Ma már szinte elképzelhetetlen lenne Budapest vagy a világ bármely nagyvárosa a nap mint nap tömegeket szállító metrórendszerek nélkül. A hatékony tömegközlekedés nem csupán a városlakók, hanem a turisták életét is megkönnyíti. De ahány város, annyiféle metrórendszer létezik, hiszen a világ különböző tájain más és más igényeket kell kiszolgálnia a tömegközlekedésnek.
Ezek a metrók a legjobbak a világon
A toplista élén a világ első és máig egyik legnagyobb metróhálózata, London első földalatti vasútvonala szerepel, melyet 1863 januárjában nyitottak meg. A kezdetben gőzmozdonyokkal vontatott 11 vonalas járműhálózaton ma már 272 állomást szolgálnak ki.
A legek közé került a több mint egy évszázaddal a londoni metróvonala után megnyílt pekingi metró is, amely ma már a világ egyik leghosszabb és legforgalmasabb rendszerévé vált.
Az európai metrórendszerek közül a koppenhágai, a párizsi, glasgow-i, a berlini, a budapesti és a kijevi került a legjobbak közé. Emellett a toplistán szerepel a tokiói, a szöuli, a New York-i, a mexikóvárosi, a szingapúri, a moszkvai, a sanghaji, a chicagói, a delhi és a hongkongi tömegközlekedési földalatti vasúthálózat is.
A budapesti metró úttörő volt a világon
A budapesti M1-es metróvonal, más néven a kisföldalatti egyebek között azért érdemelt kitüntető figyelmet, mert Budapesten épült meg a világ első villamosított földalatti metrórendszere.
Mindez annak köszönhető, hogy a 19. századi magyar mérnökök voltak az elektromos meghajtású technika úttörői a világon.
Az M1-es vonal építését 1896-ban fejezték be, ami radikális előrelépést hozott a városi tömegközlekedésben. Elektromos világítás volt már az állomásokon és vasúti kocsikban, melyek két irányba közlekedtek, és itt alkalmazták először a földszinti érintkezősín helyett a felsővezeték-rendszert.
A kisföldalatti nem véletlenül közlekedik az Andrássy út alatt, a város pesti oldalán, az Andrássy tértől a Városligetig. Eredetileg ugyanis azt a célt szolgálta, hogy a városlakókat a parkba szállítsa. Így elkerülhetővé vált, hogy a környezetet villamosok és villanyvezetékek csúfítsák el. Bár a vonal az elmúlt 120 év során számos változáson ment keresztül, apró vonatai még mindig naponta 80 ezer utast szállítanak egy négyvonalas hálózat részeként.
A világ egyik legnehezebb kerékpáros ultraversenyét idén a komáromi Ironman, Szőnyi Ferenc nyerte meg. Olvasd el, milyen kihívásnak kellett eleget tennie.
Nem csak elindult, meg is nyerte az ultrakerékpárosok egyik legkeményebb versenyét!
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
