Megtalálhatták Marcus Aurelius római légiójának táborát a Garam mentén, Zselíznél. Az Alsó-Garam mente azon területek közé tartozik, amelyek régészeti szempontból óriási történelmi jelentőséggel és potenciállal bírnak. A feltárások során rendszerint ritka leletek kerülnek elő a lelőhelyekből, amelyek fontos információkat nyújtanak az adott terület múltjának rekonstruálásában - írja honlapján a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete.
Már 1932-ben végeztek feltárásokat ezen a területen, akkoriban Václav Mencl cseh régész ásatott itt Nagymindszent eltűnt középkori temploma után, egy helyi gazdálkodó javaslatára alapozva kutatásait. A Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatói az ő munkásságára alapozva 2015-ben kezdtek érdeklődni a zselízi lelőhely iránt. Úgy tűnik, jó lóra tettek, ugyanis Marcus Aurelius római császár nyomára bukkantak.
Itt járt egykor Marcus Aurelius
A részletes felszíni felmérések alapján kiderült, hogy fontos polikulturális lelőhely találhatóa a Garam mentén, a terület a kora kőkorszaktól a késő középkorig lakott volt. Az elmúlt évek során több felszíni kutatás is készült magnetométeres eljárással. Ezeknek a felvételeknek köszönhetően a helyszín roncsolása nélkül feltérképezhették, hogy mi rejlik a föld alatt. A régésznek a magnetométer segítségével több, eltérő korszakból származó település komplex tudományos képét sikerült megalkotniuk.
Két neolitikus, egy bronzkori, egy La Tène-kultúra kori és egy római kori települést is azonosítottak a területen a vizsgálatok során. A később feltárt, igencsak gazdag leletanyagból kiindulva a régészek azt sem tartják kizártnak, hogy a helyen kereskedelmi- és vámközpont működhetett.
A beszámoló szerint azonban a legfontosabb felfedezés egy római menettábor nyomainak a beazonosítása, amelyről bár van tudomása a történelemtudományának, de pontos helyét évtizedek óta keresték a kutatók. Eddig Bény környékén keresték Marcus Aurelius táborát.
Büntetőlégiókkal csapott le Marcus Aurelius a germánokra
A magnetometriai elemzés, illetve a fellelt leletek arra engednek következtetni, hogy a feltárt táborhelyet Kr.u. 2. század második felében használták. Ez az időszak volt a kvád és szarmata háborúk idejére, amelyek során a római filozófus császár, Marcus Aurelius vezetésével római légiók büntetőhadjáratokat folytattak a Római Birodalom területére betörő germán törzsek ellen. Az eseményeknek írásosos emléke is ránk maradt a filozófus császár tollából, aki Elmélkedéseim címen hagyta rá életének főbb eseményeit az utókorra. Ebben szerepel is az alábbi mondat: "Írtam a kvádok földjén, a Garam mentén".
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
