hatalmas ház

170 kilométer hosszan nyújtózik majd végig a szaúdi sivatagban az az épület, amelyben autók nem közlekedhetnek, viszont több millió embernek ad otthont. 

Minden idők legambiciózusabb épületét még két évvel ezelőtt kezdték el építeni. A The Line nevet viselő projektről sokan hitték azt, hogy csupán egy ötletes vicc, azonban napról napra válik egyre valósabbá a modern falanszter. 

Egyetlen hosszú vonal alkotja a hatalmas házat

Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg elképzelése az Egyiptommal és Jordániával is határos Neom létrehozása. A  három régióból, Trojenából, Oxagonból és a magyarországi lakosság szinte teljes egészét befogadni képes The Line-ból, azaz A Vonalból álló megapolisz a tervek szerint a modern várostervezés és a természet harmóniájaként jelenik majd meg egy Belgium méretű területen. 

Nem véletlen, hogy éppen egy szaúdi herceg fejéből pattant ki a futurisztikus ötlet. Az elmúlt években ugyanis kiemelkedően sok projekt indult, a közös cél az, hogy a nagyrészt olajiparra támaszkodó ország számára új bevételi forrásokat találjanak. A turizmus felfuttatása mellett látványos építkezésekkel és tervekkel igyekeznek mérsékelni az eddig egyoldalú gazdaságot, de felvennék a versenyt a térség híres turistacsalogató városaival is. 

A három város közül a legnagyobb médiavisszhangot a The Line kapta, amely nevében hordozza különlegességét, hiszen egy elképesztően hosszú, 170 kilométeres, ám mindössze 200 méter széles, és 500 méter magas épület emelkedik majd ki a sivatagból, akár egy jól meghúzott vonal a térképen. 

A projekt előreláthatólag négy év múlva, 2028-ban ér el arra a pontra, amikor az első lakosok beköltözhetnek a komplexumba.

A lehető legkisebb törésvonal a természetben

A széltében kis kiterjedésű, egyenes vonalban terjeszkedő hatalmas épület alapterülete ellenére több millió embert lesz képes befogadni magasságának köszönhetően. A Neom vezető tervezője, Tarek Qaddumin szerint ez a megoldás környezetvédelmi szempontból igencsak előnyös, mivel kevesebb területet kell elvenni a környezetből. A „zéró gravitációs városrendezésnek” köszönhetően a városrészek 500 méternyi magasságban, egymás felett helyezkednek majd el, ami várhatóan közelebb hozza az ott lakókat is egymáshoz. 

A Vonal mindkét oldalát visszatükröző felület borítja majd, egy ponton pedig összeköttetésben áll a Vörös-tengerrel. A belső tereket rengeteg növény és park teszi élhetővé a tervek szerint, ezek biztosítják majd a friss levegőt a lakóknak. A zöld szemlélet más tekintetben is megmutatkozik a hatalmas házban: autók nem közlekedhetnek benne, a közeledést mikromobilitási eszközökkel, illetve elektromos kisbuszokkal oldják meg. Az alsóbb szinten futó sínpályákon pedig a nagyobb távolságok megtételéhez szükséges, nagysebességű vonatokkal közlekedhetnek a lakosok.

A tervezők azonban a gyaloglással számolnak leginkább, az élhető, pár percen belül bejárható lakónegyedek mindegyikére érvényes az 5 perces város-koncepció, azaz minden fontos intézmény elérhető lesz rövidke sétával, ha pedig szükséges, kerékpározhatnak az emberek, akár az emeletek között is.

Mi lesz a sivatagi állatokkal?

A város elrendezése számtalan környezetvédelmi kérdést vet fel, hiszen a sivatag élővilágát komolyan korlátozhatja egy 170 kilométer hosszú falszakasz, elvágva az esetleges vándorlási útvonalakat. Az is kérdés, miként hat majd a végeláthatatlan, tükröződő felület a madarakra, hogyan befolyásolja ez a költési, repülési és táplálkozási szokásaikat. Miként tudják majd a lakosság számára a megfelelő mennyiségű vizet biztosítani a sivatag közepén, s egyáltalán lakna-e bárki életvitelszerűen a falanszterszerű épületben?

A környezetvédelmi aggályokkal kapcsolatban a tervezők többféle megoldást kínálnak, például közlekedési folyosókat vezetnének át meghatározott távolságonként a városon, egyfajta ökológiai átjáróként, védőfóliával érnék el, hogy a szárnyasokat ne zavarja meg a hatalmas, tükröződő felület. Hogy ezek a megoldások valóban a hirdetett környezetkímélő szemléletbe illenek-e, ténylegesen akkor derül csak ki, miután megvalósultak. Egyelőre csak remélhetjük, hogy valóban így lesz. 

Ha érdekel a természet védelme és kíváncsi vagy, hogy a sokkal kevésbé kiterjedt épületek mindennapos használata miként befolyásolja az élővilágot, ide kattintva informálódhatsz.