Világom | Dívány

Világom

Világom cikkek

Beütött a kreatív válság? Írj róla egy féktelen regényt, mint Michael Chabon

A Pulitzer-, Nebula- és Hugo-díjas Michael Chabon az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Az elmúlt időszakban kétévente magyarul is megjelentek kötetei. Azért sorolom fel őket, mert tényleg jók. 2017-ben jött ki a Ragyog a hold, 2019-ben a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, idén pedig a Fenegyerekek, amelyet még 1995-ben, pályája elején, mindössze 32 évesen írt. A könyv egy őrült hétvége története, tele krafttal, humorral, bódulattal, totál szétcsúszott, mégis szerethető karakterekkel. Főszerepet játszik benne egy ’66-os légyzöld Galaxie kabrió, egy döglött kutya és Marilyn Monroe prémgalléros fekete szaténkabátja. A szöveg ritmusában, fordulatosságában talán a Másnaposok című filmmel rokon, de persze jóval többet is mond annál.

Mészöly gazdag életművéből szabad meríteni, és soha vissza nem adni

Modernista fenegyerek, öngyötrő atléta, a mindennapi dolgainkat észrevétető szem. Pár kifejezés azok közül, amelyekkel a megalkuvást nem ismerő, olvasóit örökké meglepő Mészöly Miklós jellemezhető. A magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakját két írónemzedék is mesterének tekintette, inspirálta Nádast, Esterházyt és Krasznahorkait. Bár kétségkívül megbecsült szerző, nem vált széles körben népszerűvé. Miért? Mi az, amit ma is tanulhatnánk tőle? Melyik könyvével érdemes kezdeni, ha megismerkednénk a szövegeivel? A 100 évvel ezelőtt született író legfontosabb műveiről, meg nem valósult terveiről, és feleségével, Polcz Alaine-nel való kapcsolatáról beszélgettünk Szolláth Dávid irodalomtörténésszel, a Mészöly Miklós című monográfia szerzőjével.

A különc szexológus, aki orgazmusokkal akarta megváltoztatni a világot

Vannak gondolkodók, akik a jelenüknek beszélnek, míg mások elképzelései csak jóval a haláluk után válnak igazán relevánssá. Közéjük tartozik Wilhelm Reich is, a pszichológia történetének egyik legmegosztóbb figurája. Sigmund Freud ígéretes tanítványaként indult, pár évtizeddel később viszont börtönben végezte áltudományos nézetei miatt. Ő alkotta meg a szexuális forradalom kifejezést, hitt az orgazmus gyógyító erejében, és egy telefonfülke-szerű készüléket is létrehozott a rák kezelésére. Mindvégig a test érdekelte: a test, amelyre erősen hatnak az érzelmeink és a minket körülvevő politikai-gazdasági rendszerek. Mit tanulhatunk tőle a #metoo-mozgalom, a Black Lives Matter és a Covid korában? Reich kalandos életéről Olivia Laing írt csodálatos cikket a Guardianen.

Matild és a végzetes cigaretta – varázslatos időutazás a Ferenciek terén

A Ferenciek tere emberemlékezet óta a ferenceseké volt, már 1250 és 1260 között felépült itt a Szent Péterről elnevezett gótikus kápolna és rendház, amelyet később templommá alakítottak. Az Árpád-korban a tér helyén egy vizesárok húzódott, ami a városfalat vette körül. A templom 1541-ben dzsámivá alakult, egészen a törökök kiűzéséig. Mostani nevét 1874-ben kapta, jóllehet a 18. században is így nevezték, csak németül: Franziskanerplatznak. Egy még régebbi időszakban Barát térként szerepel egyes térképeken, így ugyancsak az egyházhoz köthető.

Apukám börtönben van, de írt egy mesét, amiben bármikor találkozhatunk

Május 30-tól elérhető a Netflixen Visky Ábel kreatív dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából, amely nemrég nyerte el a legjobb magyar alkotásnak járó díjat a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. Súlyos testi sértésért, rablásért elítélt apák írnak benne meséket otthon lévő gyerekeiknek. Azt is nyomon követhetjük, ahogy a történetekből a stáb segítségével csodálatos animációs filmek készülnek – a fogvatartottak és gyerekeik, hozzátartozóik főszereplésével. Viharral küzdő halászok, a szüleit kereső malacka, túrógombóc, kolbásznak való sárkány és egy rejtélyes hatalommal bíró királyi fogsor. Képesek-e a mesék áthidalni a civil élet és a börtön világa közti szakadékot? Milyen változásokat indíthat el a közös alkotás élménye? A film kapcsán Fiáth Titanilla korábbi börtönpszichológussal beszélgettünk.