A mű nemcsak azért vált népszerűvé világszerte, mert humoros, ironikus módon mutatja be a család életét, hanem amiatt is, mert sokunkban felébresztette a természet szeretetét, megmutatta számunkra a sokszínűségét és a sebezhetőségét is.
Görög magántanár inspirálta az ifjú Geraldot
Gerald 1925-ben született egy indiai városban, Kalkutta közelében, ahol az apja mérnökként dolgozott. Miután a családfő elhunyt, az anyuka a gyerekekkel Korfura költözött 1932-ben. Egyes források szerint négy, mások szerint hat évet töltött itt a família, ám egyvalami biztos: ezek az évek meghatározóak voltak Gerlad számára.
A fiút, aki gyenge egészsége miatt sosem járt hagyományos iskolába, magántanárok oktatták. Az egyik legfontosabb személy, akit Durrell a Korfu-trilógiában (Családom és egyéb állatfajták, Madarak, vadak, rokonok, Istenek kertje) is megörökített, Teodor Sztefanidesz természettudós volt. „Nem sok fiatal tudósnak adatik meg az, hogy egy majdnem mindenható, jóindulatú és humorral megáldott görög isten egyengesse az útját” – írta Sztefanideszről Durrell a görög tudós egyik könyvének előszavában.
Durrell úttörő nézetei kezdetben nem voltak népszerűek
Gerald édesanyjával és három testvérével a második világháború idején költözött vissza Angliába, ahol egy Londonhoz közeli állatkertben kezdett dolgozni, majd amikor 21 éves korában hatalmas összeget örökölt, ekkor fogott expedíciói szervezésébe.
Ezen utak célja az volt, hogy különleges állatokat gyűjtsön be, ám egészen más céllal, mint gondolnánk.
A zoológus azért járta be Kamerun, Paraguay, Argentína, Sierra Leone, Mauritius és más távoli, egzotikus országok vadonjait, hogy az általa begyűjtött fajoknak új esélyt adjon mesterséges körülmények között.
Miután több angol város, köztük Bournmouth is elutasította Durrell kezdeményezését, hogy állatkertet hozzon létre, végül a La Manche csatornában fekvő Jersey szigetén talált otthonra a világon egyedülálló állatkert.
A létesítmény célja, hogy a kihalás szélén álló fajokat megmentse a pusztulástól, ezzel biztosítva, hogy bolygónk természeti sokszínűsége fennmaradhasson. A tudós azonban nemcsak helyszínt alakított ki e fontos kezdeményezés számára, hanem számos oktató programot is szervezett az állatok természetes élőhelyén a helyi lakosoknak, hogy hogyan bánjanak ezekkel a fantasztikus teremtményekkel.
Durrell többek között olyan fajokat hozott vissza a kihalás széléről mint a törpedisznó, a mauritiusi sándorpapagáj, a rózsaszín galamb vagy a Darwin-pinty.
A Durrell Conservation Trust a mai napig jelentős szerepet játszik abban, hogy a Föld különböző országaiban megőrizze a biodiverzitást, helyreállítsa az eredeti élőhelyeket és megállítsa az ember által végzett pusztítás borzalmas következményeit tudósok és helyi szakemberek tucatjainak áldozatos munkája által.
Hogyan lett Durrellből író?
A tudós a távoli országokba szervezett expedícióit többnyire saját költségén finanszírozta, ám az örökség hamar megfogyatkozott a drága utak miatt. Gerald ezért családja tanácsára írni kezdett, és az 1956-ban megjelent Családom és egyéb állatfajták című regénye valódi sikert hozott számára, mind a társadalmi elismertség, mind az anyagiak terén.
Ebből a bevételből tudta megszervezni későbbi útjait, illetve megalapítani a Jersey Állatparkot.
Írásai valószínűleg azért is állnak hozzánk közel, mert az író a saját családját is némi iróniával ábrázolja, és anekdoták során keresztül mutatja be az olykor kihívásokkal teli családi életet.
A Családom és egyéb állatfajták című regényből több adaptáció is született, amelyek legalább annyira népszerűek lettek, mint az eredeti mű.
Gerald Durrell öröksége
Durrell tudományos munkái is lebilincselőek, hiszen távoli világokat, különleges állatfajokat és a viselkedésüket hozza közelebb az olyan laikus olvasókhoz, mint mi. Feltehetőleg az, amit mi átélünk a művel olvasása, a természetfilmjei nézése során az, amit ő maga is átélt a görög tudós óráin Korfun.
Gerald Durrell nemcsak zoológus volt és író, hanem kiváló tanár is, aki tudta, hogy hogyan szerettesse meg a “tantárgyat” a diákjaival. És valahol mi mindannyian a diákjai vagyunk, a feladatunk pedig talán csak annyi, hogy mi is megismertessük az ő munkáját a következő generációkkal. Kezdhetjük rögtön azzal, hogy ellátogatunk a Miskolci Állatkertbe, ahol szobrot állítottak a tudós emlékének, a világon először.
Ha érdeklődsz az egzotikus állatok és veszélyes fenevadak iránt, olvasd el ezt a cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
