A görög fővárostól északra, a Parnitha-hegy magaslatán egy megrázó szabadtéri szoborpark fogadja az odalátogatókat. A fából kifaragott alakok egy egykori szanatórium közelében sorakoznak, csendjük pedig két nagy tragédiát is összekapcsol: a tuberkolózis és egy hatalmas erdőtűz pusztítását.
A Parnitha szanatóriumot egy korábbi, kisebb hegyi intézmény helyett építették fel az 1930-as években a 20. századi Görögországot súlyosan érintő tuberkulózis elleni küzdelem jegyében. A kórházat azért tervezték a hegytetőre, mert abban az időszakban széles körben hitték, hogy
a tiszta hegyi levegő és a bőséges napsütés elősegíti a tüdőbetegségben szenvedők felépülését.
Idővel bezárt a szanatórium
Miután egy évtizeddel később, az 1940-es évektől kezdődően az orvostudomány fejlődése már érezhetően enyhítette a tbc halálos következményeit, csökkent az ilyen jellegű intézmények iránti igény. Ennek eredményeképp a parnithai intézménybe is egyre kevesebb beteg érkezett, idővel olyannyira, hogy végül be is zárták.
Magára hagyták az épületeket
Noha az épületegyüttest később különféle célokra próbálták hasznosítani – egy ideig szállodaként, majd oktatási létesítményként működött –,
az 1980-as évek közepére a komplexum teljesen elnéptelenedett és magára is hagyták.
Az erdőtűz mindent elpusztított
A terület sorsa 2007-ben újabb tragikus fordulatot vett: Görögországban ekkor több súlyos erdőtűz is pusztított, amelyek közül az egyik a Parnitha-hegyet is elérte. A lángok mintegy 38 ezer holdnyi területet pusztítottak el, beleértve a szanatórium környezetét is.
A látvány megihletett egy szobrászt
A leégett erdő és a megperzselt fatörzsek kísérteties látványa mély benyomást tett Spyridon Dassiotis szobrászra, aki a tűz által eltorzított tájon végül alkotásba kezdett. Az általa Lelkek parkjaként elnevezett helyen Dassiotis
a lángok után megmaradt, elszenedesett fatörzsekből faragta ki szobrait, szám szerint huszat.
Érzelmek is látszódnak az arcokon
A művész arcot is adott alkotásainak: ezekkel az volt a célja, hogy megjelenítse azokat az érzelmeket és lelkiállapotokat, amelyeket a szanatóriumban élő betegek élhettek át bezártságuk idején.
A Lelkek parkja így vált a művészeti installáción túl emlékhellyé is, amely a betegség, az elszigeteltség és a természeti katasztrófa nyomait egyszerre őrzi ott, Athéntól északra, a Parnitha-hegy magaslatának csendjében.
Mutatunk még egy érdekességet: ebben a cikkünkben egy olyan észak-iráni faluról írtunk, amelynek lakói háztetőkön élnek.
