhoz, hogy kialakuljon a védettség. De mi történik ezután? A The Washington Post számolt be a 21 egyetemen zajló, nagy mintás kutatásról.
Kisebb a fertőzés kockázata oltás után, de nem mindegy, hogy mi miatt
Az Izraelben és az Egyesült Királyságban végzett kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a koronavírus elleni vakcinák csökkentik a tünetmentes fertőzés kockázatát. Ez a két tanulmány a Pfizer és az AstraZeneca oltásaira összpontosított. Egy másik, az Egyesült Államokban készült kutatás további bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinák egyaránt csökkentik a tünetmentes és a tünetekkel járó fertőzés veszélyét.
Bár ezek a tanulmányok arra engednek következtetni, hogy azok, akik megkapták az oltást, kisebb valószínűséggel terjesztik a vírust (hiszen kisebb az esélye annak, hogy megbetegszenek), ezt egyértelműen nem támasztották alá az eredmények. A 21 egyetem részvételével végzett, PreventCOVIDU névre keresztelt kutatás vizsgálja, hogy hogyan alakul a fertőzöttség aránya a beoltottak körében.
„A tanulmány azzal a fontos kérdéssel foglalkozik, hogy milyen szerepet játszik az oltás a SARS-CoV-2 vírus terjesztésében” – mondja Dr. Lilly Immergluck, az atlantai Morehouse Orvostudományi Kar orvosa, aki gyermekkori fertőző betegségekkel foglalkozik.
A PreventCOVIDU során 12 000, 18–26 év közötti résztvevőt vizsgálnak majd. A résztvevőket véletlenszerűen osztják két csoportra: az egyik csoport azonnal megkapja az első Moderna vakcinát, míg a többieket négy hónappal később oltják be. A résztvevőket a kutatás időtartama alatt naponta tesztelik, így a szakemberek nyomon követhetik, hogy ki és mikor fertőződött meg koronavírussal. A kutatók az orrváladékból vett mintából meg tudják állapítani a vírusrészecskék számát, valamint a vírus genetikai szekvenciáját is. Ezek az adatok segítenek meghatározni, hogy a vírusterhelés (vagyis a vírus mennyisége a szervezetben) összefügg-e a vírus terjesztése kockázatának mértékével. A kutatásból az is kiderül, hogy a Moderna vakcina milyen mértékű védelmet nyújt a vírusfertőzés különböző mutációival szemben, illetve hogy az oltottak milyen valószínűséggel terjesztik a koronavírus bizonyos törzseit.
Egy telefonos alkalmazás emlékezteti a kutatás résztvevőit arra, hogy mindennap vegyenek mintát az orrukból, töltsék ki a tünetekre vonatkozó kérdőívet, adjanak vérmintát és vegyenek részt az egyetemi Covid-19-szűrésen. A tanulmány résztvevői beszámolnak arról is, hogy kik azok, akikkel találkoznak, akiknek esetlegesen továbbadhatják a koronavírust, ebből adódóan a kutatók összesen mintegy 22 500 kapcsolattartó adataira számítanak.
A kutatók azt feltételezik, hogy legnagyobb valószínűséggel a résztvevők lakótársai és kollégái fertőződnek meg, őket feltételezett közeli kontaktként tartják számon. Ha a vizsgálat egyik résztvevője elkapja a fertőzést, a feltételezett kontaktokat minősített közeli kontaktként kezdik kezelni, tüneteiket heti rendszerességgel figyelik, naponta vesznek tőlük orrváladékmintát és kétszer vért. A közeli kontakt megbetegedése esetén két héten keresztül naponta tesztelik és vérmintát vesznek tőlük. És míg a feltételezett kontaktokat a kutatás ideje alatt rendszeresen tesztelik, a feltételezett kontaktokat csak a résztvevő megbetegedését követő egy hónapban.
És hogy mi lesz a válasz a kérdésre? A kutatók azt ígérik, hogy még ebben az évben fény derül rá.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
