A legérdekesebb történetek a viking harcosnőkhöz kapcsolódnak, akik tetteikkel újraírták a nők szerepéről alkotott hagyományos családi modellt. De vajon milyen örökséget hagytak ránk, és milyen üzenetet hordoz az akkori életük egy kortárs nő számára?
Az első bizonyíték
Sokkal összetettebb volt a viking kultúra, mint azt korábban hitték. A történelmi források, valamint a régészeti leletek azt mutatják, hogy a nők is szerves részei voltak a katonai stratégiáknak és a harcoknak. A legismertebb példa erre egy Birka nevű településen feltárt, 10. századi harcosnő nemrégiben elvégzett DNS-vizsgálatának alapja. A sírban a nő maradványai mellett megtalálták a nyilakat, kardokat, lándzsákat, valamint a két eltemetett lovát is, ami a jelek szerint arra utal, hogy magas rangú személy lehetett. Ez a nő, amellett, hogy híres volt a fizikai erejéről, stratégiai tudása is kiemelkedőnek bizonyult. Mellette egy játékkészletet is találtak, amely a katonai vezetők egyik jelképe volt, bizonyítva, hogy nemcsak a harcban, hanem a tervezésben, valamint a taktikai kialakításban is jártas volt.
Ez a sírlelet az első formális és genetikai bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a nők is részt vettek a katonai stratégiák kialakításában és a harcokban.
Tehát nemcsak a férfiak kiváltsága volt a viking társadalom harci élete, hanem a nők is kivették a részüket belőle: komoly pozíciót tölthettek be a közösségek védelmében és hódításaiban. Éppen ezért formálta át ez a felfedezés a viking társadalomról alkotott képet. Amellett, hogy ezek a nők fizikai erejükről voltak híresek, bátorságuk és taktikai tudásuk is figyelemre méltó volt.
Mit bizonyítanak ezek a modern kutatások?
A viking kultúrában sokáig nem vették figyelembe a női harcosok létezését, ugyanis a fegyverekkel teli sírokat eleve a férfiaknak tulajdonították a régészek. Azonban az utóbbi évtizedekben az antropológiai kutatás, valamint a DNS-vizsgálatok új megközelítésből mutatták meg a viking nők szerepét.
Minden bizonnyal ez volt a világtörténelem legbizarrabb halálaA történelmi Darwin-díj dobogós helyezettjét tisztelhetjük Kígyószemű Szigurd viking uralkodó személyében.
Tovább olvasomA női vikingek története több mint egy átlagos harci mítosz. Az ő életük bizonyítja azt, hogy a női szerepek sokkal összetettebbek, mint azt eddig hittük.
Ezek a bátor asszonyok szembenéztek az ellenséggel, harci stratégiákat dolgoztak ki, valamint a csatamezőn is vezető szerepet töltöttek be. Az ő történetük emlékeztet minket arra, hogy az erő, az elhivatottság, a bátorság és a kitartás nem függ a nemtől.
Mind a mai napig inspirációként szolgálnak a számunkra, hiszen az életstílusuk éppen azt üzeni, hogy a nők bármilyen helyzetben képesek helytállni, legyen szó akár intellektuális kihívásról vagy akár fizikai küzdelemről. A viking harcosnők öröksége a legjobb példa arra, hogy a nők határozottsága, valamint ereje minden korban jelen volt, és még mind a mai napig fontos szerepe van a társadalomban.
Így éltek a viking harcosnők
Amellett, hogy a harctéren bátorságukról tanúbizonyságot tettek, fontos szerepük volt otthon is. A viking társadalomban – ha a férjük távol volt – a nők irányították a gazdaságot, a földművelést, a kereskedelmet, amellett, hogy a háztartásukat is vezették. Ezek a harcosnők nemcsak a fegyverforgatásban voltak jártasak, hanem nagyfokú autonómiával is rendelkeztek. Mindennapi feladatuk volt az élelmiszer-előállítás, kézművesség és a szövés-fonás is. Az erős női jelenlét így a mindennapokban is megmutatkozott: szervezőkészség, stratégiai gondolkodás és felelősségvállalás – mindez szükséges volt, hogy a napi teendők kihívásait is kézben tartsák.
Amazonok és női szamurájok
Lássuk, más kultúrákban is találunk-e hasonló példákat! Az ókori görög mitológia például mesél az amazonokról, akik a férfiakkal egyenrangúan harcoltak.
Aztán ott voltak a japán felső osztályába tartozó női harcosok, az onna-bugeishák, vagyis a női szamurájok, akik kardforgatásban és harci stratégiákban is jeleskedtek, mellette pedig a csatákban általában a szamuráj férfiakkal harcoltak együtt.
A történelem legfélelmetesebb női harcosai azt üzenik, hogy a nők mindig is részei voltak a nagy történelmi harcoknak, eseményeknek. Szerepük még inkább kiemelkedő, hiszen olyan korokban vállaltak befolyásos szerepet, amelyekben leginkább a férfiak domináltak.
Lehet, hogy nem is létezett a vikingek legendás királya? Olvasd el a cikkünket ide kattintva.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
